Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Lyme-kórt alattomos betegségnek tartják, mert – bár nagyon ritkán – előfordul, hogy csak hónapokkal vagy évekkel a kullancscsípés után jelentkeznek a tünetek, melyek ráadásul igen sokfélék lehetnek. Utánajártunk, mi számít krónikus Lyme-kórnak, és mik a legalapvetőbb téves információk a betegséggel kapcsolatban.
A fél világ nekiment Donald Trumpnak, miután bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Több kutatóorvos arra hivatkozva fejezte ki nemtetszését, hogy Amerikában a ‘90-es évek óta több mint duplájára nőtt a Lyme-betegek száma – köszönhetően a globális felmelegedésnek.
De tényleg a klímaváltozás a fő mumus? Egyáltalán Lyme-kór-e az, amit annak diagnosztizálnak? Dr. Lakos András infektológust, a kullancsok által terjesztett betegségek szakértőjét kérdeztük a Lyme-kórral kapcsolatos félreértésekről.
Európa északi államaira igaz, hogy a klímaváltozás miatt szaporodtak el a kórokozók, dr. Lakos András infektológus szerint azonban Magyarországon várhatóan csökkenni fog a Lyme-kórt terjesztő kullancsok száma, hiszen azok nem kedvelik a meleg, száraz környzetet. „Tőlünk 500 kilométerre délre van a határa annak a zónának, ahol a Lyme-ot terjesztő Ixodes kullancsok még előfordulnak, míg északi irányban ez a távolság 2500 km. Ahogy melegszik a Föld, úgy költözik egyre északabbra ez a régió, vagyis délen eltűnik, északon pedig szaporodik majd a Lyme-betegség" – nyilatkozta a Díványnak dr. Lakos András, majd hozzátette, nálunk a vadállomány nagysága a mérvadó a fertőzés terjedésében.
„Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk. A kisemlősök (mindenekelőtt a rágcsálók) a kórokozók megőrzésében játszanak döntő szerepet, a madárfajoknak pedig köze van ahhoz, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakul ki. A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó baktériumokat. A rigók baktériumai viszont pont fordítva ténykednek."
Mennyire gyakori?
„A Lyme borreliosis Magyarországon 1998 óta bejelentendő betegség, és évente kb. ezer esetet regisztrálnak. Valódi gyakoriságát a környező országok adatait is figyelembe véve ennek tízszeresére becsülhetjük. Több európai országban is voltak időszakok, amikor a betegséget bejelentési kötelezettség terhelte, de a klinikai és a laboratóriumi diagnosztika bizonytalanságai miatt jelenleg rajtunk kívül már csak Szlovéniában regisztrálják a fertőzést, ott is csak a korai megjelenési formáját, a Lyme-foltot. Több helyen befogott közönséges kullancs vizsgálata során azok Borrelia-fertőzöttségét hazánkban 12-50% közöttinek találtuk. A regisztrált esetek száma egyébként a világon mindenhol irreális: senki sem ellenőrzi, ki, mit, és mi alapján jelent be, emiatt az egymással határos, hasonlóan erdős, hasonló domborzatú országokban óriási különbségeket tartanak nyilván” – fűzte hozzá a szakember.
Bár nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel, a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos az elővigyázatosság, hiszen...
Védőoltás nincs a fertőzés ellen
„A Lyme-betegség elleni védőoltás kifejlesztését késleltette, hogy a legtöbb kutató úgy gondolta, a fertőzés alapvetően jóindulatú, antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért nincs szükség Lyme-vakcinára. Kiderült azonban, hogy a fertőzés néha nehezen gyógyul, sok esetben komoly gondot okoz a felismerése és sokkal gyakoribb, mint kezdetben hittük. Európában több gyár is nekifogott a védőoltás kifejlesztésének, ám mivel nagyon nehéz feladatnak bizonyult egy biztonságos és hatékony oltóanyag előállítása, a vakcinafejlesztés megtorpant” – mondta dr. Lakos András.
Néha nehéz felismerni
Fontos tudni, hogy bár a kórokozó egyéb vérszívókból, szúnyogokból és bolhákból is kimutatható, a Lyme-kór csak megelőző kullancscsípés következtében jön létre, a csípés ténye azonban rejtve maradhat, mert a betegek mintegy tíz százalékánál Lyme-folt sem jelenik meg.
A Lyme-kór alattomos betegség, mert előfordul, hogy csak évekkel a csípés után jelentkeznek annak tünetei, ráadásul mivel igen sokféle panaszt (bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást és nagyon ritkán szívizomgyulladást) produkálhat, könnyen összetéveszthető más betegséggel. A kezeletlen Lyme-kór idült, hosszadalmas betegség, és annak ritkasága miatt okoz gondot a felismerése.
A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy abban sincs egyetértés, mi számít krónikus Lyme-kórnak.
Álbetegség vs. valódi Lyme-kór
„Krónikus Lyme-betegeknek azokat tartja számon az áltudományos világ, akiknél nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy fertőzöttek lennének, különböző kérdőívek kitöltése után azonban érdekes módon automatikusan Lyme-kórossá válnak. Elterjedt ugyanis az az elképzelés, hogy a Lyme-kór a nagy imitátor, ami bármilyen klinikai tünetet képes okozni, és a szerológiai leletek is rendre pozitívak lettek a legváltozatosabb klinikai tüneteket mutató betegekben. Ennek köszönhetően született meg a nem gyógyuló, krónikus Lyme-betegség rémképe, amire – főleg az USA-ban, az akadémikus oldalon – kialakult az a hisztérikus reakció, hogy nincs is krónikus Lyme-kór” - mondta a szakember. Márpedig a Lyme egy tipikusan idült fertőzés, csakhogy a krónikus Lyme-nak is megvannak a klinikai és laboratóriumi kritériumai. Több, rangos orvosi tudományos világlapban publikált tanulmány is készült, ahol ezeket a tévesen krónikus Lyme-kórosnak minősített eseteket nagy dózisú antibiotikummal látták el, de a kezeléseknek semmi haszna sem volt” – árulta el dr. Lakos András.
Vagyis, mivel a tévesen Lyme-kórosnak diagnosztizált emberek többsége krónikus beteg, létezik egy olyan fajta „krónikus Lyme-kór”, aminek semmi köze sincs a valódi Lyme-betegséghez.
A téves diagnózisok miatt pedig gyakoriak a félrekezelések
Hazánkban 2013 decemberében lejárt a szakmai irányelv, ami a Lyme-betegség kezelésére vonatkozott, és azóta nincs érvényes dokumentációja annak, hogy mi a kezelés protokollja. „A kontroll hiánya azonban nem jelenti azt, hogy egy orvos bármit, ami eszébe jut, kipróbálhat a betegeken. Vannak orvosok, akik irdatlan mennyiségű antibiotikumot írnak fel egy-egy betegnek olyan kombinációkban, amelyek mikrobiológiailag teljesen értelmetlenek. Olyan gyógyszerelésekről (dózis, időtartam, kombinációk) van szó, amiket az adott formában soha nem próbáltak ki” – magyarázta az infektológus.
Kérdés, hogy ezek az orvosok vajon anyagi érdekeltségből járnak-e így el, vagy esetleg rájöttek, hogy a sok hasonló tünetet panaszoló beteg nagy része javul a nagydózisú, elhúzódó, kombinált antibiotikumkezelésektől. “Egyszerű logikai hiba, hogy ha az antibiotikum használ, akkor igazolt a Borrelia-fertőzés. Így születik meg a téves diagnózis” – mondta dr. Lakos András, aki szerint több magyarázata is lehet annak, hogy olyan sok orvos hisz a krónikus Lyme-kórban – vagyis abban az állapotban, amit tévesen Lyme-kórnak vélnek.
„A leggyakoribb oka ennek a bizarr tünetegyüttesnek a gócbetegség, azon belül is elsősorban a szájüregi gócok; a krónikus mandulagyulladás vagy bizonyos fogászati folyamatok (pl. foggyökér-gyulladás, fogágybetegség). Ezek a betegségek antibiotikumokkal ugyan nem gyógyíthatók, de átmeneti javulást el lehet érni a kezeléssel. A másik a Lyme-betegségben adható antibiotikumok idegvédő hatása, ami miatt például sclerosis multiplexben és más központi idegrendszeri károsodásokban a téves Lyme-diagnózis miatt adott antibiotikumokra gyakran tapasztalhatunk javulást. A javulás azonban a kezelés után heteken belül elmúlik, és ismételt adásnál már egyre csekélyebb mértékű lesz, ráadásul indokolatlan bizakodást eredményez: az orvos és a beteg is meg van győződve arról, hogy ha egy antibiotikum használ, az csak azért lehet, mert a Lyme-kórt gyógyították. A törvényszerű visszaesés pedig újabb, hosszas kezelésekre ösztönöz” – tette hozzá a szakember.
Nyilván minden érintett szeretné az ismeretlen eredetű, nem gyógyuló betegségét lecserélni egy gyógyítható, ismert fertőzésre, a Lyme-kórra. Emiatt sokszor csak a többéves hatástalan antibiotikum-kezelés után döbbennek rá, hogy valami nem stimmel. A betegek tehát nincsenek könnyű helyzetben, hiszen nem tudhatják, hogy az orvosuk a tudományos vagy az áltudományos oldal képviselője-e. Körültekintőnek kell lenni, ennél jobb tanácsot jelenleg mi sem tudunk adni.
