Elsőként a legtöbben azt válaszolják erre a kérdésre, hogy egyrészt nem is biztos, hogy boldogabbak, inkább csak szeretjük ezt hinni, másrészt, ha mégis így van, akkor talán jóval kevesebb elvárással élnek, így könnyebben kielégíthetők az álmaik. Ha így lenne, az remek élestratégia lenne a gazdagabb országokban élők számára is, de valójában egészen más van amögött, hogy egyes szegényebb országokban élők sokkal boldogabbak azoknál, akik jóval nagyobb bőségben élnek.
Az alacsony jövedelem kevésbé befolyásolja a jólétet az elmaradott országokban – és a vallásosság lehet a magyarázat – áll a Psypost.org cikkében.
A szegénység gyengébb hatással van a jólétre a fejlődő országokban, és egy új tanulmány szerint az érintett nemzetek erős vallásossága magyarázhatja ezt a hatást. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent eredmények arra utalnak, hogy a vallás segít enyhíteni a szegénység mentális hatásait.
A szegénység pszichológiai hatásait már eddig is széles körben dokumentálták. A tudósok abban reménykedtek, hogy ezek a negatív hatások gyengülni fognak, ahogy a fejlődő országok gazdaságilag javulnak, és egyre inkább képesek lesznek gondoskodni az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú polgárokról. Ám ezzel az elképzeléssel ellentétben a legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy a szegénység pszichológiai terhe valójában erősebb a fejlett országokban. Jóval rettenetesebb tehát egy gazdag országban szegénynek lenni, mint akár sokkal nagyobb nélkülözésben élni egy jóval szegényebb, de erősen vallásos országban.
A tanulmány szerzői, Jana B. Berkessel és csapata munkájuk kezdetén azt feltételezték, hogy ez a meglepő hatás az elmaradott nemzetek nagyobb vallásosságával magyarázható.
A kutatók tanulmányukban kifejtik, hogy a világvallások általában olyan normákat tartalmaznak, amelyek vigaszt nyújtanak a szegénységgel szemben, miközben sokszor lenézik a gazdagságot.
Mivel a fejlődő nemzetek általában vallásosabbak, mint a fejlettek,így az ott élők lelkiállapota is gyakran kedvezőbb, rettenetes körülményeik ellenére.
Berkessel és kutatótársai három globális adathalmazt elemeztek, hogy teszteljék ezt az elméletet. Ezek az adatok a Gallup World Poll (GWP) felméréséből származnak, amely 156 nemzet több mint 1,5 millió emberét kérdezte meg, mellette a Gosling-Potter Internet Personality Projecttől származót, amely több mint 1,4 millió embert kérdezett meg 85 nemzetből, és a World Values Survey válaszait, amely 92 nemzet több mint 250 000 emberét kérdezte meg.
A legújabb eredmények arra utalnak, hogy a gazdagabb országokban élő embereket pszichológiailag jobban megterheli a szegénység.
Ezután a kutatók kezdeti bizonyítékot találtak arra, hogy a vallásosság megmagyarázhatja ezt a hatást. A nemzeti vallásosság mindhárom adathalmazban gyengítette a rossz körülmények hatását az általános jólétre – azokban az országokban, ahol magasabb volt a nemzeti vallásosság, kevésbé okozott rossz lelkiállapotot a szegénység.
Egy végső modell feltárta, hogy a nemzeti vallásosság csökkentette a szegénység mentális egészségre gyakorolt hatását.
A tanulmány szerzői szerint az eredmények meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a vallás megmagyarázhatja, hogy a szegényebb nemzeteket miért kevésbé érinti pszichológiailag a szegénység. Tekintettel arra, hogy a vallásosság csökken a nyugati országokban, a szerzők kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy a szegénység káros hatásai fokozódhatnak a gazdagabb országokban.
„A kihívás az lesz, hogy alternatívákat találjunk a vallásosság helyett azzal a céllal, hogy megfékezzük ezeket a káros hatásokat” – zárta gondolatait a kutatás vezetője.
