Nincs olyan ember a világon, akit életében legalább egyszer ne bántott volna meg valaki. Legyen az munkatárs, családtag vagy barát, egy-egy rosszul megfogalmazott megjegyzés akár még napokkal később is fájdalmat tud okozni.
Hajlamosak vagyunk sokáig rágni magunkban a sérelmeinket, ez azonban akár az egészségünk rovására is mehet. A Harvard professzorai ezúttal a REACH-módszert mutatják be, aminek segítségével könnyebben elengedhetjük a negatív érzéseinket.
„Megbocsátani sosem könnyű, de leragadni ezeknél a negatív érzéseknél sokkal károsabb, mint gondolnánk” – mondja dr. Tyler VanderWeele, a Harvard professzora. Szerinte ugyanis azzal, hogy megtanulunk megbocsátani, egyúttal megszabadulunk a múltbéli sérelmeinktől is.
Megtanulni elengedni
A megbocsátásnak két oldala van: döntési és érzelmi. Sokszor gyorsabb és könnyebb meghozni azt a döntést, hogy nem akarunk rosszat annak, aki megbántott minket, mint érzelmileg elengedni a sérelmeinket – hiszen a negatív érzéseink időről időre visszatérnek. Nem feltétlenül kell ehhez arra az illetőre gondolnunk, aki megbántott minket, elég egy olyan külső hatás, ami beindítja a memóriánkat.
Megtanulni megbocsátani jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. Kutatások eredményei szerint ugyanis azok körében, akik meg tudtak bocsátani, ritkább a depresszió, a szorongás és a negatív érzések, csökken a szerhasználat, ellenben magasabb az önértékelés és az élettel való általános elégedettség mértéke.
„Nem arról van szó, hogy az emberek ne tudnának megbocsátani, de vannak, akiknek ez kifejezetten nehezen megy” – mondja dr. VanderWeele. Még nem egyértelmű, hogy mitől függ, hogy ki mennyire könnyen engedi el a múltbéli sérelmeket, de nagy valószínűséggel az érzelmek elfojtásával áll összefüggésben.
Van megoldás
Ha a cél a megbocsátás, az egyik legjobb módszer a REACH. Angol betűszó, amely a folyamat lépéseinek kezdőbetűiből áll.
Felidézés (Recall): Kezdetnek idézd fel az eseményeket, amelyek a negatív érzéseidet kiváltották. Igyekezz minél objektívebben szemlélni a történéseket, most ugyanis nem az a cél, hogy a korábbi negatív eseményeket újra átéld, vagy beleképzeld magad a másik fél helyébe, sokkal inkább az, hogy egy harmadik szemszögből, külső szemlélőként vizsgáld a dolgokat.
Együttérzés (Empathize): Ezután próbáld megérteni, mi zajlott a másik félben. Könnyen lehet, hogy nem személyes oka volt annak, hogy megbántott, hanem valami egészen más húzódott meg a háttérben. „Gyakran azok, akik másokat bántanak, a saját negatív érzéseikkel nem tudnak mit kezdeni, ezt vetítik ki az emberekre” – mondja dr. VanderWeele.
Önzetlen ajándék (Altruistic gift): Biztos veled is előfordult már, hogy megbántottál valakit, aki megbocsátott neked. Emlékszel, hogy érezted magad? Mintha egy önzetlen ajándékot kaptál volna, amit te is megadhatsz annak, aki téged bántott meg. Komolyabb sérelmek esetén persze nem szívesen adnánk ilyen ajándékot a másiknak – és ezzel nincs is semmi baj.
Elköteleződés (Commit): Próbáld magad minél inkább elkötelezni a megbocsátás mellett. Írj egy levelet, amiben megfogalmazod, hogy miért teszed túl magad a sérelmeiden. Ez akkor is segíteni fog, ha nem osztod meg az ismerősöddel az érzéseidet.
Kitartás (Hold): Ha úgy érzed, sikerült megbocsátani, az utolsó lépés, hogy tartsd magad ehhez az állapothoz. A megbocsátás ugyanis nem törli ki a korábbi érzéseinket és tapasztalatainkat, inkább arról szól, hogy megváltoztassuk az ilyen emlékekre adott reakcióinkat.
Még ezek után is előfordulhat, hogy a rossz érzések felülkerekednek rajtunk. Ilyenkor érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy miért is bocsátottunk meg korábban, szükség esetén pedig olvasd újra a korábbi levelet vagy naplóbejegyzéseket, esetleg beszélgess egy közeli barátoddal a dologról.
És hogy mi kell egy jó bocsánatkéréshez? Erről itt írtunk korábban:
