Önbecsülés, család, karrier, egészségtudatosság, szexuális élet - milyen tényezők befolyásolják a magyar nők közérzetét? Hogyan tudnak a család elvárásainak és a karrier kihívásainak egyszerre eleget tenni? Mennyire figyelnek oda önmagukra, és kinek akarnak leginkább megfelelni? Miben tér el helyzetük nyugat-európai társaikéhoz képest? Ezekre a kérdésekre ad választ a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készült, Magyarországot, valamint hét nyugat-európai országot vizsgáló reprezentatív kutatás.

Családcentrikusabbak a magyar nők a nyugat-európai társaiknál, ugyanakkor nehezen tudnak elég időt szakítani szeretteikre, amit jól mutat, hogy kétharmaduk számára jelent kihívást a munka és a család közti egyensúly megteremtése. Emellett még európai összehasonlításban is kevés idő jut önmagukra, amelynek az egészségük is kárát látja - derül ki abból a reprezentatív online kutatásból, melyet Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült-Királyságban, Svédországban, Németországban, valamint Magyarországon, összesen 8000 nő bevonásával végeztek.

A megkérdezettek közel fele nem figyel oda a saját teste jelzéseire és hajlamosak inkább küzdeni nőgyógyászati problémáikkal, mint szakemberhez fordulni. A nők ugyanakkor hasonlóan elégedettek az életükkel Magyarországon, mint Nyugat-Európában: a női élet fő területeit – így a családi életet, párkapcsolatot, szexuális életet, karriert, egészséges életmódot, önbecsülést – vizsgáló Richter a Nőkért Index értéke a 0-100-ig terjedő skálán 63, ami szinte teljesen megegyezik az átlagos európai értékkel (64).

Miben a legerősebbek a magyar nők?
Miben a legerősebbek a magyar nők?

Család és munka mindenek előtt – de milyen áron?

A magyar nők 87%-a számára a család áll az abszolút első helyen, míg a nyugat-európai nők 72%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a család a legfőbb prioritás. Komoly kihívást jelent ugyanakkor a család és a karrier összeegyeztetése. Ez a magyar nők számára azért is jelent különösen nagy problémát, mert feleannyian dolgoznak csak részmunkaidőben, mint a többi vizsgált országban, míg hazánkban éppen a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők részaránya magasabb.

Az otthon-karrier balanszírozás mellett a magyar nők kétharmada véli úgy, hogy elég időt tölt a családjával, ugyanakkor alig egyharmaduk szerint könnyű ezt az egyensúlyt megteremteni, és nem csak az én-idő szorul náluk háttérbe: kétharmaduk nem tud elég időt tölteni a barátaival, míg Nyugat-Európában ez a hölgyek „csupán”' 40 százalékára igaz. Hogy mivel lehetne enyhíteni ezen a túlterheltségen? Például azzal, ha megtanulnánk néha nemet mondani. A feszes időbeosztás ellenére alapvetően sikeresnek érzik magukat a munkában a magyar nők (63% vélekedett így), bár jövedelmükkel jóval kisebb arányban elégedettek (36%).

Női egészség – az állandó túlhajszoltság áldozata?

Míg a család egyértelműen kitüntetett figyelmet élvez a magyar nők életében – 85%-uk érzi úgy, hogy képes biztonságot teremteni családja számára –, a saját egészségüket már hajlamosabbak elhanyagolni. Csupán 55% nyilatkozott úgy, hogy odafigyel a teste jelzéseire és azonnal orvoshoz fordul, ha problémát észlel.

“Sokszor örökölt tévhitekkel élnek a hölgyek a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatban, és így inkább tűrnek, mintsem hogy orvoshoz forduljanak. De az is jellemző viselkedés, hogy tartva a diagnózistól inkább hárítanak, mint hogy szakember segítségét kérjék” - erősítette meg Dr. Telek Tamás, szülész-nőgyógyász a Richter a Nőkért Index sajtóeseményén.

shutterstock 223663333
Fotó: Shutterstock

Ezt jól mutatja a gyakrabban előforduló nőgyógyászati problémákkal kapcsolatos hozzáállásuk is. Például a 29-50 évesek közel fele szembesül menstruációs fájdalommal, amely nőgyógyászati problémákra utalhat, de az érintettek 58%-a inkább csendben elviseli ezt, minthogy szakemberhez forduljon. Hasonló jelenség figyelhető meg a meddőség miatt aggódó hölgyek körében is, akiknek alig egynegyede keres csak fel szakembert. 

Úgy tűnik, a megelőzés és szűrések területén is van hova fejlődnünk, ugyanis a megkérdezett magyar nők alig fele jár el rendszeresen preventív vizsgálatokra, de Nyugat-Európában is hasonlóan rosszak az arányok: a nők 54%-a vesz csak részt rendszeres szűrővizsgálatokon.

Vonzó megjelenés – frusztráció vagy motiváció?

A magyar nők nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy vonzónak akarnak tűnni mások szemében (64%), mint nyugat-európai társaik (58%), ugyanakkor megjelenésükkel kevésbé elégedettek (47%, szemben az 55%-os európai átlaggal). "A nők rossz önképéhez sok esetben nagyban hozzájárul a közösségi média által közvetített túlzott, legtöbbször idealizált kép a nőkről, ezen jó lenne változtatni" - fogalmazott Tari Annamária.

Bár fontos a külső, és az eredmények alapján e tekintetben fejlődni szeretnének a hölgyek, a napi rohanás mellett ez már nem nyújt elegendő motivációt az egészséges életmódra. A kiegyensúlyozott étrendre még viszonylag sokan (60%) figyelnek, azonban rendszeres sportolásról, amelyhez sokkal több időre lenne szükség, már csak a magyar nők egyharmada számolt be, ez pedig jelentősen elmarad a 43%-os nyugat-európai átlagtól.

Kielégítő szexuális élet nélkül is lehet boldog a párkapcsolat?

Négyből három magyar nő szerint a szexualitás fontos, örömforrást jelentő része a női létnek, míg Nyugat-Európában csak a nők 60%-a vélekedik így. Kielégítő szexuális életről azonban már csak a magyar nők 60% számolt be, pedig 80%-uk vallotta azt, hogy szereti a partnerét.

Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint meg kell tanulni beszélni a szexuális életről, a rossz beidegződések miatt ugyanis ez gyakori hiányosság. "Nem csak beszélni, jól kommunikálni is tudni kell, nehogy a meglévőnél nagyobb fájdalmat, problémát okozzunk" - hangsúlyozta. Az egészségtudatosság hiánya a szexuális élet területén is megmutatkozik: a felmérésben résztvevő magyar hölgyek 59%-a válaszolta azt, hogy aggódik a nem kívánt terhesség negatív hatásai miatt, miközben 33%-uk nem védekezik semmilyen módszerrel.