„Képzeld el! De hát nem tudom!” Így élnek fantázia nélkül az emberek

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha azt mondják nekünk, hogy képzeljünk el egy piros elefántot, a legtöbbünk elméjében egyből megelevenedik a furcsa színű állat képe. Azonban léteznek olyanok is, akiknek a képzeletében erre az instrukcióra a nagy semmi jelenik meg. Hogyan lehetséges a hagyományos értelemben vett képzelet nélkül élni? És mi pontosan az afantáziának nevezett furcsa állapot?

Az afantázia egy különleges és igencsak ritka rendellenesség. Mindössze az emberiség 2-3 százalékát érinti. A hagyományos képzeletünk úgy működik, hogy szavakban és képekben is meg tudnak jelenni a gondolataink, tehát ha arról fantáziálunk, milyen jó lenne majd idén nyáron a tengerparton koktélozni, akkor ennek a képe is kirajzolódik az elménkben. Az afantáziában érintetteknek viszont nem. Ők ezek nélkül a belső képek nélkül gondolkodnak és fantáziálnak. Mint a számítógép, amely tudja, mi fut rajta, csak éppen nincs képernyője, amin megjelenítse azt.

Az eltűnt képzelet nyomában

Az afantáziásoknak tehát van fantáziájuk, csak nem a hagyományos értelemben véve.

A belső képeket képtelenek elképzelni.

Ezek a belső képek segítenek minket például olvasás közben, amikor el- vagy beleképzeljük magunkat a történetbe. És akkor is, amikor gondolkodunk, tervezgetünk, ábrándozunk, mások történeteit hallgatjuk, vagy egész egyszerűen csak emlékezünk. Gondolataink képpé formálódnak. Ám nem mindenkiben.

A fantázia nélkül élő emberek képtelenek képekben gondolkodni és emlékezni
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Mivel belső képeink megismerése nem egyszerű feladat, az idegtudomány mindössze alig 140 éve vizsgálja az afantázia jelenségét. Ezen a néven és pontosabb leírással pedig alig néhány éve hivatkoznak csak rá.

Az afantázia tehát kép nélküli képzeletet jelent,

azonban többféle módon is megjelenhet. Afantáziásnak tekinthető olyan személy is, aki nem tud tudatosan képekben emlékezni, de az álmaiban például vannak képek, és olyan személy is lehet afantáziás, aki egyáltalán nem képes képekkel emlékezni, gondolkodni, sem szándékosan, sem önkéntelenül, például az álmaiban.

Hogyan vizsgálható a fantázia nélküli élet?

Az afantázia viszonylag nehezen ismerhető fel, hiszen általában nincs tudásunk arról, hogy a többi ember hogyan és miként gondolkodik, és nem is feltételeznénk alapesetben, hogy esetleg másképpen jeleníti meg a képzeletében ugyanazt az élményt, emléket vagy gondolatot, mint mondjuk mi. 

Az, hogy valaki el tud-e képként képzelni valamit, a binokuláris rivalizálás próbájával vizsgálható. Ilyenkor egy időben két különböző kép érkezik a szembe, és felváltva látjuk a két képet. Ha valaki nem afantáziás, akkor a két szembe egyszerre érkező két különböző színű kép mutatása előtt az egyik színt maga elé képzeli, így a következő képpár felvillantásakor inkább az előtte elképzelt színűt látja meg. Ennek alapján megállapítható, hogy kik azok, akik afantáziások, tehát akik valóban nem alkotnak képet agyukban.

Az afantázia egy nagyon ritka rendellenesség, az emberiség mindössze 2-3 százalékát érinti
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Vajon téged is érint az afantázia?

Mivel azt nagyon nehéz megismerni, hogy kinek mennyire élénk és képekkel teli a belső világa, elképzelhető, hogy az utcán még bőven sétálnak olyan emberek, akik afantáziások, csak egész egyszerűen nem tudnak róla. Ezzel az online kitölthető teszttel azonban mindenki kiderítheti, hogy vajon érintett-e az afantáziában. A teszt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Kutatólaboratóriumának afantáziával foglalkozó kutatócsoportjának a mérőeszköze. Ide kattintva pedig további kérdőíveket találhatunk, amelyek segítik a képzeletünk működésének alaposabb feltérképezését. 

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sas Krisztina Eszter
Sas Krisztina Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?