Fura, de igaz: ha tudod az apuka testvéreinek nemét, megjósolhatod, hogy fia vagy lánya lesz

Olvasási idő kb. 3 perc

Érdekes dolgot igazolt a tudomány, ami ha nem is minden esetben, de azok többségében valóban működik. Úgy tűnik, a születendő gyermekek neme sokszor előre jelezhető annak alapján, hogy az édesapa testvérei milyen neműek.

Fiú vagy lány lesz a baba? A válasz az apa génjeiben van – írja a Science Daily tudományos szaklap. Egy kutatás több száz éves családfák tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy az ember génjei szerepet játszanak abban, hogy fiai vagy lányai születnek.

A férfiak ugyanis a szüleiktől öröklik azt a hajlamot, hogy fiuk vagy lányuk legyen, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a több fiútestvérrel rendelkező férfinak nagyobb valószínűséggel fia születik, míg a több lánytestvérrel bíró férfinak valószínűleg lánya lesz.

Corry Gellatly, a Newcastle-i Egyetem kutatójának munkája kimutatta, hogy a férfiak a szüleiktől öröklik azt a hajlamot, hogy fiút vagy lányt nemzenek majd. 

A kutatás során 927 családfát vizsgáltak, amelyek 556 387 észak-amerikai és európai ember adatait tartalmazták, 1600-ig visszamenőleg.

„A családfavizsgálat kimutatta, hogy bizony öröklődik, hogy a baba neme fiú vagy lány lesz. Ma már tudjuk, hogy a férfiaknak nagyobb valószínűséggel születik fiuk, ha több fiútestvérük van, míg több lánytestvér esetén a lánygyermek születése tűnik valószínűbbnek. 

Idézőjel ikon

A nők esetében azonban ezt egyszerűen nem lehet megjósolni”

– magyarázza Gellatly.

A férfiak attól függően határozzák meg a baba nemét, hogy a spermájuk X- vagy Y-kromoszómát hordoz-e. Az X-kromoszóma az anya X-kromoszómájával kombinálva kislány (XX), az Y-kromoszóma pedig az anya kromoszómájával fiúgyermek (XY) születését fogja eredményezni.

A Newcastle-i Egyetem tanulmánya azt sugallja, hogy egy még fel nem fedezett gén szabályozza, hogy egy férfi spermája több X- vagy több Y-kromoszómát tartalmaz-e, ami végül befolyásolja gyermekei nemét. 

Egy gén két részből áll, amelyek allélként ismertek, és a két szülőtől örökölte a leendő apuka. Gellatly a tanulmányában bemutatja, hogy a férfiak valószínűleg két különböző típusú allélt hordoznak, ami három lehetséges kombinációt eredményez egy olyan génben, amely szabályozza az X- és Y-spermiumok arányát;

Idézőjel ikon

„A mindkét szülőtől átadott gén, ami miatt egyes férfiaknak több fia, másoknak több lánya születik, megmagyarázhatja, miért látjuk, hogy a férfiak és nők száma nagyjából kiegyensúlyozott egy populációban.

Ha például túl sok a hímnemű a populációban, a nőneműek könnyebben találnak párt, így azok a férfiak, akiknek több lányuk van, több gént adnak át, így több nőnemű születik a későbbi generációkban” – világít rá a folyamatokra a Newcastle-i Egyetem kutatója. 

Több fiú született a háború után

A világháborúban részt vevő országok közül sokban a háború befejeztével elkezdett nőni a fiúgyermekek születésének száma. Az első világháború utáni évben az Egyesült Királyságban minden 100 lányhoz viszonyítva két fiúgyermekkel több született a háború kitörése előtti évhez képest. A gén, amelyet Gellatly leírt kutatásában, megmagyarázhatja, miért történt mindez.

Ez mindjárt felrobban… Getty Images Hungary
Fotó: FilippoBacci

Mivel az esélyek a több fiúgyermekkel rendelkező férfiak mellett szóltak, amikor egy ilyen férfi visszatért a háborúból, nagyobb valószínűséggel nemzett fiút, mert ezt a hajlamot örökölte apjától. Ezzel szemben azok a férfiak, akiknek több lányuk volt, esetlegesen elveszíthették egyetlen fiukat a háborúban, aki valószínűleg lányokat nemzett volna. Ez megmagyarázná, hogy a háborút túlélő férfiaknak nagyobb valószínűséggel születtek fiúgyermekei, ami a fiúgyermekek számának növekedését eredményezte. 

„Bár a szóban forgó génnek nincs hatása a nőkre, ők is hordozzák azt, és továbbadják gyermekeiknek” – fűzték hozzá a kutatók tanulmányuk végén. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.