Érdekes tény derült ki a háziállatokról: az ADHD jeleit mutathatják

Olvasási idő kb. 2 perc

Érdekes felismerésre jutottak állatokkal foglalkozó kutatók: a háziállatok – mint például a kutyák és macskák – viselkedésében és érzékelésében is mutatkozhatnak olyan eltérések, amelyek az emberi neurodiverzitásra hasonlítanak.

Az elmélet azon alapul, hogy bár az állatok nem tudják elmondani, mit éreznek, genetikai és viselkedésbeli jelek egyaránt utalnak arra, hogy agyi működésük, ingerfeldolgozásuk nem feltétlenül egységes és kiszámítható. Egyes kutyafajtáknál például olyan genetikai eltéréseket azonosítottak, amelyek embereknél neurodivergens mintákhoz, például szociális érzékenységhez vagy impulzivitáshoz köthetőek. 

Különös idegrendszeri tüneteket mutathatnak a háziállatok 

Több állat, mint például kutyák, macskák, rágcsálók, sőt majmok viselkedésében is megfigyelték azokat a jeleket, amelyek az emberi figyelemhiányos-hiperaktivitás-zavarhoz (ADHD) vagy autizmus spektrumzavarhoz hasonlítanak. Ide tartozik a 

Idézőjel ikon

túlzott ingerlékenység, a stresszre való érzékenység, a szociális visszahúzódás, illetve az ismétlődő mozdulatok és a merev viselkedésminták.

A háziállatok idegrendszerével kapcsolatban még mindig vannak megválaszolatlan kérdések
Fotó: Anastasiia Krivenok / Getty Images Hungary

Nehézkes lehet a felismerés

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az állatoknál nem beszélhetünk hagyományos diagnózisról: ők nem töltenek ki kérdőíveket, nem mesélhetik el érzéseiket, így

a neurodivergencia náluk inkább metaforikus, kutatási-leíró kategória, nem orvosi tény. 

Mégis ha valamilyen módon beigazolódik a kutatók feltevése, az teljes mértékben átírhatja mindazt, ahogyan eddig vélekedtünk a háziállatainkról: nem „rossznak” kell tekinteni az érzékeny, szokatlan viselkedésű négylábúakat, hanem olyan társaknak, akik egyszerűen másként érzékelik a világot. Környezetük, gondozásuk, napi rutinjuk ehhez igazodva sokkal inkább az egyéni igényeikre szabható, például jobban odafigyelve a zavaró zajokra, ingerekre és pihenésigényükre.

Ha kíváncsi vagy az alvási szokásra, amely akár ADHD-ra is utalhat, olvasd el ezt a cikkünket is!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.