Mit tudnak az illóolajok? És mit nem?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az aromaterápia legdirektebb formája az illóolajok belélegzése, de a növényi kivonatok masszázs vagy aromaterápiás fürdő révén, a bőrön keresztül is bejutnak a testünkbe: az illóolaj-molekulák a zsírszövetekben és testnedvekben feloldódva, valamint a nyirok- és vérkeringésbe jutva fejtik ki stresszoldó, közérzetjavító, relaxáló vagy éppen élénkítő hatásukat. De tudnak mást is?

Az aromaterápia az illóolajos növények, a belőlük kinyert kivonatok és illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összessége. Hívei szerint az illó komponensek pszichésen és fizikailag is hatnak, hiszen az immun-, a keringési, és az idegrendszer stimulálásával enyhítik a testi panaszokat és általánosan segítenek a stresszből eredő betegségek kezelésében. Bizonyos jótékony hatásokat számos tudományos eredmény igazolja, de a hívek egyéb állításait nem, ezért az aromaterápia az alternatív és konvencionális gyógyászat határterületének tekinthető.

Bár az aromaterápia fogalma csak a huszadik század elején született meg, a koncepciót már az ókori egyiptomiak és görögök is előszeretettel használták az orvoslásban. Az 1920-as évek végén egy francia parfümgyáros és vegyész, René Maurice Gattefossé egy robbanás során csúnyán megégette a kezét, de levendulaolajjal sikeresen kezelte magát és néhány kollégáját. A kémikus ezen felbuzdulva az illóolajok terápiás felhasználási lehetőségét kezdte kutatni. Az aromaterápia kifejezést ma már igen sokféle értelemben használják - és félreértelmezik, hiszen magát a terápia szót is sok mindenre ráhúzzák. A szépségiparban egyszerűen masszázzsal kombinált kényeztetést jelent, a professzionális aromaterápia azonban az illóolajok sokrétű gyógyhatása révén egyfajta orvoslást feltételez.

A szaglás és az emlékek

“Érzékeink közül a szaglás azért egyedi, mert az impulzusok átkapcsolás nélkül, közvetlenül az agy központjába, a limbikus rendszerbe futnak be. Mivel itt található többek között az érzelmi központ, az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a hippokampusz is, amelyek az alapvető életfunkciók működtetéséért és fontos hormonok (szerotonin, endorfin, noradrenalin) termeléséért felelősek, a különböző illatok inhalációja gyors és közvetlen reakciókat váltanak ki belőlünk. A szagláson keresztül az agyba jutott információk az agykéreg hosszú távú memóriáért felelős részeiben raktározódnak el és ugyanazzal az impulzussal azonnal előhívhatóak” - magyarázta Hollódi Gergely aromaterapeuta gyógymasszőr, az AME (Aromaterapeuták Magyarországi Egyesülete) elnöke.

Baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatás

A szabad gyökök okozta oxidatív stressz a bőröregedéstől kezdve a szívelégtelenségig számos betegség kialakulásában játszik szerepet és DNS-károsodásokat okoz. Jó hír, hogy számos illóolaj összetevői interakcióba lépnek a reaktív oxigénmolekulákkal, megkötik a káros szabadgyököket és megakadályozzák a leukociták aktiválódását, ezáltal pedig csökkentik a gyulladások kialakulásának esélyét.

Az úgynevezett ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity), vagyis az oxigéngyök abszorpciós kapacitás egy nemzetközileg elfogadott szabványrendszer. A mérőszám az oxigéntartalmú szabadgyökök elnyelésének/hatástalanításának gyorsaságát és erejét mutatja 100 gramm bevizsgált anyagra nézve. A mérések szerint míg az uborka ORAC-értéke 60, az áfonyáé pedig 2400, addig a narancsolajé 18.898, az ilang-ilangé pedig több mint 1.300.478 egység.

Az utóbbi évtizedekben egyes illóolajok azért is kerültek az orvosok és tudósok “látóterébe”, mert kiderült róluk, hogy igen hatékonyak sokféle kórokozóval szemben, beleértve a gombákat, baktériumokat és a vírusokat is, amelyek közül rengeteg vált rezisztenssé számos antibiotikumra.

A Manchesteri Egyetem kutatói több, az aromaterápiában rendszeresen használt illóolajról (pacsuli, teafa, muskátli, grépfrútmag, levendula) jegyezték fel, hogy azok - kombinációi - percek alatt elpusztítják az antibiotikumoknak különösen ellenálló MRSA-t és az E.coli baktériumokat is. A tudósok szerint az antimikrobiális olajokat a kórházakban használatos kézmosó folyadékokhoz. Más kísérletekben a gyömbér illóolaja és oleorezinje jelentős antioxidáns és antimikrobiális aktivitást mutatott.

“Az illóolajok gyógyászati célú felhasználása elsősorban tradicionális felhasználásukon alapszik. In vivo gyulladáscsökkentő hatásuk és hatásmechanizmusuk csak részben ismert, kevés állatkísérletes és még kevesebb humán adat áll rendelkezésre” - kezdte előadását a néhány hete megrendezett DROPS konferencián Dr. Horváth Györgyi, a PTE - ÁOK Farmakognóziai Intézetének docense. A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja közel tíz éve foglalkozik az illóolajok fertőtlenítő hatásának tanulmányozásával, az utóbbi időben pedig gyulladáscsökkentő szerepüket is vizsgálták állatkísérletes modellekben.

A prevencióban van szerepük

Az alsó légúti fertőzések és a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) világviszonylatban a halálozások nyolcadát okozza, de a magyarországi adatok sem biztatóak: az EU-n belül a magyarok közül szedi a legtöbb áldozatot a COPD. A felső (krupp, torok- és mandulagyulladás, gégefedőgyulladás) és az alsó légúti fertőzések (akut bronchitis, krónikus bronchitis, közösségben/kórházban szerzett pneumonia) kialakulásában többféle kórokozó és vírus játszik szerepet, és sok esetben hatástalan az antibiotikum vagy kialakul a rezisztencia.

“Antivirális összetevőiknek köszönhetően a növényi kivonatoknak nagy jelentősége van a megelőzésben és a kiegészítő terápiában. Vagyis nem az antibiotikumok helyett kellene alkalmazni azokat, hanem azokkal együtt - természetesen orvosi beleegyezéssel” - mondta Dr. Horváth Györgyi, aki munkatársaival a Streptococcus pneumoniae-t vonta be egérkísérletébe, és arra kereste a választ, hogy melyek a gyakorlatban is használható antibakteriális, illetve gyulladáscsökkentő illóolajak. Eredményeik szerint a kakukkfű, valamint a fahéjolajnak a légúti fertőzések és gyulladások kiegészítő terápiájában potenciális szerepe van, a citronellaolaj használata viszont nem ajánlott, mert irritációt, a gyulladás súlyosbodását okozhatja. A szakember hozzátette, az illóolajtartalmú gyógykészítmények fejlesztéséhez növelni kellene a humán klinikai vizsgálatok számát.

Amerikában leginkább a szépségipar és a gyógyfürdők használják ki az illóolajok kedvező hatásait, míg Európában az orvosok egy-egy terápia kiegészítőjeként is felírhatnak a betegeknek bizonyos növényi kivonatokat. Az aromaterápiának tehát a közérzetünkre valóban van klinikailag számszerűsíthető hatása (ehhez persze a placebóeffektusnak is köze lehet) és úgy tűnik, hogy egyes illóolajok a kórokozók ellen is beválnak, a fiziológiai hatásokról azonban továbbra is leginkább anekdotikus, mintsem tudományosan megalapozott bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Nem kell tehát feltétlenül bedőlni olyan állításoknak, hogy az aromaterápiás készítményekkel megelőzhető a hajhullás vagy csökkenthető a fájdalom, az azonban tény, hogy a hitünknek ereje van, ezért ne válj meg a gyógyfürdő-bérletedtől, ártani nem fogsz magadnak egy kellemes szaunaszeánsszal.

Mennyire biztonságosak az illóolajok?

“Az aromaterápia egy szelíd módszer, de nem szabad elfelejteni, hogy a biztonságos alkalmazáshoz megfelelő ismeretek, leginkább szakember tanácsai is szükségesek. A leggyakoribb problémát egyes illóolajok, például a kakukkfű, az indiai citromfű, a kerti szurokfű, a fahéj vagy a szegfűszeg bőrt és nyálkahártyát irritáló hatásai jelenthetik, így ezek fürdővízben történő alkalmazását kerülni kell” - figyelmeztet Hollódi Gergely.

Egy másik ismert és fontos veszély a fototoxikusság vagy fotoszenzibilizáció: a bergamott, a citrusfélék vagy az orvosi angyalgyökér a bőrre kerülve UV-sugárzás hatására “öregségi” (barna) foltokat generálnak.

Az illóolajok használatát természetesen befolyásolja az életkor, az egészségi állapot, illetve a már meglévő betegségek, allergiák és a szedett gyógyszerek is. “Három éves kor alatti gyerekeknek, valamint asztmásoknak nem szabad 1,8 cineol nevű összetevőben gazdag illóolajokat (eukaliptusz stb.) alkalmazni, mert hörgőgörcsöt okozhatnak, epilepszia gyanúja esetén pedig jobb, ha mellőzzük az izsópot vagy a zsályát. A bőrön történő alkalmazásnál minden esetben érdemes allergiatesztet végezni a könyök belső hajlatán, belsőleg pedig szakember pontos tanácsa nélkül ne alkalmazzunk semmilyen illóolajat. Lehetőleg megbízható minőséget vásároljunk, mivel nagyon gyakori a hamisítás, amiből kellemetlen reakciók adódhatnak” - fűzte hozzá a szakember.