Egy friss kutatás bebizonyította, hogy az empátia három generáción át öröklődik, és olyan hosszú távú hatásai vannak, amelyek az édesanyától a saját gyermekén át az unokáig hatnak. Mindez nem véletlen, hiszen az is kiderült, hogy az empátia „átörökítésében” az édesanyáknak, az ő viselkedésüknek van igen jelentős szerepe.
A kutatók továbbá azt is megállapították, hogy már 13 éves korban megjósolható, hogy felnőttként kinek milyen fejlettek lesznek az empatikus képességei. Ebben jelentős szerepet játszik a felnőttek viselkedése, példamutatása, ugyanis amikor empátiát gyakorolnak a tinédzserek felé, szó szerint továbbadják ezt a tulajdonságot, képességet a következő generációnak.
Az empátia „ragadós” tulajdonság – nem csak az édesanyák fejlesztik
Serdülőkorban különösen nagy jelentősége van annak, hogy a tizenévesek milyen kapcsolatot alakítanak ki a társaikkal. Ilyenkor formálódik az önállóságuk, éppen ezért a szoros barátságok mindenképpen stabilitást, kölcsönös támogatást és sokszor még stresszoldást is biztosítanak a tizenévesek számára. Bár gyakori, hogy a tinik csoportokba verődve lógnak személyesen és online is, ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindannyian egyformán megtanulnak együttérezni társaikkal.
Egy friss kutatás bebizonyította, mindenképpen megéri segíteni a tizenéveseknek abban, hogy megtanulják, milyen fontos szerepe van a mások iránt tanúsított figyelemnek. A vizsgálat, amely végül megállapította, hogy az empátia „ragadós”, 184 embert követett nyomon 13 éves koruktól két évtizeden keresztül.
A kutatók kiderítették, hogy az édesanyák három generáción keresztül örökítik át az empátiát.
Így derítették ki az édesanyák 3 generáción átívelő szerepét
Az 1998-ban kezdődő kutatás során tinédzsereket, édesanyjukat és legközelebbi barátjukat hívták meg a Virginiai Egyetem kutatólaboratóriumába, a tizenéveseknek először az édesanyjukkal, majd a barátjukkal kellett részt venniük egy problémamegoldó feladatban.
A szakemberek minden interakciót feljegyeztek arról, hogy a tinédzser milyen anyai melegségben és érzelmi támogatásban részesül, majd arra voltak kíváncsiak, hogy ez a szülői viselkedésminta hogyan kódolódott, és a tinédzserek hogyan támogatták barátaikat, amikor tanácsot kért tőlük.
Amikor ezek a tizenévesek elérték a harmincas éveiket, és már saját gyerekeik is születtek, újból megkérdezték őket, de már ekkor arról, hogy szülőként hogyan viselkednek, valamint, hogy gyermekeik milyen empatikus képességekkel rendelkeznek.
Ennek a hosszú távú vizsgálatnak az eredményei azt mutatták, hogy az anyává érett felnőttek empatikus képessége már 13 éves korukban megjósolta, hogy a gyermekeiknek serdülőkorukban milyen beleérző képességük lesz a barátaik iránt.
A szakértők végezetül leszögezték: amikor empátiát gyakorolunk a tizenéves gyermekeinkkel, szó szerint továbbadjuk ezt a tulajdonságunkat, képességeinket a következő generációnak.
Az édesanyák figyelme és stresszmentessége sokat segít
A pszichológusok szerint az empátia kimutatásának és elsajátításának legjobb módja a bensőséges kapcsolat. Amikor az anyák szülői melegséget tanúsítanak tizenéves gyermekeik iránt, a tinik azonnal megtanulják ezt az empátiát, amit társaik felé is kimutatnak, és mindez összeadódik, amíg maguk is érzelmileg stabil szülőkké válnak.
Jó hír, hogy az empátia épp a tinédzserévekben fejleszthető a leghatékonyabban. Nézzük, mit tehetnek ennek érdekében a szülők (nem csak az édesanyák!).
Ennek érdekében az egyik legfontosabb dolog, hogy valóban figyeljünk a gyermekeinkre, hogy megértsük, hogyan gondolkodnak, mit éreznek. Az intenzív tiniérzelmek kezelésének egyik legjobb módja a 80/20-as szabály betartása. Miután a tizenévesek azt akarják érezni, hogy látják és megértik őket, az a legjobb, ha az esetek nagy részében meghallgatjuk őket, figyeljük a jelzéseiket, kisebb százalékában pedig beszélünk velük.
A gyerekek megérzik, ha a szüleik stresszesek, feszültek, sőt akár át is vehetik az ezzel járó érzéseket, hangulatokat. A stressz pedig csökkenti az empátiát. Az indulat- és a hangulatkezelés érdekében legyenek saját megküzdési stratégiáink. Lehet ez egy légzőgyakorlat, séta, egy gyors telefon egy baráttal, aki megnyugtat, vagy egy pohár víz, ami lehűti a bennünk dúló stresszt, mielőtt azt átragasztanánk a tinédzser gyermekünkre.
Nem csak az anyától „örökölhető” az empátia: az olvasás is segít
Számos előnye van annak, ha nyitottan és őszintén ki tudjuk fejezni az érzelmeinket egy kapcsolatban. Szülőként mindenképpen ügyelni kell arra, hogy ne terheljük a gyermekeinket a saját, stresszt okozó érzéseinkkel, ám az úgynevezett egészséges érzelmeknek jó, ha hangot adunk. Erre azért van szükség, mert a kutatások azt mutatják, hogy a tizenévesek gyakran félreértelmezik a szülők érzéseit.
A szépirodalom sokak által fel nem ismert értéke, haszna az alapvető, mégis bonyolult emberi érzések kommunikálásában, megosztásában is megmutatkozik. A félreértések és a kínos pillanatok elkerülése érdekében hasznos segítség lehet, ha a szépirodalomból merítünk példákat, hiszen a közös olvasmányélmények segíthetnek abban, hogy a családban meglévő érzelmekről beszélgessünk. Az olvasás, ezen belül a szépirodalom egyébiránt önmagában is fejleszti az empátiát. Egy kutatás szerint az angliai egyetemeken egyre kevesebben jelentkeznek bölcsész szakokra, ugyanakkor a hallgatók 40%-kal kevésbé empatikusak.
Ha a szülők és a pedagógusok nem tulajdonítanak kellő figyelmet annak, hogy a diákoktól érkező panaszt meghallják, annak akár súlyos következménye is lehet. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, milyen káros következményei lehetnek a kezeletlen iskolai bántalmazásnak.
