Felismered az érzelmi bántalmazást? Teszteld!

Hallgatással. A másik semmibevételével. Gúnyolódással. Kritikával. Lekicsinyléssel. Lekezeléssel. Kiröhögéssel. Duzzogással. Sértődéssel. Vádaskodással. Mártírkodással. Hülyének nézéssel. Bolondnak beállítással. Ezer és egyféleképpen bánthatja, sőt bántalmazhatja az ember a környezetében élőket fizikai erőszak nélkül. Gyakran a bántást szeretetnek hazudva. Az érzelmi bántalmazás romboló és kártékony. Felismered?

Manapság, szerencsére, egyre többet beszélünk érzelmi bántalmazásról. Miért szerencsére? Olyan jó téma ez? Azért van jól ez így, mert egyre tudatosabbak vagyunk abban, hogy a fizikai egészség mellett a mentális vagy lelki egészség ugyanolyan fontos. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az egyik első lépés felismerni kapcsolataink mintázatait. Míg régen a társadalmi konvenciók miatt egy bántalmazó partnerrel összekötött élet életfogytiglani szenvedést jelentett, és csak kevesek számára volt kiút – addig ma már nem így van. Ugyanígy, abból a börtönből is ki lehet szabadulni, amibe a gyerekkorunkban elszenvedett szülői, felnőtt kegyetlenségek zárnak minket. Ezzel kinyílik egy ajtó afelé is, hogy ezeket a torzult mintákat ne örökítsük tovább – ami sajnos szükségképpen megtörténik, ha nem dolgozunk magunkon – és egy egészségesebb, elégedettebb világban éljünk.

Az első lépés a tudatosítás: ismerjük fel, hogy mi a bántalmazás, hogyan árt ember embernek, milyen betegítő és kártékony cselekvéseket címkézünk hamisan szeretetnek. Ezért beszélünk újra és újra a fizikai és a lelki bántalmazásról, ezért mutatjuk meg itt a Díványon is, hogy hány olyan élet van, ami nem a jó irányba megy, amiből ki lehetne lépni. Senki sem jó dolgában hülye – ahogy mentorom, F. Várkonyi Zsuzsa szokta mondani. Senki sem tehet arról, ha bántalmazott kisgyerek volt, ha rossz mintákat tanult, ha belement egy kártékony partnerrel való kapcsolatba. Az viszont minden felnőtt ember saját hatásköre, hogy felismerje akár magán, akár a partnerén a bántalmazás jeleit, és amennyire képes rá, tegyen ellene.

Írj nekünk!

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.

Az érzelmi bántalmazás ugyanúgy gyilkos, mint a fizikai, csak éppen nem a testi erő a fegyver, hanem az érzelmek. Az érzelmi bántalmazó, ugyanúgy, mint a fizikai, arra törekszik, hogy totális hatalmat, kontrollt gyakoroljon a másik felett. Viszont szemben a fizikai abúzus egyértelmű jeleivel, az érzelmi bántalmazó nem feltétlenül tudja, hogy ő bántalmaz. Egyszerűen csak a saját bizonytalanságát (a partnerével és a külvilággal szemben) próbálja leplezni a kontrolláló, sérüléseket okozó viselkedéssel. Fegyverei a kritika, a gúny, az örökös ellenőrzés, számonkérés, szeretetmegvonás, a másik személyének a leértékelése.

Csomó olyan családi, kapcsolati konfliktus van, ami nem bántalmazás. Lehet megsértődni, kiabálni, vitatkozni és megbántani egymást anélkül, hogy bántalmazásról beszélnénk. A különbség inkább a gyakoriságban, a viselkedéses minta jellemző voltában, irányultságában és a konfliktus feloldásának módjában van.

A következő konkrét helyzetpárokból az egyik bántalmazó kapcsolati minta, a másik nem. Válaszd ki, hogy melyiket gondolod inkább bántalmazó viszonynak.

Minden kérdés megválaszolására 60 másodperc áll rendelkezésedre. Jelöld meg a helyes választ, vagy várd ki az idő végét, vagy kattints a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.

Sajnos nem sikerült :(
Kérjük próbáld meg újra.

Indulhat a kvíz!
Mustra