„Végre sikerült felöltöznöd egész normálisan!” „Ahhoz képest, hogy te csináltad, milyen szép lett!” „Milyen jól áll, hogy felszaladt rád néhány kiló!” – Az ilyen és ehhez hasonló mondatok az önbecsülésünkbe mély sebeket vájó érzelmi manipuláció, a negging tökéletes példái. Mondtak már neked is hasonlókat? Körbejárjuk, miért bántanak egyesek „bókokkal”, és honnan ismerhetjük fel, ha negging áldozatai lettünk.
A negging az angol neg igéből származik, ami negatív visszacsatolást jelent. Legfőképp egyébként ismerkedés és randizás során találkozhatunk a jelenséggel, de ha nem vesszük észre időben, nem ritka, hogy egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatban is rendszeres elszenvedői lehetünk. Ezt a manipulációs technikát alapvetően férfiak alkalmazzák annak érdekében, hogy a nő önbizalmát minél apróbbá zsugorítsák, saját vonzerejüket pedig felnagyítsák. Hiszen ha a csökkenő önbecsülésünk következtében elkezdjük megkérdőjelezni saját vonzóságunkat, szerethetőségünket, értékességünket, máris sokkal nagyobb értékkel bír, ha valaki mindezek ellenére figyelmet szentel nekünk…
A negging tehát lényegében egy bántás, amelyet a felszínen a bók álcája mögé rejtenek. Bár általában a férfiak alkalmazzák, származhatnak ilyen beszólások szülőktől, vezetőktől, barátoktól, munkatársaktól, családtagoktól is, sőt nők más nők ellen is alkalmazhatják.
Miből ismerheted fel, hogy te is negging áldozata vagy?
- Hiába mond bókokat a másik, te azoktól csak összezavarodsz, és megbántva érzed magad.
- A partnered folyamatosan kritizál, úgy érzed, nem lehet neki megfelelni, mert csak a hibáidra hívja fel a figyelmet.
- Mivel próbálod elkerülni a jövőbeni bántást, tudattalanul is elkezdesz aszerint viselkedni és dönteni, ahogy a másik várná, „jóváhagyná”.
- A partnered folyamatosan másokhoz hasonlít téged (gyakran az exekhez), akik mind jobban főznek, csinosabban öltözködnek, sikeresebbek, mint te. Te pedig ettől egyre kevesebbnek érzed magad.
- Ha megosztasz vele egy jó hírt vagy egy sikeredet, nem igazán tud veled örülni. Vagy megpróbálja ezt felülmúlni valami olyan dologgal, ami vele történt, vagy egyszerűen csak elbagatellizálja a te eredményeidet, esetleg még az irigységének is hangot ad.
Ez a fajta érzelmi manipuláció egyébként kifejezetten alattomos, hiszen gyakran észre sem vehetjük, hogy tulajdonképpen a dicséret mögött bántás lapul. Csak megjelenik az a sokszor megmagyarázhatatlan zsigeri érzés, hogy bár a másik valami „pozitívat” mondott, mi rosszabbul érezzük magunkat tőle.
„Neked semmit sem lehet mondani anélkül, hogy félreértenéd!”
Ha pedig esetleg ezeknek a rossz érzéseknek hangot is adunk, és szóvá tesszük a másik félnek, hogy a visszajelzése nem annyira pozitív kicsengésű, mint amilyennek szánta, nem ritka, hogy mi vagyunk beállítva túlérzékenynek, vagy olyannak, aki mindent magára vesz, és megsértődik. Ez a fajta hiteltelenítés (durvább esetekben gaslighting – amikor a másik fél folyamatosan megkérdőjelez minket, így már mi sem hiszünk magunknak) az érzelmi manipuláció része.
Nemcsak a tettek tudnak fájni, hanem a szavak is. Attól még, hogy valaki fizikailag nem bánt, lehet, hogy verbálisan és érzelmileg bántalmaz. Ha úgy érzed, te is bántalmazás áldozata vagy, kérj segítséget! Mert hidd el, lehet másképp is.
A cikk szerzőjéről
Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.
