A lábizmok edzése csúcsra járatja az agyműködést!

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy, a Milánói Egyetemen végzett áttörő kutatás szerint az idegrendszer egészsége ugyanolyan mértékben függ a lábizmokból az agyba küldött jelektől, mint az agyból a lábizmok felé küldött üzenetektől.

A kísérletet egereken végezték el, mégpedig úgy, hogy az állatok 28 napon keresztül csak az elülső végtagjaikat tudták használni, majd a kutatók megfigyelték az egerek azon agyterületét, mely sok emlősnél az idegsejtek egészségének fenntartásáért felel. Nem mellesleg ugyanezen az agyterületen születnek az új idegsejtek is.

Így hat a lábizmok edzése az agyra
Így hat a lábizmok edzése az agyraShutterstock

Kiderült, hogy a kontrollcsoporthoz képest a korlátozottan mozgó egerek idegsejtjeinek száma hetven százalékkal csökkent, továbbá a neuronok és az úgynevezett oligodendrociták (az idegsejteket támogató és elszigetelő speciális sejtek) nem tudtak teljes mértékben megérni.

Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a lábizmok erősítése - különösen a súlyemelő gyakorlatok - során olyan jelek jutnak el az agyba, amelyek létfontosságúak az egészséges idegsejtek termelése, és ezáltal az idegrendszer egészségének fenntartása szempontjából. Vagyis azoknál, akik csak hébe-hóba, vagy egyáltalán nem mozognak, nem termelődik elegendő mennyiség azokból az agyi építőkövekből, amelyek segítenek megküzdeni a stresszel és az élet komoly kihívásaival. Ez annyira nem is meglepő, hiszen mozgásra születtünk.

Az idegrendszer egészsége nem egy egyirányú út; az agy és az izmok oda-vissza kommunikálnak egymással

- magyarázza dr. Raffaella Adami, a Frontiers in Neuroscience című szaklapban közölt tanulmány szerzője.

A kutatók sejtszinten is tüzeteseen megvizsgálták az összefüggéseket, és azt találták, hogy a mozgás korlátozása csökkenti az oxigén mennyiségét a szervezetben, ez pedig olyan anaerob környezetet teremt, amely megváltoztatja az anyagcserét. Emellett két fontos génre is hatással van a mozgáshiány, melyek közül az egyik a sejtmembrán megfelelő működését tartja fenn. Ez azért lényeges, mert a sejtmembrán egy apró erőműként is funkcionál, vagyis energiát szabadít fel, amit aztán a test felhasználhat.

Az eredmények alapjaiban változtathatják meg az agykutatást és az idegrendszer medicináját, hiszen fontos kérdésekre adhatnak magyarázatot. Például arra, hogy a szklerózis multiplexben vagy a spinális izomsorvadásban és más idegrendszeri betegségekben szenvedők állapota miért romlik rohamosan, miután a betegség már mozgásukban is korlátozza az érintetteket.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek