Egy év alatt 19 százalékkal drágultak az albérletek: mutatjuk, mi várható

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy év alatt 19 százalékkal nőttek a bérleti díjak Budapesten, az emelkedést pedig elsősorban a rekordmagas infláció fűtötte. Decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért, miközben a bérlők folyamatosan szűkülő kínálattal találkozhattak. 2024-ben a reálbérek érdemi növekedése esetén ismét két számjegyű lehet az emelkedés mértéke, ami ugyanakkor várhatóan nem éri el az előző évi bővülés nagyságrendjét.

Jelentős bérletidíj-növekedést okozott a két számjegyű infláció az elmúlt évben: Budapesten 2022 és 2023 decembere között 19 százalékkal drágultak átlagosan az albérletek, ami komoly növekedés, de kisebb a megelőző, 2021–2022-es időszak 27 százalékos rekordjához képest – világít rá legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com. Ennek megfelelően decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 239 ezer forintért hirdették kiadó ingatlanjukat. Mindeközben a bérlakáspiacon folyamatosan szűkülő kínálat tapasztalható, egyrészt, mert 

kevés új építésű lakást adtak át, másrészt, mert befektetési szempontból nem vonzó a használtlakás-piac sem, így lényegesen visszaesett az adásvételek száma.

A bérlők ezért kevesebb lehetőség közül válogathattak, ami azt eredményezte, hogy próbálták követni az áremelkedést. Éves szinten az ő fizetési hajlandóságuk is 19 százalékkal nőtt, decemberben már átlagosan 223 ezer forintot voltak hajlandók fizetni egy bérlakásért.

Az albérletkereső platform szerint az elmúlt pár évben a budapesti albérletpiac viszonyait több tényező is jelentősen befolyásolta. A koronavírus-járvány a piacra kerülő Airbnb-s lakások miatt okozott kínálati sokkot, a gazdaság egyes szektorainak a korlátozása pedig visszaeső keresletet, majd az orosz–ukrán háború miatt érkező ukrán menekültek borították fel a keresleti oldalt. Ezt követően a két számjegyűre ugró inflációval együtt nőttek az állampapírokhozamok, és a bérbeadók már nem tudták elvárásaikat az állampapírhozamokhoz igazítani, így a bérlakáspiac fokozatosan vesztett rugalmasságából. 

A bérbeadók ezért a bérlők fizetőképességétől függően csak korlátozottan tudták érvényesíteni bérletidíj-emelésre vonatkozó elképzeléseiket.

Továbbra sem könnyű megfizethető albérletet találni, különösen, ha jót is szeretnénk
Fotó: MOAimage / Getty Images Hungary

2024-ben a Rentingo.com arra számít, hogy amennyiben a bérlakáspiacot nem éri keresleti vagy kínálati oldalon váratlan sokk, a bérleti díjak folyamatosan, trendszerűen nőhetnek, a drágulást pedig csak korrekciós jelleggel törheti meg egy-egy hónapban visszaesés. Ezzel együtt elsősorban az egy számjegyű inflációnak köszönhetően kisebb lesz a bérletidíj-emelkedés mértéke az előző évhez képest, és összességében nem éri el a tavalyi szintet. Érdemi reálkereset-növekedés esetén a díjak emelkedése éves szinten alulról közelítheti a 19 százalékot, ha ez nem történik meg, várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan a fővárosi albérletárak.

A bérleti díjak mellett a rezsiköltség is komoly megterhelés lehet egy család számára. Arról, hogy hány fokra kellene felfűteni az otthonunkat, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.