Szakértőnk arról mesél, hogy miként befolyásolja a testünkhöz való viszonyunk szociális életünket és kapcsolatainkat.
„Végre sikerült felöltöznöd egész normálisan!” „Ahhoz képest, hogy te csináltad, milyen szép lett!” „Milyen jól áll, hogy felszaladt rád néhány kiló!” – Az ilyen és ehhez hasonló mondatok az önbecsülésünkbe mély sebeket vájó érzelmi manipuláció, a negging tökéletes példái. Mondtak már neked is hasonlókat? Körbejárjuk, miért bántanak egyesek „bókokkal”, és honnan ismerhetjük fel, ha negging áldozatai lettünk.
Örök fiatalságot hajszoló kultúránkban az ember azt feltételezné, hogy az önbecsülés a 20-as éveinkben éri el a csúcspontját, de ez nem így van. A svájci Berni Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy meghatározzák, mikor a legmagasabb az ember önbecsülése, és a jó hír az, hogy a csúcspont a vártnál évtizedekkel később következik be.
A szakértők szerint nemcsak a munkád során, de a magánéletedben is boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzed magad, ha szereted a hivatásodat és a közeget, amelyben dolgozol – de hogyan lelhetsz rá a szeretetre a munkahelyeden?
A szex elvileg csodás dolog, és még csodásabb lenne, ha mindig jól működne egy kapcsolatban. Ez azonban csak keveseknek adatik meg. Mit tehetünk akkor, ha nálunk is problémák merülnek fel? Szakértőket kérdeztünk.
Rengeteg minden változott az utóbbi 10-15 évben, így nem is csoda, ha sokszor fogalmunk sincs, hogy mi történik pontosan, amikor a gyerek netezik. A digitális világ sokkal több mint eszköz a kezükben: a fiatalok számára online életteret biztosít, ahol társas kapcsolatokat létesítenek. De hogyan hat mindez az offline életükre? Milyen felnőttek válnak azokból a gyerekekből, akik társas életük jelentős részét az online térben élik? És nekünk, szülőként mi mindenre kell figyelnünk?
Klaus Grawe ismert pszichoterápia-kutató vizsgálatai szerint minden ember általános önértékelését nagyban befolyásolja 4 pszichológiai alapszükséglet gyermekkori kielégítettsége. Ha ezeket felismerjük, önmagunkat is jobban megértjük, és a gyerekeinknek is tudatosabb szüleivé válhatunk.
Angolul people pleasernek hívják azokat az embereket, akik igyekeznek mindenben megfelelni másoknak. Bár nekünk nincs elterjedt kifejezésünk a jelenségre, biztos te is ismersz olyat, aki hajlamos a saját igényeit mások szükségletei mögé helyezni. Épp emiatt szuper társaságnak tűnnek, könnyű velük kijönni és bármikor ugrásra készek, ha szükség van rájuk.
Kutatások bizonyítják, hogy minél több történetet ismer egy gyerek a felmenőiről, annál ellenállóbbá válhat a saját élete nehézségeivel, megpróbáltatásaival szemben. A közös mesélések mélyítik a szülőkkel való kapcsolatot, erősítik az önbecsülést, és felkészítenek a való életre.
Szülőként igyekszünk minél előbb megtanítani a gyerekeinknek, hogy kedvesek legyenek. A pincérekkel, taxisokkal, nagyszülőkkel, más gyerekekkel, lényegében mindenkivel, akivel találkoznak. De biztos, hogy ez a kedvesség legfontosabb formája?
Önbecsülés, család, karrier, egészségtudatosság, szexuális élet - milyen tényezők befolyásolják a magyar nők közérzetét? Hogyan tudnak a család elvárásainak és a karrier kihívásainak egyszerre eleget tenni? Mennyire figyelnek oda önmagukra, és kinek akarnak leginkább megfelelni? Miben tér el helyzetük nyugat-európai társaikéhoz képest? Ezekre a kérdésekre ad választ a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készült, Magyarországot, valamint hét nyugat-európai országot vizsgáló reprezentatív kutatás.
Nem egyszerű kamasznak lenni, a fiatalok gyakran harcban állnak önmagukkal és a környezetükkel. Egy kis odafigyeléssel viszont segíthetünk, hogy jobb színben lássák saját magukat.
