Meddig élhetnek az emberek, és mitől függ, hogy meddig élnek?

Egyre hosszabb ideig élünk, ez egyértelmű. És bár vannak látványos emelkedések és csökkenések, az elmúlt két évszázadban több mint kétszeresére nőtt a születéskor várható átlagos élettartam.

Ehhez a növekedéshez nagyban hozzájárult a csecsemőhalandóság csökkenése. Az 1950-es évek óta azonban az idős emberek is egyre tovább élnek, Svédországban például a várható élettartam csaknem 150 éve folyamatosan nő. De meddig lehet ezt kitolni? Meddig élhetnek az emberek? A kérdésre a The Conversation kereste a választ.

Túlélni az első százat

Elsősorban Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban figyelhető meg a várható élettartam növekedése. Megnövekedett az idős emberek száma, és ma már nem ritka, hogy valaki 90, 100, sőt akár 110 évig is éljen. Az első feljegyzett szuperidős ember Geert Adriaans-Boomgaard volt, aki 1899-ben halt meg, 110 éves és 4 hónapos korában. Rekordja megdöntésére azonban nem kellett sokat várni: Margaret Ann Neve 1903-ban, 110 éves és 10 hónapos korában halt meg. Delina Filkins, aki 1928-ban 113 éves és 7 hónapos korában hunyt el, több mint 52 évig tartotta a rekordot, a jelenlegi rekorder pedig Jeanne Calment, aki 1997. augusztus 4-én 122 éves és 5 hónapos korában (!) halt meg.

Bár ez a folyamatos növekedés mindenhol megfigyelhető, nem vehetjük magától értetődőnek. Egy kutatásban svéd és dán időseket vizsgáltak, összesen 16 931 személyt, akik elérték a százéves kort. Bár a két országot szoros kulturális és történelmi kapcsolatok fűzik össze, és földrajzilag is szomszédok, a várható élettartam csak Dániában emelkedik, Svédországban jelenleg stagnál.

Lehet-e boldog mind a 120 év?
Lehet-e boldog mind a 120 év?Fotó: Jpm / Getty Images Hungary

Objektív okok

A két idős populáció tagjai nem állnak azonos egészségi szinten. A legfrissebb eredmények szerint Dániában magasabb az önellátási képesség (ADL) mértéke. Ebbe olyan alapvető készségek tartoznak, amiket egy egészséges ember a hétköznapok során tesz: étkezés, tisztálkodás, wc-használat, öltözködés, járás stb. Dániához képest Svédországban az idősek körében az ADL mértéke kevésbé optimális, sőt bizonyos esetekben a mobilitás és a kognitív képességek romlása is jellemző.

A két ország egészségügyi rendszere közötti különbség magyarázatot adhat az eltérésekre. Svédországban a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat 1990-ben csökkentették, ez pedig az idős emberek egészségügyi ellátását is érintette, kevesebb hely van például a fekvőbetegek kezelésére. Az idősgondozás kérdését is másképp közelítette meg a két ország. Egyes kutatások eredményei szerint Svédországban éppen a legszegényebbek nem részesülnek megfelelő ellátásban, míg Dániában szélesebb réteg számára elérhetőek a szolgáltatások.

Kutatások eredményei szerint az élettartam meghosszabbításának módja, ha az idősek számára még inkább elérhetővé válik az egészséggondozás. Ha ez megvalósul, a várható élettartam növekedése tovább folytatódhat.

Mustra