Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha otthoni fogfehérítésre adjuk a fejünket, nagyanyáink módszereitől a házi kozmetikára szakosodott készleteken keresztül rengeteg lehetőség közül válogathatunk. A filléres praktikáktól a csaknem szalon árú kezelésekig szemezgettünk mi is az egyes módszerekből és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokból.
A rendelői fogfehérítés nem olcsó mulatság: egy professzionális kezelés alapára sok tízezer forint (igaz, különböző kuponos akciókkal harmadannyiért is hozzá lehet jutni), a hatás pedig nem tart örökké. Sőt hosszú ideig is csak akkor, ha az ember életvitelszerűen is betartja az orvos utasításait. Nem csoda, hogy sokan próbálkoznak otthoni, reményeik szerint olcsóbb fehérítési módszerekkel is. Ezeknek azonban nem mindegyike életbiztosítás.
1. Hagyományos, természetes módszerek
A nagyanyáinkról ránk maradt módszerek előnye, hogy tényleg nagyon olcsók. Sokszor csak a kamrapolcról kell lekapni, vagy a kertből összeszedni a hozzávalókat, de ez esetben is sokszor igaz: olcsó húsnak híg a leve.
#Szódabikarbóna
Elmegy. Állítólag már az egyiptomiak is ismerték fehérítő hatását, igaz, akkoriban nem fogakra, hanem tisztítószerekben használták ezt az anyagot. A fogkefére szórt anyag fehérítő hatását mechanikus úton is kifejti, mert szemcséi ledörzsölik a fogak felületét. Abban egyetértenek a szakértők, hogy valóban mérhető árnyalatváltozást eredményez, és tulajdonképpen természetes is, ugyanakkor az ínyen kellemetlen tüneteket, felmaródást okozhat, hosszú távon pedig érzékennyé teheti és roncsolhatja is a fogakat. Több árnyalatnyit aligha fog világosodni tőle a fogunk, de elképzelhető, hogy valóban fényesebb, tisztább benyomást kelt egy-egy kezelés után. Egy biztos: a fenti kockázatok miatt rendszeresen nem ajánlott alkalmazni.
#Citromlé és só
Hú, hát szerintünk inkább tequilához! Könnyen lehet, hogy egy-egy árnyalatot fehéredik a fogad ettől a kombótól (a külön-külön is meglévő fehérítő tulajdonságuk egymást erősíti), a saverózió ugyanakkor súlyos fogkopást okozhat, ez pedig a fogak romlásához vezet, ráadásul épp a sárgásabb dentinréteg előtűnését eredményezheti. Ezáltal nem csak a fogszuvasodás és a fogérzékenység veszélye nő, hanem a kávé, bor és egyéb sötétítő anyagok is hamarabb színezik el a fogakat. Vagyis nem elég, hogy ártasz vele, de hosszú távon inkább sárgítod, mint fehéríted a mosolyod. Ha mégis tennél egy próbát: citromlével kell összekeverni a sót és ezzel a mixszel átkenni a fogakat.
#Narancshéjas, citromhéjas dörzsölés
Halottnak a csók kategória, és még káros is lehet. Bár a narancshéjban is megtalálható illóolajok járhatnak fertőtlenítő hatással, és ezért tulajdonképpen lehet is helyük a szájhigiéniában, de a héjas dörzsölés hasonlóan káros lehet, mint a citromlé. A fogakat felmarhatja, fehéríteni meg még annyit sem fog - igaz, az okozott kár is kisebb. Ha ebben gondolkodsz, a héjakat (egyesek szerint a belső, mások szerint a külső oldalukat) kell a fogadhoz dörzsölni.
#Eper/szamóca
Azért ne túl sokszor. Kevesen tudják, de az epernek is magas a citromsav- és almasavtartalma, vagyis, bár nem olyan sebesen, mint a citrom, ez is erodálja a fogfelszínt. Az eperrel való fehérítés (vannak, akik csak eperrel dörzsölnek, vannak, akik szódabikarbónás eperrel) csak a felszíni lerakódásokat szünteti meg, a fog belsőbb rétegeit nem érinti. Ha már mindenáron otthoni praktikát keresel, néha bevetheted ezt, mert legalább finom, és nem lesz bajod belőle, ha lenyeled. De minden nap ne csináld, mert ez is koptat.
#Babérlevél és narancs
Több mint gyanús. Utoljára a Két évezred babonái című munkában olvastam hasonló praktikákat: pókháló és enyv a sebre, „libaszemét” borban elkeverve hurutos megbetegedésre stb. Ha valaki kipróbálta, hogy babérlevelet porított és kevert el naranccsal, szóljon! A babér jó hírének alapja talán fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása lehet, és elképzelhető, hogy ezt a szájüregben is kifejti, de valószínűbb, hogy ez az egyébként is kellemetlenül rághatatlan levél összetörve felsérti az ínyt, vagy épp alá kerül, és okoz egy klassz kis fertőzést. Nem próbálnánk ki.
#Hidrogén-peroxid
Gyanús. Ha a fogorvosnál történő fogfehérítés egyik legújabb húzószlogenje a peroxidmentesség, felmerül az emberben, hogy talán otthon is jobb elkerülni. A Magyar Fogorvosok Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata 2013-ban állásfoglalást adott ki arról, mennyi hidrogén-peroxidot tartalmazhatnak a fogfehérítő termékek. Akkor 6%-ban maximalizálták a mértékét. Egyáltalán nem biztos, hogy otthon eltaláljuk a megfelelő arányt, viszont ez az anyag is érzékennyé teheti az ínyt, nagyobb koncentrációban pedig káros a zománcra. Ha ezt a kezelést választjuk (öblögetni kell a peroxid vizes oldatával), mindenképpen érdemes megkérdezni róla fogorvosunkat is, mert egy-egy szájüregi probléma esetén többet árt, mint használ: a koronáknak, hidaknak, pótlásoknak különösen nagy ellensége. Ja, lenyelve gyomorirritációt is okoz. Talán jobb, ha otthon nem kísérletezünk ezzel.
#Diófakéreg
Nem tűnik jó ötletnek. Merthogy elvileg a fakéreg belső részével dörgölni a fogsort... Elképzelhető, hogy van valamiféle hatása, az viszont biztos, hogy fakéreggel smirglizni az ínyed környékén veszélyes művelet. Cseppet sem higiénikus, ráadásul a kéregről szálkák szúródhatnak az ínyedbe vagy alá, akár súlyos fertőzést is okozva.
#Almaecet
Citrom kategória: mindegy, csak marjon. Nyilván savassága miatt használják, és káros hatása is ebből ered. Szerintünk jobb nem kísérletezni, ha mégis, akkor öblögetni kell vizes oldatával. Némi fertőtlenítő hatása lehet és a kellemetlen leheletet is semlegesíti, de ennél nem nagyon tud többet. Ha már mindenképpen ezzel szeretnél szépülni, inkább a fogyókúrádban vesd be.
#Fahamu
Nem kommentálnánk. Akkor már inkább a sárga fog.
2. Fehérítő fogkrémek
Na, ezekből is van egy szekérderéknyi: peroxidos, mentes, bio, vegán, optikai fehérítős, dörzsölős, szemcsés, mikrorészecskés, dohányosoknak készült, „öreg” fogakra való, tényleg megszámlálhatatlan, hogy hányféle megközelítésben kapható többé-kevésbé ugyanaz.
A hatóanyagaik között sokszor megtalálható a fentebb már említett peroxid vagy a szódabikarbóna, annyiban viszont biztonságosabbnak tűnik a használatuk, hogy a vegyületek megfelelő arányát itt legalább szakemberek lőtték be. Rendszeres használat mellett (főleg, mivel ha az ember egy fogfehérítős projektben van, még jobban odafigyel a fogmosásra) biztos, hogy van haszna. Tök jó, hogy nem igényel plusz energiát, mert fogat úgyis mosol, szóval nem sok ez az extra fáradtság. Türelmetleneknek viszont biztosan nem való, mert még a blikkfangos reklámszövegek is hetekben mérve ígérik a változást.
Érdemes utánaolvasni és a fogorvosnál is érdeklődni, hogy melyiket ajánlja, hiszen nem való mindegyik mindenkinek. Azoknak, akiknek eleve érzékeny a foguk, ezekből is érdemes speciálisan nekik fejlesztettet verziót választani, mert a krémek még fokozhatják is az érzékenység kellemetlen tüneteit. A termékek ára kétségtelenül nagy vonzerő, néhány ezer forintból már igazán menő pasztát választhatunk. Összességében: a fehérítő fogkrémek elég megbízhatóan, de nem túl intenzíven és gyorsan fehérítenek, inkább arra jók, hogy egy-egy orvosi fehérítés után segítsenek hosszabb ideig fenntartani az állapotot, illetve azoknak valók, akik megelégszenek egy ápolt, de nem feltétlenül „világító” fogsorral.
3. Félprofi dolgok
Az ingyen elérhető és jellemzően hatástalan, valamint a költséges, de látványos eredményt hozó klinikai fehérítés között nem csak a fogkrémeknek, de a félprofi kategóriájú házi fehérítő rendszereknek is jut hely.
Igen, ide tartoznak azok a kissé bizarr szájpeckek is, amiket magyar és külföldi (Insta)sztárok is előszeretettel szorongatnak a foguk között, emellett van még matrica, ecset, feltölthető sín: rengeteg weboldal ígéri, hogy tőlük rendelheted meg a tökéleteset. Állítólag ez sem teljesen biztonságos.
Ezeket nem is olyan régen mi is teszteltük, itt lehet utánaolvasni, mennyire váltak be. A fogkrémeknél többnyire pont annyival drágábbak, mint amennyivel jobban hatnak, a felső kategóriás termékek viszont már elérik a szalonban történő fehérítés árát. Egyes szerkezetek használata elég macerás és sok időbe is telik, van, amit minden nap 30 percig kell használni.
Ezek a módszerek talán azoknak valók, akik nem szívesen mennek fogorvoshoz (rossz hír, hogy nekik is el kell menni, mert például a fogköves fog sosem lesz vakítóan fehér, annak leszedése pedig nem igazán oldható meg otthon), vagy azoknak, akik a fehérítés mellett a szinten tartásban sem ismernek tréfát.
A fehérebb fogakra vágyóknak a magunk részéről a rendszeres fogmosást (akár fehérítős fogkrémmel), a félévenkénti fogászati kontrollt és rendszeres fogkőeltávolítást javasoljuk. Érdemes emellett óvatosnak lenni a vörösbor, a cékla, a tea, a kávé, a balzsamcet, a curry, a paradicsomszósz, a szójaszósz és egyéb "színező" ételek/italok fogyasztásával, és öblögetni vagy fogat mosni, ha ilyesmit ettünk vagy ittunk. Ezekkel az erőfeszítésekkel ha nem is optikai fehér, de ápolt és igényes lesz a mosolyunk. Ha pedig többre vágyunk, a fenti szempontok figyelembe vételével érdemes tovább gondolkodni.
