Ahogy öregszik az ember, sajnálatos módon nem csak azt tapasztalja meg, hogy kevésbé emlékszik dolgokra, keresgélnie kell a neveket, lassabban gondolkodik és kisebb a figyelmi kapacitása – de ez az agyi hanyatlás biológiailag, az agy méretében is megmutatkozik. Az öregedéssel csökken az agy mérete. Ez amiatt van, hogy az agyszövet egyre vékonyodik. Ez egy normális, természetes folyamat, és mivel így van, ezért az agy mérete és más jellemzői alapján meg tudják mondani a tudósok, hogy valakinek milyen „öreg” az agya.
Korábban már volt olyan kutatás, amelyik kimutatta, hogy a meditáció pozitív hatással van az agyszövet vastagságára. A most bemutatott vizsgálatban pedig már konkrétan arra keresték a választ, hogy az agy kora hogyan függ össze azzal, hogy valaki meditál-e vagy sem. Változik-e, lassul-e az öregedés üteme a meditálástól?
Ötven, rendszeresen meditáló ember agyi életkorát hasonlították össze ötven, korban, nemben hozzájuk passzoló olyan emberével, akik nem meditálnak. Ezt a BrainAge Index nevű mutató segítségével tudták megtenni. A BrainAge Index egy olyan szám, amit az agyi képalkotó eljárásokkal feltérképezett agy különböző jellemzőiből képeznek. Bár az eljárás nyilván bonyolult, a mutatószám értelmezése roppant egyszerű: mínusz vagy plusz egész szám lehet, ami azt jelzi, hogy az agy kora mennyire tér el a személy valós életkorától. Tehát ha a BrainAge Indexe egy ötvenéves embernek -5, akkor ez azt jelenti, hogy az agya fiatalabb, mint a valós kora: hiába ötvenéves, az agya állapota egy negyvenöt éves emberének felel meg. Ha plusz 3, akkor az agy idősebb, mint az ember.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Az agy öregedése az ötvenes években kezd igazán láthatóvá válni, így ebben a kutatásban is az ötven felettiekre fókuszáltak elsősorban, bár fiatalabbak is részt vettek benne. Elég ütős eredményt kaptak: a meditáló emberek agya átlagosan 7,5 évvel volt fiatalabb, mint a nem meditáló kontrollcsoporté, és ötven felett minden újabb évben további 1 hónap és 22 nap nyereséget tapasztaltak a meditálóknál. Vagyis a rendszeres meditáció jelentősen lassítja az agy öregedési folyamatait.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Mit jelent a képességek szintjén, hogy lassul az agy öregedése a meditációtól?
Az eddig idézett kutatásban csak az agy fizikai jellemzőire koncentráltak, arra nem adtak választ, hogy a mindennapokban érezhető-e az agy fiatalabb állapotának jótékony hatása. Volt viszont egy másik nagyszabású vizsgálat, ami longitudinálisan, vagyis hosszú távon elemezte a meditáló emberek kognitív képességeit – a Samantha Project. Hatvan gyakorlott meditáló képességeinek alakulását követték nyomon. Először azt nézték meg, hogy hogyan hatott figyelmi képességeikre, reakcióidejükre egy hosszú – három hónapos – intenzív meditációs elvonulás. Itt a résztvevők napi több mint hat órát meditáltak. Rögtön az elvonulás leteltével jelentős javulás volt észlelhető a résztvevők figyelmi képességeiben, általános közérzetében és abban, hogy mennyire jól birkóznak meg a stresszel. Majd megvizsgálták őket fél év, másfél év és hét év múlva is. Azok, akik fenntartották a szokásukat, hogy naponta meditálnak, ugyanezt a jobb teljesítményt mutatták a vizsgált mutatókban. Különösen igaz volt ez az idősebbekre. Az idősebb meditálók nem mutatták azt az öregedéssel járó figyelmikapacitás-csökkenést, mint a nem meditáló kontrollcsoport tagjai.
De hogyan lassítja az agy öregedését a meditáció?
Ez a kérdés még további vizsgálatokat igényel, de a kutatóknak azért vannak ötleteik. Először is, hogy a meditáció bármilyen formájával járó hosszú összpontosítás és koncentrált figyelem növeli az agyban kialakuló neurális kapcsolatok számát. A több kapcsolat hatékonyabb agyi működést eredményez. A másik gondolat, hogy a meditáció segít a stresszkezelésben, megóv a stressztől – vagy legalábbis egy részétől –, így nem valósul meg a stressz agyromboló hatása.
Bár a terület nyilvánvalóan további kutatásokat igényel, hogy a hatást magyarázhassuk, azért ezek újabb tudományos bizonyítékok arról, hogy a meditációnak fizikailag és képességek szintjén is kimutatható pozitív hatásai vannak.
