A magas szénhidráttartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos aggályok miatt az elmúlt években sokan a gluténra, a búzára és más gabonafélékre összpontosítottak, hiszen ezek számtalan betegségért lehetnek felelősek – igaz, valójában csak az emberek kis része érzékeny rájuk. A gluténhoz hasonlóan, újabban sokan a növényi lektinek túlzott fogyasztását okolják a levertség, a gyulladásos megbetegedések, az elhízás, valamint a gyomor- és bélrendszeri problémák kialakulásáért – derül ki a Berkeley Wellness anyagából.
Pénz az egészség felett
A lektinekkel szembeni ellenszenv kialakulásában nagy szerepet játszott dr. Steven Gundry 2017-ben megjelent, az egészséges élelmiszerek rejtett veszélyeit taglaló könyve. Ezt újabb könyvek megjelenése követte, köztük egy, a lektin elkerülését a középpontba helyező szakácskönyv, majd dr. Gundry különböző, elég drága táplálékkiegészítőket és kozmetikumokat dobott a piacra, meglovagolva ezzel a lektin körüli felhajtást. Véleménye szerint a lektinfogyasztás az amerikai táplálkozás legnagyobb veszélye, és minden, amit eddig az egészséges étrendről gondoltunk, helytelen.
A lektinek tehát a táplálkozás mumusává váltak, a Kaliforniai Egyetem szakértői azonban igyekeznek tisztázni a fehérjét. Nézzük a tényeket és tévhiteket.
Tévhit: A lektinek a növényi élelmiszerek mérgező összetevői
Tény: Bizonyos ritka körülmények között valóban okozhatnak problémát a lektinek, de nem akkor, amikor az azokat tartalmazó élelmiszereket a megszokott módon fogyasztjuk.
A lektinek szénhidrátkötő fehérjék, amelyek számos fontos biokémiai funkciót látnak el, és különösen nagy mennyiségben vannak jelen a magvas gyümölcsökben, a hüvelyesekben, valamint a búzában. Ezekben a növényekben, pontosabban a növények védekezőmechanizmusában a lektinek kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A növények ugyanis kifinomult, többrétegű védelmet és különböző vegyületeket fejlesztettek ki a rovarok, mikrobák és állati támadások ellen. Persze nem a lektin az egyetlen hasonló anyag, a növényi élelmiszerek több ezer különböző vegyületet tartalmaznak, amelyek hatása egyénenként változó lehet.
Bizonyos hüvelyesek, mint például a nyersen fogyasztott vesebab lektinje valóban káros lehet az emberek számára, azonban megijedni nem érdemes, hiszen feldolgozás közben a lektin káros hatása megszűnik. Fontos azonban, hogy az egyes hüvelyesek nyersen történő elfogyasztása során a lektinek könnyen a belek falába záródhatnak, ez pedig könnyen ételmérgezéshez hasonló tünetekhez vezethet. De, valljuk be, viszonylag ritkán fogyasztunk nyers babot, nagy mennyiségben.
Tévhit: A lektin gyulladásos megbetegedéseket okoz
Tény: Egyes izolált lektinek elősegíthetik a laboratóriumi állatok szervezetében a gyulladás kialakulását. Az embereken végzett vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonák – főleg a növényi alapú táplálkozással – nemcsak a gyulladás kialakulásának kockázatát, hanem a koszorúér-betegségek, valamint a reumatoid arthritis tüneteit is csökkentik .
Tévhit: A lektinek hizlalnak
Tény: Számos tanulmány eredménye alátámasztja, hogy a növényi alapú étrend egyáltalán nem jár együtt súlygyarapodással. A kutatások szerint a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása egészséges testtömeggel és alacsonyabb testzsírral jár. Egy 21 klinikai vizsgálatot elemző tanulmány szerint, melyet az American Journal of Clinical Nutrition 2016-ban tett közzé, a hüvelyesek rendszeres fogyasztása hatékony stratégia lehet, ha valaki a bevitt kalóriák korlátozása nélkül szeretne fogyni.
Tévhit: A lektin rákot okoz
Tény: Az eddigi vizsgálatok szerint a lektinben gazdag ételek csökkenthetik bizonyos rákbetegségek kialakulásának kockázatát. A 2014-es Journal of Cereal Science folyóirat áttekintése szerint a lektineknek számos rákellenes hatása lehet, mint például a tumorsejtek öngyilkosságra ösztönzése, vagyis az apoptózis (programozott sejthalál) elősegítése. Úgy tűnik, hogy a rákos sejtekben a lektinek kötődnek a sejtmembrán szénhidrátjához, ezzel megváltoztatva a sejtjelzést, és ennek eredménye lehet a rákellenes hatás. Emiatt szakemberek különböző lektinek gyógyászati célú felhasználhatóságát is lelkesen tanulmányozzák.
Nem a lektinek állnak az egészségünk útjába
A vizsgálatok eredményeit figyelembe véve, a táplálkozási szakértők egyetértenek abban, hogy az emberek számára a főként növényi alapú étrend kifejezetten pozitív hatással van. Azok, akik ennek ellenére mégis kifogást keresnek a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, semmiképp se dr. Gundry tanácsai megfogadásával tegyék. Ironikus, hogy a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket és más növényi élelmiszereket tesszük felelőssé az egészségügyi problémák kialakulásáért, amikor a legtöbb ember éppen ezekből fogyasztja a legkevesebbet. Ráadásul, ha megnézzük az elmúlt évek kutatásait, egyértelműen kiderül, hogy a hosszú, egészséges élethez vezető diéták mind hangsúlyozzák a zöldségek és gyümölcsök szerepét az étkezésben.
Szakértők egyetértenek abban, hogy a legegészségesebb étrend az elfogyasztott hús minimalizálását jelenti, azonban magába foglalja a hüvelyesek és más, növényi alapú ételek fogyasztását. Ahhoz pedig elég a józan ész, hogy ne marékszámra fogyasszuk a nyers babot, és tudjuk, hogy a konzerv babok már biztonságosan fogyasztható állapotban vannak.
