A mikroműanyagok a szervezetbe jutva többek közt vér-agy gátat is tönkre teszik. Ennek következtében nem csak a mikroműanyagok, hanem sok más káros anyag is átjut a határolón, elősegítve az olyan betegségek kialakulását, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.
A rajzolás, az írás, a zene vagy bármilyen területen az alkotás mérhető változásokat idézhet elő az idegrendszerben.
A sorozatnézés sokak számára a nap levezetése. Hogyan válhat ez a kikapcsolódás észrevétlenül idegrendszerünk kárára?
Ha azt gondolod, a séta „nem is igazi mozgás”, akkor épp itt az ideje újragondolni elképzelésedet. A rendszeres gyaloglás nemcsak a testedet frissíti fel, hanem az agyadra is elképesztő hatással van.
Érdekes felismerésre jutottak állatokkal foglalkozó kutatók: a háziállatok – mint például a kutyák és macskák – viselkedésében és érzékelésében is mutatkozhatnak olyan eltérések, amelyek az emberi neurodiverzitásra hasonlítanak.
Sokan úgy vélik, hogy amikor egy kisgyerek elesik és a szülőre néz, akkor tudatosan méri fel, „érdemes-e” sírni. A valóságban ez nem döntés, hanem idegrendszeri reflex. A gyerek így tanulja meg, mi a biztonság.
A neurológiai betegségek bármely életkorban előfordulhatnak, ám egyes kórképek gyakrabban és akár másképp jelentkeznek a fogamzóképes korú nőknél.
A tápcsatorna egészsége hozzájárul a kiegyensúlyozott agyi működéshez és ez fordítva is így van. A kapcsolat működéséről és megdöbbentő hatásairól Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzetes egyetemi docens tájékoztat.
Meredeken emelkedik az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek száma az elmúlt évtizedekben, és ennek nem csak a diagnosztizálási lehetőségek javulása az oka. Vajon miért lettek ennyien?
A demencia fenyegető réme talán a legijesztőbb az öregedés számtalan testi tünete közül. A kutatók szerint némely betegségben, pontosabban részképességzavarban érintettek nagyobb számmal válhatnak demenssé.
Az idegrendszer éretlensége nem függ össze a szellemi képességekkel, de brit pszichológusok egy csoportja immár 5 évtizede rájött, hogy a tériszony, az autóban szédülés, a pánikrohamok a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer alulműködésével és a reflexrendszer éretlenségével vannak összefüggésben, vagyis ha gyermekkorban nem a megfelelő ütemben fejlődött a mozgás, annak a felsoroltakhoz hasonló következménye lehet. Sok, látással kapcsolatos zavar hátterében is ez áll.
Nem is gondolnánk, hogy amennyiben nincs fizikai sérülés, kóros elváltozás a problémák hátterében, a felnőttkori szorongás, a tériszony, a pánikbetegség, a tömegiszony és a fóbiák eredete megegyezik az egyre több gyereket érintő tanulási és viselkedési nehézségek okaival. Ez pedig nem más, mint a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer alulműködése és a reflexrendszer éretlensége. A pszichológiai reakciók fizikai hátterét kutató és fejlesztő módszer kizárólagos magyarországi képviselője érdekes történeten keresztül világít rá a megoldásra.
