A tömegbalesetet nem a szigorúbb sebességkorlátozás akadályozza meg a szakértő szerint

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Minden idők egyik legsúlyosabb magyarországi közlekedési balesetét követően arra voltunk kíváncsiak: a szakértő szemével milyenek a magyar utak közlekedésbiztonsági viszonyai.

40 ember sérült meg, közülük egy meghalt abban a március 11-i balesetben, amely a viharos szél által az autópályára hordott porfelhő hatására következett be: 32 személyautó, 5 kisteherautó és 5 kamion ütközött össze, melyek közül 21 ki is égett. Az esetről nyilvánosságra hozott fedélzeti kamerafelvételen jól látható, hogy pillanatok alatt nullára csökken a látótávolság, amelyben a 90 kilométer per órás sebességgel közlekedő nyerges vontató belecsapódik az előtte álló autókba.

Biztonságban lehetnénk, ha betartanánk a szabályokat

Sokaknak feltűnt a felvételen, hogy a közlekedési körülmények más sebességet diktálnának, mint amivel a jármű halad – a sebességkorlátozások betartása Deli Kálmán közúti közlekedésbiztonsági műszaki és gépjármű-közlekedési műszaki igazságügyi szakértő szerint is sokat segítene azon, hogy nagyobb biztonságban tudhassuk magunkat.

„Nem drasztikus  sebességcsökkentésre van szükség, hanem a jelenleg érvényes korlátozás betartására. Az autósok, járművel közlekedők meghatározott idő alatt akarnak eljutni A-ból B-be: ha a 50-ről 40-re csökken a sebességkorlát, akkor ez nagyon sérül” – mondta el a szakértő a Díványnak, hozzátéve: 

saját lakókörnyezetében is – ahol egy lakossági meghallgatást követően úgy döntöttek, bevezetik a 40-es korlátozást – azt tapasztalja, hogy nem tartják be ezt, holott mindössze két kilométer távolságról lenne szó.

A biztonságosabb közlekedéshez néha elég lenne némi türelem és empátia – például dugóban ülve
Fotó: Matthew Horwood / Getty Images Hungary

A szakértő szerint valóban nem jó az, ahogyan jelenleg jogosítványhoz juthatnak a magyarok, mert nem szembesítik őket azzal, hogy

Idézőjel ikon

az a gépjármű, amelyre vezetői engedélyt szereznek, ölni is képes.

Felidézett egy esetet, amelyben egy régi, acélkeretes tükrös Jaguar mindössze két-három centiméteres átfedéssel érintkezett egy ütközés során egy hetven év feletti idős emberrel: a két-három centi kevésnek tűnik, mégis tragédia lett a vége.

Erre figyelj városi közlekedés esetén

A szakértőt megkérdeztük, városi körülmények között a sebességkorlátozás betartása mellett mi az, amire nagyobb figyelmet kellene még szentelniük az autósoknak. Deli Kálmán a következőket tanácsolja az autósoknak:

  • a biciklivel közlekedőktől ajánlott a másfél, de saját tapasztalata szerint inkább a kétméteres oldaltávolságot betartani,
  • útkereszteződést mindig úgy közelítsenek meg, mintha szükséges lenne megállniuk,
  • ne a megengedett maximális sebességgel érkezzenek útkereszteződés, iskola vagy gyalogos-átkelőhely elé.

A szakember szerint veszélyforrást jelentenek az elektromos rollerek és egyéb, a mi közlekedési kultúránkban nem megszokott, ám a városi közlekedésben már igen gyakran előforduló járművek is.

„Idős nők  mondják, hogy nem mernek kilépni a házkapun, mert nem tudják, elütik-e őket. A motorkerékpárosokhoz hasonlóan a rolleresek is nagy sebességgel tudnak közlekedési műveleteket végezni, amit az autós nem tud kezelni, kiszámítani.

A rolleres is veszélynek van kitéve, védtelen közlekedő, hiszen nincs körülötte karosszéria, ami az ütközés erejét elnyelje:

fontos lenne a sisakviselés, nagy figyelmet igényel az effajta közlekedés” – mondta el a közlekedési szakértő.

A követési távolság betartása is szükséges

Ilyenkor hiába látjuk már át, hogy kár volt sietni
Fotó: Szili KrisztiÃn / EyeEm / Getty Images Hungary

A közúti közlekedésben a követési távolság fontosságát emelte ki, utalva az M1-es balesetben érintett nyerges vontató kameráján látottakra is.

„Ezek a  nyerges vontatók lakott területen kívül tízméteres követési távolsággal közlekednek, holott ha csak 72 kilométer per órás sebességet és egy másodperces reakcióidőt számítunk, akkor is legalább húsz méterre lenne szükség. A hatóságnak nincsen eszköze a követési távolság ellenőrzésére, egyet tehet: méri a sebességet” – fejtette ki Deli Kálmán. Megemlítette, hogy állítólag egy vészfékező autós miatt következett be a tömegbaleset: ez talán elkerülhető lett volna véleménye szerint, ha a nem átlátható szakaszra kisebb sebességgel hajt be, de azt ekkor sem tudhatja, hogy a mögötte haladó is alkalmazkodik-e ehhez. 

Bárki tapasztalhatja, aki autópályákon közlekedik, hogy az általános magatartás a sebesség csökkentése helyett inkább a maximális sebesség vagy akár annál nagyobb tempó követése, az előttünk haladóra villogva, letolva őt az útról.

„Türelemmel kellene  viselkednünk egymással, hiszen különbözőek vagyunk. Eltérő minőségű járművek futnak az utakon, köztük ott vannak a kilencvenes évek gyártmányai is. Ezek technikai lehetőségei kedvezőtlenebbek. Szakmai körökben felmerült korábban, hogy magasabbra emeljék a lakott területen kívüli maximális sebességet, azzal az érvvel, hogy van ABS, ESP, olyan eszközzel, technológiával vannak felszerelve ezek az autók, amely az úton tartja őket.

Idézőjel ikon

Igen, de nem minden autóban vannak benne ezek az eszközök, és nem minden úton tudják ezek sem rajta tartani az autót.

A korlátokat és a lehetőségeket is figyelembe kell venni” – figyelmeztet a szakértő.

Türelem kell, és empátia

Vannak, akik azzal érvelve nem tartják tiszteletben a sebességhatárokat, hogy jól ismerik autójukat, az útszakaszt és rutinos vezetők: Deli Kálmán szerint ez egyedül akkor jogosíthat fel valakit magasabb sebességre, ha olyan utat használ, ami az övé, amelyet nem oszt meg senkivel. Ekkor haladhat annyival, amennyivel akar, az tisztán csak saját felelőssége.

„A közlekedés  közösségi tevékenység. Türelemre van benne szükség, és némi empátiára a másik irányába” – mondta el a szakértő.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.

Önidő

Indul a foci vb magyarok nélkül: 156 ezres miniállam is kivívta a részvételt

Ma kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet ezúttal három ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – közösen rendez. A magyar válogatott ugyan ismét lemaradt a tornáról, de így is bőven akadnak olyan történetek és újdonságok, amelyek különlegessé tehetik a következő heteket a futball szerelmeseinek.