Egy új hazai kutatás szerint a 18-39 éves korosztály közel fele keresi az interneten panaszainak lehetséges okait, míg az 50-59 éveseknek mindössze a 26%-a tesz így, és nagy részük (61%) inkább rögtön orvoshoz fordul. A középkorúak (40-49 év) pedig stílusosan középen helyezkednek el, és kevesebb mint a felük (40%) keres először online megoldást a bajaira.
Dobogós keresőszavak és a legérdeklődőbb megyék
A Google Trends adatai szerint 2016 novembere és 2017 novembere között a terhesség tüneteire kerestek rá a legtöbben, amit a cukorbetegség, az allergia, a pajzsmirigy betegségei és a reflux követnek. Emellett a gerincsérv, az influenza és a depresszió is ott van a legnépszerűbb keresőszavak között.
Bizonyos kifejezések népszerűsége az elmúlt egy évben feltűnően megugrott: ilyen például az influenza, a kanyaró és a merevedési zavar. A betegségek közül a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásával járó Crohn-betegség található az élen, amely után az autoimmun betegség és a pajzsmirigybetegség áll a sorban. Az utóbbi időben előtérbe került laktóz- és gluténérzékenységre is gyakran kerestünk rá, az előbbire kicsivel nagyobb arányban. A számok alapján Vas megyében voltak a legtöbben kíváncsiak a laktózérzékenységgel kapcsolatos információkra, míg a gluténérzékenység iránt leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érdeklődött.
Természetesen a fejfájás is ott van a gyakori keresések között: a Google Trends szerint 2017-ben Fejér megye lakóinak fájt legjobban a feje, a városok közül pedig Debrecen és Budapest végzett az élen. A vérnyomással kapcsolatban Győr böngészett a legtöbbet, a cukorbetegségre pedig Nógrád megyéből kerestek rá a leggyakrabban. Fontos azonban észben tartani, hogy az internet soha nem helyettesítheti az orvosi diagnózist és az öndiagnosztikára szolgáló eszközök használata sem elég a gyógyuláshoz.
Az elmúlt évtizedekben nőtt az egészségtudatosság
Ezt egy nemrégiben végzett kutatás is igazolja.
A Gfk adatai szerint egyre többen figyelnek oda legalább alkalmanként az ideális testsúly megtartására, a táplálkozási szokásokban pedig megjelent a „többször keveset” elv. Ennek mentén a napi étkezések száma átlagosan háromról négyre nőtt 1989 és 2016 között. Jó hír, hogy a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) szerint a magyarok komolyan veszik a megelőzést, és nőtt a szűrővizsgálaton részt vettek aránya.
Te hányadán állsz a dietetikai ismeretekkel? Kvízünkből most megtudhatod!
