Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Érdekes dolgot igazolt a tudomány, ami ha nem is minden esetben, de azok többségében valóban működik. Úgy tűnik, a születendő gyermekek neme sokszor előre jelezhető annak alapján, hogy az édesapa testvérei milyen neműek.
Fiú vagy lány lesz a baba? A válasz az apa génjeiben van – írja a Science Daily tudományos szaklap. Egy kutatás több száz éves családfák tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy az ember génjei szerepet játszanak abban, hogy fiai vagy lányai születnek.
A férfiak ugyanis a szüleiktől öröklik azt a hajlamot, hogy fiuk vagy lányuk legyen, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a több fiútestvérrel rendelkező férfinak nagyobb valószínűséggel fia születik, míg a több lánytestvérrel bíró férfinak valószínűleg lánya lesz.
Corry Gellatly, a Newcastle-i Egyetem kutatójának munkája kimutatta, hogy a férfiak a szüleiktől öröklik azt a hajlamot, hogy fiút vagy lányt nemzenek majd.
A kutatás során 927 családfát vizsgáltak, amelyek 556 387 észak-amerikai és európai ember adatait tartalmazták, 1600-ig visszamenőleg.
„A családfavizsgálat kimutatta, hogy bizony öröklődik, hogy a baba neme fiú vagy lány lesz. Ma már tudjuk, hogy a férfiaknak nagyobb valószínűséggel születik fiuk, ha több fiútestvérük van, míg több lánytestvér esetén a lánygyermek születése tűnik valószínűbbnek.
A nők esetében azonban ezt egyszerűen nem lehet megjósolni”
– magyarázza Gellatly.
A férfiak attól függően határozzák meg a baba nemét, hogy a spermájuk X- vagy Y-kromoszómát hordoz-e. Az X-kromoszóma az anya X-kromoszómájával kombinálva kislány (XX), az Y-kromoszóma pedig az anya kromoszómájával fiúgyermek (XY) születését fogja eredményezni.
A Newcastle-i Egyetem tanulmánya azt sugallja, hogy egy még fel nem fedezett gén szabályozza, hogy egy férfi spermája több X- vagy több Y-kromoszómát tartalmaz-e, ami végül befolyásolja gyermekei nemét.
Egy gén két részből áll, amelyek allélként ismertek, és a két szülőtől örökölte a leendő apuka. Gellatly a tanulmányában bemutatja, hogy a férfiak valószínűleg két különböző típusú allélt hordoznak, ami három lehetséges kombinációt eredményez egy olyan génben, amely szabályozza az X- és Y-spermiumok arányát;
„A mindkét szülőtől átadott gén, ami miatt egyes férfiaknak több fia, másoknak több lánya születik, megmagyarázhatja, miért látjuk, hogy a férfiak és nők száma nagyjából kiegyensúlyozott egy populációban.
Ha például túl sok a hímnemű a populációban, a nőneműek könnyebben találnak párt, így azok a férfiak, akiknek több lányuk van, több gént adnak át, így több nőnemű születik a későbbi generációkban” – világít rá a folyamatokra a Newcastle-i Egyetem kutatója.
Több fiú született a háború után
A világháborúban részt vevő országok közül sokban a háború befejeztével elkezdett nőni a fiúgyermekek születésének száma. Az első világháború utáni évben az Egyesült Királyságban minden 100 lányhoz viszonyítva két fiúgyermekkel több született a háború kitörése előtti évhez képest. A gén, amelyet Gellatly leírt kutatásában, megmagyarázhatja, miért történt mindez.
Mivel az esélyek a több fiúgyermekkel rendelkező férfiak mellett szóltak, amikor egy ilyen férfi visszatért a háborúból, nagyobb valószínűséggel nemzett fiút, mert ezt a hajlamot örökölte apjától. Ezzel szemben azok a férfiak, akiknek több lányuk volt, esetlegesen elveszíthették egyetlen fiukat a háborúban, aki valószínűleg lányokat nemzett volna. Ez megmagyarázná, hogy a háborút túlélő férfiaknak nagyobb valószínűséggel születtek fiúgyermekei, ami a fiúgyermekek számának növekedését eredményezte.
„Bár a szóban forgó génnek nincs hatása a nőkre, ők is hordozzák azt, és továbbadják gyermekeiknek” – fűzték hozzá a kutatók tanulmányuk végén.
