Valamennyi gyógyítható betegségnek megvan a maga kezelési módja, az elmúlt évtizedekben azonban a kutatók jelentős különbségeket fedeztek fel abban, ahogy bizonyos betegségek a nőkre és a férfiakra hatnak. A Reader's Digest összeszedte a leggyakoribb rendellenességeket, amelyek nemtől függően más-más tünetekkel jelentkeznek, vagy éppen eltérő mértékben érintik a nőket és a férfiakat.
Szívbetegség
Azt már tudjuk, hogy a szívbetegség a listavezető halálok az egészségügyi problémák közül, a nőknél azonban az ösztrogén védelmező hatásának köszönhetően átlagosan egy évtizeddel később jelentkezik a probléma, mint a férfiaknál.
Másrészt a szívroham tünetei – beleértve a légszomjat, a rosszullétet, az állkapocs-, nyak- és hátfájdalmat, valamint a fáradtságérzetet – a klasszikus mellkasi fájdalomhoz képest a nőknél kevésbé specifikusak.
„Ironikus módon a nők körében gyakoribbak a szívbetegség okozta halálesetek a megfelelő diagnózis és kezelés hiánya miatt” – állítja Poulina Uddin kardiológus.
Ezenkívül a szívizom megváltozása is elsősorban a nőket veszélyezteti, a menopauzát követően ugyanis – különösen tartós stressz hatására – nő a szívroham tüneteihez hasonló következményekkel járó Takotsubo-, más néven összetörtszív-szindróma esélye.
Nemtől függetlenül fontos azonban, hogy tisztában legyünk a rizikófaktorokkal (családi előzmények, dohányzás, mozgáshiány, alváshiány, alkoholfogyasztás, zsírban gazdag étrend), hiszen életmódunkkal, táplálkozásunkkal és szokásainkkal sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Magas vérnyomás
A WHO adatai szerint évente mintegy 85 millióval nő világszerte a magas vérnyomás okozta betegségekben szenvedők száma, ami várhatóan tovább fog emelkedni, ezért pedig elsősorban a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása – ami körülbelül egyenlő a sóban gazdag étrenddel –, valamint a stressz áll. Bár a magas vérnyomás gyakoribb a fiatal férfiak körében, egy új, longitudinális vizsgálat komoly egyenlőtlenségeket mutatott a nemek között a magas vérnyomás diagnosztizálását illetően: az eredmények szerint az érintett nők 32 százaléka, míg az érintett férfiaknak 25 százaléka van tisztában állapotával. Nem véletlenül hangoztatják a szakemberek a rendszeres orvosi kivizsgálások fontosságát.
Agyvérzés
Az agyi érelzáródás legtöbb kockázati tényezője – pl. a családi előzmény, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint – megegyezik a két nemnél, a nők esetében azonban akad néhány egyéni rizikófaktor is. Ilyen a fogamzásgátló tabletta szedése, a várandósság, a hormonpótló terápia, a gyakori migrénes fejfájás és a nagy haskörfogat is, ami a posztmenopauzás nőkre jellemző. A szakértők szerint mindez megmagyarázza, hogy évente miért 55 ezerrel több nő kap agyvérzést, mint férfi. Egy másik lehetséges ok a nők hosszabb átlagéletkora, hiszen az öregedéssel nő az agyvérzés kockázata.
Az érintettség mellett gyakran a tünetek is különböznek; míg a férfiak a végtagok zsibbadásáról és gyengeségéről, járási nehézségekről, kettős látásról és érzékszervi rendellenességekről számolnak be, nőknél gyakoribb panasz az általános gyengeség, a megváltozott lelkiállapot és a láz, ezért esetükben sokszor félre is diagnosztizálják a problémát. Éppen ezért fontos, hogy ismerjük a tüneteket, beleértve a kevésbé nyilvánvalóakat is.
Mellrák
A legtöbb nő tisztában van a mellrák kockázataival, ami azért is nagyon fontos, mert minden nyolcadik nőnél kialakul melldaganat élete során. A férfiak érintettségéről azonban már kevesebbet hallani, pedig náluk agresszívabb a mellrák, mint a nőknél.
„Fájdalmatlan csomó, az emlőbimbó behúzódása, váladékozása, kifekélyesedés – a férfiaknál is ezek a tünetek jelentkeznek emlőrák esetén, ám még mindig nincs benne a köztudatban, hogy nem csak a nőket érintheti ez a betegség” – figyelmeztet dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinika osztályvezető főorvosa. A férfiak helyzetét az is nehezíti, hogy náluk nincs veszélyeztetett korosztály, ezért szűrőrendszer sincs, így ők rendszerint a betegség későbbi stádiumában kerülnek orvoshoz, ezért rosszabbak a gyógyulási kilátásaik.
Első körben a háziorvoshoz kell fordulni, aki szükség esetén további vizsgálatokra küldi a beteget. A diagnózis felállítása férfiak esetében is mammográfiával, ultrahangos vizsgálattal és core-biopsziával, azaz úgynevezett vastagtű segítségével vett szöveti mintavétellel történik, ám náluk gyakran már más szerveken is áttétek vannak, amikor kiderül, hogy baj van.
Cukorbetegség
A kutatók szerint a HDL, vagyis az úgynevezett jó koleszterin áll amögött, hogy a cukorbetegséggel járó egyéb kockázatoknak miért a nők vannak jobban kitéve. Náluk ugyanis eleve magasabb a HDL szintje, cukorbetegség esetén azonban a megemelkedett trigliceridszint (vérzsír) lenyomja a HDL szintjét, e kedvezőtlen kombináció miatt pedig jelentősen nő a szívbetegség kockázata.
Más vizsgálatok arra próbálnak magyarázatot találni, hogy az ösztrogénnek és a tesztoszteronnak van-e köze ahhoz, hogy a cukorbeteg nőket miért veszélyezteti jobban a vesebetegség, mint a cukorbeteg férfiakat.
Az már világos, hogy a diabétesszel küzdő nőknél alacsony az ösztrogén szintje (cserébe több tesztoszteront termel a szervezetük), és a tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy az alacsony ösztrogénszint összefügg a vesebetegséggel. Az azonban még nem tisztázott, hogy ok-okozati kapcsolatról van-e szó, vagy hogy pontosan hogyan járul hozzá az ösztrogén hiánya a betegség kialakulásához. Ha a nemi hormonok játszanak főszerepet ebben a folyamatban, akkor valószínűleg hormonterápiával javítani lehetne a vese működését, de ennek igazolásához még több kutatásra van szükség.
Hajhullás
Háromból két férfi tapasztalja meg 60 éves koráig a kopaszodás jeleit, amiben az öröklődés, a hormonok és az életkor egyaránt szerepet játszanak. Az androgén jellegű, azaz nemi hormon alapú hajhullás felelős a férfiakat érintő hajhullások 90-95 százalékáért, aminek eredménye az M alakban kialakuló hajvonal a homlok mentén. Ez a magyar népességen belül a 35 éves férfiak kb. 40 százalékát érinti, de az ötvenes éveik elején járó férfiaknál ez a szám már 55 százalék. A férfias jellegű kopaszodás elsősorban a fej elülső és középső, a kopaszodásért felelős DHT (dihidro-tesztoszteron) hormonra legérzékenyebb részét érinti. Ezeken a területeken a hajszálak elgyengülnek, szerkezetük finomabbá válik, növekedésük megáll.
A nők kopaszodásáért – az öröklődés és az öregedés mellett – szintén a hormonok okolhatók, ám a hajhullás megjelenési jegyeiben különbözik a férfiakétól. A női nemi hormon alapú hajhullás jellemzően a menopauzával kezdődik, amikor csökken a szervezetben az ösztrogénszint és a hajtüszők összemennek. „A férfiak kopaszodási mintáitól eltérő módon a nőknél a haj ugyan ritkul és vékonyodik, de teljesen kopasz foltok nem jönnek létre. A férfiakhoz hasonlóan a nők is használhatják a Rogaint, ami vény nélkül kapható és az eddigi tapasztalatok szerint beválik ennél a típusú hajproblémánál” – nyilatkozta a Díványnak dr. Pető Enikő, a Hajbeültetési és Hajgyógyászati Klinika orvosa. Az életkorral járó természetes hajhullás pontos okát még nem bizonyították, így a ritkuló haj eltakarására marad a kendő, a paróka vagy egy bizonyos hajstílus viselése, de természetesen számos módszere van a megfelelő hajápolásnak, amivel enyhíthető az időskori hajhullás.
Akne
Sokan úgy hiszik, hogy ez az idegesítő bőrprobléma mindkét nemet ugyanúgy érinti – főleg a serdülőkorban –, ám a férfiaknál durvább formában jön elő és nehezebb is kezelni. Ez pedig valószínűleg „a megemelkedett tesztoszteronszintnek és a megnagyobbodott faggyúmirigyek miatt fordul elő, ami zsírosabb bőrt eredményez” – magyarázza dr. Jerome Garden bőrgyógyász. Ugyanakkor, érdekes módon a felnőttkori pattanás nagyobb mértékben érinti a nőket, emiatt is látogatják gyakrabban a bőrgyógyászati rendelőt, mint a férfiak: a harmincas éveikben járó nők 25 százalékánál alakulnak ki pattanások, míg a harmincas férfiaknál ez az arány 12 százalék. „A felnőttkori női aknét egyébként nehezebb kezelni, és érdemes inkább hormonterápiával próbálkozni a külsődleges megoldások helyett” – javasolja a szakember.
Autoimmun betegségek
Szklerózis multiplex, Hashimoto-betegség, szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz – számos formában képes az emberi test saját maga ellen fordulni, és e kórképek nagy része sajnos nem vagy csak nehezen gyógyítható, ráadásul csak azután ismerjük fel őket, hogy már kész a baj. A statisztikák szerint az autoimmun betegségek78 százalékban a nőket érintik, ám egyelőre a tudósok számára sem világos, hogy ez miért van így. Egyes kutatások szerint a hormonok tehetők felelőssé, az ösztrogén (női nemi hormon) és az androgén (férfi nemi hormon) ugyanis az immunsejtek receptoraihoz kapcsolódnak, az azonban még rejtély, hogy ez az interakció miként járul hozzá az autoimmun diszfunkcióhoz.
A felsoroltak közül például a szklerózis multiplex kétszer-háromszor annyi nőt fenyeget, mint férfit, ugyanakkor a férfiaknál agresszívabb formában jelenik meg a betegség. Az érintett férfiak mozgási, járási nehézségekkel küzdenek, míg a nőknél inkább érzékszervi problémák, elsősorban látásromlás, zsibbadás és izomgyengeség lép fel.
Bőrrák
Hogy a férfiak miért vannak nagyobb veszélyben, mint a nők? Dr. Garden szerint egyrészt azért, mert ők általában többet dolgoznak a szabadban, így sokkal inkább ki vannak téve az UV-sugarak káros hatásának, másrészt azért, mert a napvédő krémek használatát vagy az árnyékban tartózkodást nem veszik annyira komolyan, mint a nők.
„A bőrgyógyászati vizsgálatok és az otthoni ellenőrzés tekintetében sokkal proaktívabbak a nők, ezért egy gyanús bőrelváltozást is hamarabb észrevesznek” – mondja a szakértő, aki szerint a bőrdaganat kialakulásának helye is meglehetősen nemfüggő: míg a férfiaknál elsősorban a fej területén, a fül környékén, valamint a hát felületén, addig a nőknél leginkább a lábakon alakul ki a bőrrák, ez pedig az eltérő öltözködésnek és a haj védő szerepének tudható be.
Csontritkulás
A csontok tömegének és mésztartalmának csökkenése különösen az ötven év felettieket veszélyezteti, és négyszer annyi nőt érint, mint férfit. Egyrészt azért, mert a nők csontozata eleve vékonyabb a férfiakénál, másrészt azért, mert az ösztrogénnek ebbe is van beleszólása, egyik fontos funkciója ugyanis a csontsűrűség megőrzése. „A menopauza beköszöntével azonban leesik a női nemi hormon szintje, ami miatt jelentősen nő a csontvesztés mértéke és ezáltal a csonttörtések kockázata” – magyarázza dr. Michael Guma reumatológus. Ha szeretnéd tudni, mit tehetsz a megelőzésért, kattints ide!
Pikkelysömör
A WHO globális kutatása szerint világszerte 100 millió ember él pikkelysömörrel, és bár sem előfordulásban, sem a tünetekben nem mutathatók ki lényeges különbségek a két nemnél, a PsoHappy felméréséből az derül ki, hogy a nőknél komolyabb lelki megpróbáltatásokkal jár egy ilyen jól látható betegség.
„Mivel a nők önértékelését nagyban meghatározza a megjelenésük, érzelmileg sokkal sebezhetőbbé teszi őket és aláássa az önbecsülésüket, hogy együtt kell élniük a pikkelysömörrel. Ugyanakkor a betegséggel járó szégyenérzet nemtől függetlenül beleszól az emberek mindennapjaiba, társas kapcsolataiba és munkavégzésbe, így nem ritka, hogy szorongás és depresszió is társul a zavaró testi tünetekhez” – figyelmeztet dr. John Zibert, a bőrbetegségeket kutató LEO Innovation Lab igazgatója.
Depresszió
Nemcsak a testi betegségek, de az egyik legégetőbb egészségügyi problémaként számon tartott depresszió is másként hat a nőkre, mint a férfiakra. A vizsgálatok szerint a súlyos mentális zavar közel kétszer olyan gyakori a nők körében, mint a férfiaknál, ami egyrészt hormonális és genetikai eltérésekkel magyarázható.
Másrészt azzal, hogy a nők általában többet rágódnak negatív dolgokon, ami csak tovább rontja az állapotukat, ráadásul a depresszióval összefüggő szorongás előfordulása is gyakoribb náluk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nők előbb fordulnak szakemberhez a problémájukkal, míg a férfiak inkább figyelemelterelő stratégiákat vetnek be a segítségkérés helyett. Vagyis az eltérő számokhoz annak is sok köze lehet, hogy a férfiak esetében ritkábban diagnosztizálják a betegséget. Náluk egyébként gyakoribb velejárója a depressziónak az ingerlékenység, valamint az alkohol- vagy kábítószerhasználat.
