Állandóan fáradt vagy tavasszal? Nem biztos, hogy csak „beképzeled”

Egy férfi fáradtan hajtja fejét a számítógép billentyűzetére
Olvasási idő kb. 2 perc

Tavasszal a természet újraéled, mi mégis néha lassabbnak, fáradtabbnak érezzük magunkat. A jelenség háttérben nem lustaság, hanem összetett alkalmazkodási folyamat állhat.

Ebben az évszakban minden a frissességről szól – a fák rügyeznek, a napsütés még nem forró, a szél már langyos, ideális az időjárás, hogy minél több időt töltsünk a szabadban. Mégis sokszor tapasztalunk levertséget, aluszékonyságot vagy motivációhiányt, éppen akkor, amikor a természet látványosan megújul. Ennek háttérében több, egymással összefüggő élettani változás áll, amelyek a szervezet évszakváltáshoz való alkalmazkodását tükrözik – olvasható a Weborvoson.

Hormonális és idegrendszeri átállás

A tavasz egyik legfontosabb biológiai hatása a fényviszonyok megváltozása. A hosszabb nappalok hatására csökken a melatonin szintje, miközben a szerotonin aktivitása fokozódik. Ez a változás alapvetően kedvező – javítja a hangulatot és az energiaszintet – ugyanakkor az átállás időszakában átmeneti egyensúlyzavar alakulhat ki. Egyes kutatások szerint a szerotonin szintje és az agyi szerotoninforgalom szezonálisan változik, ami hatással lehet a hangulatra és az éberségre is. Ez magyarázhatja, hogy a télből a tavaszba való átmenet nem mindenkinél jár azonnali „fellendüléssel”.

KISLOVODSK, RUSSIA - 2023/05/18: A couple seen relaxing on a bench and enjoying the sun in the Kislovodsk National Park, Russian Federation. Kislovodsk National Park is a specially protected natural area in the city of Kislovodsk. The largest city park in Europe. The area is 965.8 hectares. (Photo by Maksim Konstantinov/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Ha van rá lehetőségünk, hogy felvegyük ezt az átmeneti ritmust, a tavaszi fáradság akár kellemes is lehet
Fotó: SOPA Images / SOPA Images/LightRocket via Gett

A cirkadián ritmus újraszabályozása

A szervezet belső órája –a cirkadián ritmus – szintén alkalmazkodik a megváltozott fényviszonyokhoz. A több természetes fény általában stabilizálja ezt a rendszert, de az átállási időszakban alvászavarok, nappali fáradtság vagy koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek. Ez különösen azoknál lehet hangsúlyos, akik télen rendszertelen alvási ritmust alakítottak ki, vagy kevesebb fény érte őket. A tavaszi „fáradtság” ilyenkor valójában egy átmeneti újraszinkronizációs folyamat része.

Az átmeneti fáradtság és a tartós panasz ugyanakkor nem azonos. Ha a tünetek hetekig fennállnak, súlyosbodnak, vagy egyéb panaszokkal (például jelentős alvászavarral, hangulatzavarral, testsúlyváltozással) társulnak, érdemes más okokat is kizárni.

Ha érdekel, hogy milyen életmódbeli tényezők játszhatnak szerepet a tavaszi fáradság kialakulásában, és hogy milyen eszközökkel szerezhetjük vissza energiánkat, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.