Az új kutatások szerint ekkortól számítunk öregnek

Olvasási idő kb. 3 perc

Szokták mondani, hogy a kor csak egy szám, úgy tűnik, hogy ezt a kutatások is alátámasztják. Manapság már mást gondolunk arról, hogy mikor számít valaki öregnek, mint 50 évvel ezelőtt.

Szerinted mikor kezdődik az öregkor? Valószínűleg minél közelebb vagy hozzá, annál inkább kitolódik. Gondolj csak bele, gyerekként a 30 éveseket már nénizted és bácsiztad, úgy érezted, hogy ezer évvel idősebbek nálad. Harmincként pedig már a negyveneseket is fiatalnak érzed, és nem középkorúnak. Az emberek általános felfogása az öregkorról az idők során változott. Egy új kutatás szerint manapság az öregkor kezdetét későbbre tesszük, mint korábban.

Kutatás az öregedésről

Németország, az Egyesült Államok és Luxemburg tudósai több mint 14 000 ember adatait vették fel, akik részt vettek egy több évtizedes vizsgálatban, a German Ageing Survey nevű felmérésben. A résztvevők 1911 és 1974 között születtek, több generációt lefedve, és mindannyian legfeljebb nyolc választ adtak egy 25 éves időszak alatt, amikor 40 és 100 év közöttiek voltak. A kutatás fő kérdése a következő volt: „Milyen életkorban nevezne valakit öregnek?”

Amikor ezt a kérdést 65 éves korukban tették fel a résztvevőknek, az 1911-ben született emberek azt mondták, hogy az öregkor átlagosan 71 éves korban kezdődik. Amikor a kérdést megismételték az 1956-ban születetteknek, miután ők is betöltötték a 65. életévüket, ehelyett három évvel később, 74-et jelölték meg a küszöbnek.

Egy új kutatás szerint manapság az öregkor kezdetét későbbre tesszük, mint korábban
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

A tanulmány szerzői szerint a várható élettartam növekedett, ami hozzájárulhat a magasabb számokhoz. Emellett az egészség egyes aspektusai is javultak az idők során, így a korábban idősnek tekintett emberek ma már nem biztos, hogy idősnek számítanak.

Ugyanez a tendencia egyéni szinten is megfigyelhető volt. Átlagosan, ahogy minden egyes résztvevő négy-öt évet öregedett, úgy nőtt egy évvel az öregkor bekövetkeztére vonatkozó becslésük.

A nők és a férfiak máshogy gondolkodnak?

A nők átlagosan két évvel későbbre tették az öregkor küszöbét, mint a férfiak. A rosszabb egészségi állapotban lévő, magányosabb vagy idősebb emberek általában úgy vélték, hogy az öregkor korábban kezdődik. A kutatás azt nem tárta fel, hogy az öregkor kezdetének kitolódása azért történik-e, mert az emberek az öregséget nemkívánatos állapotnak tartják. Az azonban világosnak tűnik, hogy ez a halasztásra irányuló tendencia nem biztos, hogy a végtelenségig folytatódik. Az elmúlt években ugyanis lelassult.

A tanulmánynak vannak bizonyos korlátai, mivel minden résztvevő Németországból származott, és valószínű, hogy a nem európai kultúrák másképp látják az öregedést. Például az is lehetséges, hogy akár már Magyarországon is más eredmények születnének, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országban.

Sosem volt ilyen magas az átlagéletkor
Fotó: Portra / Getty Images Hungary

Egyre többen lesznek 100 évesek

Igazából nem csoda, hogy egyre inkább kitolódik az a kor, amikor valakire öregként tekintünk, ugyanis még sosem volt ilyen magas az átlagéletkor. Vagyis az emberek tovább élnek, mint valaha. A századik életév betöltése már nem annyira ritka.

A kutatók azonban megjegyzik, hogy további vizsgálatokra lenne szükség a témában, abból derülhetne ki, hogy a kitolódás lassulása milyen mértékű, és elfordulhat-e majd, hogy ismét alacsonyabb korral kötjük majd össze az öregedést.

Az öregkorral gyakoribb egy súlyos betegség, amit mindenki szeretne elkerülni. A frontotemporális demenciának van egy furcsa jellemzője, amire talán nem is gondolnál, kifejtjük az alábbi cikkünkben. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.