Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igyál naponta legalább nyolc pohár vizet! Ne ropogtasd az ujjaid, mert tönkrevágod az ízületeid! Ha megfáztál, felejtsd el a fagyit! Napi egy alma…
Szeretünk okosak lenni (akkor is), ha az egészségünkről van szó, csakhogy hiába érezzük magunkat jól informáltnak, úgy tűnik, még mindig hadilábon állunk a tudatos életmóddal és bedőlünk egy rakás tévhitnek. A Science Alert nyomán most megosztjuk azt a 24 makacs egészségügyi mítoszt, amik miatt feleslegesen parázunk, vagy akár olyan döntéseket hozunk, amikkel csak ártunk magunknak vagy a környezetünknek.
1. A kínai kaja kicsinál
Az egész MSG mizéria egy, a New England Journal of Medicine című szaklap szerkesztőinek ötven éve írt levél miatt alakult ki, amiben egy orvos “kínai étterem szindrómaként” emlegeti egy sor tünet, például a zsibbadás, émelygés és a gyengeség együttes előfordulását. A kellemetlen panaszok kialakulásáért a levélíró az úgynevezett mononátrium-glutamát (angolul MSG) nevű ételízesítőt tette felelőssé, amit a kínaiak nem sajnálnak a kosztjukból. Az Amerikai kémiai Társaság szerint azonban „az MSG-re ugyan nagy mennyiségű kínai étel fogyasztása esetén egyesek szervezete átmenetileg érzékenyen reagálhat, a legtöbb ember számára azonban teljesen biztonságos”. Ez a magyarázat talán elég is, hiszen az MSG nem több egy nátriumatommal megtoldott közönséges aminosavnál. Sanszos, hogy az ódzkodás és az előítéletek közrejátszanak a placebohatásban.
2. A koffein gátolja a növekedést
Gyerekekkel kapcsolatban nem túl sok adat áll rendelkezése (ki akarná, hogy éveken át kávéval itassák a gyerekét a tudomány érdekében), de ami van, aszerint semmi összefüggés nincs a koffein és a gyerekek növekedése között. Felnőtteknél ugyan kimutatták, hogy a megnövekedett koffeinfogyasztás csekély mértékben korlátozza a kalcium felszívódását, de ez a hatás annyira minimális, hogy egy evőkanál tej fogyasztásával ellensúlyozhatjuk egy csésze kávé csontokra tett hatását. A mítosz elterjedéséért egyébként a CW Post nevű amerikai gabonagyártó cég reklámfogásait hibáztatják: a vállalat egy koffeinmentes alternatív reggeli italt, a Postumot próbálta ugyanis piacra dobni olyan érvekkel, hogy a kávé egy gonosz idegméreg, amit soha nem szabadna gyerekeknek adni. Nyilván nem kell, de nem azért, mert attól visszamaradnak a növekedésben.
3. Sapka, sál, különben nagyon megfázol!
Lehet, hogy a neve ezt sugallja, a hideg levegőnek és a fázásnak azonban önmagában semmi köze a megfázáshoz, sőt, a hidegtől épphogy nő a szervezet védekezőképessége. Erről többek között Dr. Rachel C. Vreeman is ír az egészséggel kapcsolatos tévhitekről foglalkozó könyvében, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézete szerint pedig a megfázásos megbetegedéseket okozó vírus 32 fokban érzik jól magát és szaporodik a legjobban, vagyis biztosan nem a kinti fagyban leselkedik ránk. Van azonban némi tudományos magyarázat arra, hogy télen miért több a megfázásos megbetegedés: egyszerűen azért, mert ilyenkor sokkal több időt töltünk zárt térben, és nagyobb az esélye, hogy elkapunk valakitől egy vírusfertőzést. Ráadásul ha nem figyelünk a megfelelő vitaminpótlásra, akkor immunrendszerünk hamarabb elfárad a kórokozókkal való küzdelemben.
4. A pulyka álmosít
Az amerikaiak szeretik a hálaadásnapi fő fogást hibáztatni a lakoma utáni kábulatért, merthogy a pulykahús tele van L-triptofánnal. Egy olyan aminosavval, ami az álmatlanság, a szorongás és a depresszió kiváló ellenszere , mert segít ellazulni és kikapcsolni. Triptofán azonban bőven van a túróban, a cheddar sajtban és az olajos magvakban is, és a szakértők szerint sokkal inkább az ünnepi ebéd alatt elfogyasztott étel mennyisége, a szénhidrátok és az alkohol miatt követeljük azt a délutáni sziesztát.
5. Bátran bízhatjuk magunkat a multivitaminokra
Kényelmes megoldásnak tűnik, hogy egy-egy tablettával elintézzük az egészséges táplálkozásra való odafigyelést, de egyrészt a készítményeken is fel van tüntetve, hogy nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, másrészt az évtizedeken át tartó kutatások sem találtak bizonyítékot arra, hogy indokolt a megszállott vitaminszedés, sőt egyes vizsgálatok eredményei alapján összefüggésbe hozták azt különböző daganatos megbetegedések kialakulásának nagyobb kockázatával. Az alultáplált emberek számára valóban fontos lehet bizonyos vitaminok pótlása, de érdemes lenne inkább arra törekednünk, hogy természetes módon, vitaminokban gazdag ételek fogyasztásával tartsuk egyensúlyban szervezetünk működését.
6. Sörre bor bármikor, borra sör meggyötör
A szólás egyik angolszász változata: Liquor before beer, all is clear / Beer before liquor, never been sicker. A szakemberek szerint azonban élettani alapja nincs ezeknek az italkeverési tanácsoknak; legtöbbjük csak legenda, aminek inkább kulturális alapjai vannak. A sorrend tehát nem, a minőség és a mennyiség viszont annál inkább számít és nem nehéz eljutni arra a szintre, ahol a józan ítélőképességnek már nyoma sincs; ilyenkor már úgyis mindegy alapon folytatódik a vedelés. A sorrend kapcsán azonban valóban érdemes megjegyezni, hogy szervezetünk gyorsabban metabolizálja a kevert italokat, mint a rövideket, így ha a sörözést egy kis vodkázás követi, akkor nagyobb eséllyel igazolódik be a népi bölcsesség „meggyötör” része.
7. A fejünkön keresztül veszítjük a legtöbb hőt
A népszerű elképzelés egy 1950-es kísérletnek köszönhető, amelyben az Északi sarkkörön figyeltek meg embereket, akiknek a fejét nem védte semmi. Nem meglepő módon arra a következtetése jutottak, hogy a fejükön veszítik a legtöbb hőt. “Ugyan hol máshol tudták volna, mikor minden más testrészük be volt bugyolálva?" - írja könyvében Dr. Rachel C. Vreeman. Vagyis ott veszít hőt az ember, ahol nincs megfelelően felöltözve: ha a kesztyűjét nem veszi fel, akkor a kezén, ha sortban kóricál a fagyban, akkor a lábán; ezért sem árt tetőtől-talpig felöltözni télen.
8. Kaja után ne ugorj mindjárt a vízbe!
A szülők szeretik azzal riogatni a gyerekeket, hogy teli hassal életveszélyes az úszás, ezért evés után legalább egy órát kell várni. Az elmélet szerint az étel megemésztése miatt nagy mennyiségű vér áramlik a gyomorba, így az izmoknak kevesebb vér áll rendelkezésére és nagyobb eséllyel görcsölnek be. De egyelőre nem tudni olyan dokumentált esetről, ahol valakinek azért görcsöltek volna be a tagjai és merült volna el, mert nem éhgyomorra úszkált. Megesik, hogy úszás közben begörcsölünk, de ennek nem sok köze van ahhoz, hogy ettünk-e előtte vagy sem.
9. Hét évig tart megemészteni a rágógumit
Szerencsére nem. A gumi ugyan valóban megemészthetetlen anyag, de az alkalmanként lenyelt kis darab gond nélkül áthalad a beleken és távozik, ahol kell – csakúgy, mint minden más olyan étel, amit a szervezetünknek nem kell, vagy nem tud feldolgozni. Akkor kell aggódni, amikor a rágóval együtt más, a belek számára idegen anyagot is lenyelünk: a Scientific American jelentése szerint egy négyéves kislánynál bélelzáródást észleltek, miután a gyerek egy rakás rágógumiba ragadt pénzérméket nyelt le. Ez azonban remélhetően nem mindennapos eset.
10. A gintől gonosz leszel, a tequilától megőrülsz!
Alkoholos tévhitekből tényleg Dunát lehetne rekeszteni. Az is csak egy városi legenda, hogy a különböző italok más-más tulajdonságokat hoznak ki belőlünk; például sokan meg vannak győződve róla, hogy a tequila őrültté teszi őket. A legvalószínűbb magyarázat erre az, hogy azokat a hatásokat tapasztaljuk alkoholfogyasztás során, amikre számítunk. Az 1960-as években végzett kutatások szerint legalábbis “megtanuljuk”, hogy hogyan viselkedjünk ittasan, és ez az attitűd az elvárásaink „visszatükröződése". Igaz ugyan, hogy sokan agresszívvé válnak az alkohol hatására, érdekes módon azonban nem mutatható ki ez a viselkedés azoknál, akik a részegséget soha nem hozták összefüggésbe konfliktusokkal. Ebből kiindulva tehát, ha arra számítasz, hogy a vodkától majd karaokézol egy nagyot a buliban, akkor ezt a gondolatot tekintheted önmegvalósító próféciának is.
11. A nagy falás utáni léböjtkúra majd megszabadít a mérgektől
A dzsúszdiéták töretlen népszerűsége annak is köszönhető, hogy a csodaszép és csuda egészségesen kinéző sztárok előszeretettel reklámozzák azokat. A helyzet az, hogy az emberi szervezet természetes módon megszabadul az ártalmas vegyi anyagoktól a máj, a vesék és a gyomor-bélrendszer segítségével, vagyis bármennyire erőszakosan tolják az arcunkba a méregtelenítő cuccokat, ezt a folyamatot a különböző löttyök nem gyorsítják fel. Ráadásul a pépesítés, a facsarás vagy centrifugálás eltávolítja az emésztést segítő rostokat a gyümölcsökből és a zöldségekből, a boltokban kapható rostos levek pedig még hozzáadott cukrot is tartalmaznak. Szóval lehet egy-egy falásroham után koplalni, de sok értelme nincs.
12. Ne add napi nyolc pohár víz alá!
Az orvosok azért szokták ezt tanácsolni, hogy az agyoncukrozott üdítőitalok mértéktelen fogyasztása ellen kampányoljanak. Valójában nincs teljesen egységes szabály arra vonatkozóan, hogy mennyi vizet kellene innunk egy nap, és a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést egészséges emberek folyadékbevitele és a vesebetegség, a szívproblémák a vér nátriumszintje vagy a bőr egészsége között. Egyéni jellemzők és igények alapján, vagyis testtömeg kilogrammonként és korra, nemre vonatkozóan viszont vannak különböző ajánlások. Ezek szerint egy egészséges felnőtt ember számára napi 2-2,5 liter víz fogyasztása lenne az ideális a test hidratáltságának fenntartásához, a szervek megfelelő működéséhez és a szellemi tevékenységek végzéséhez. Sportoláskor vagy nagy melegben természetesen több folyadékra van szüksége a szervezetünknek, de a megfelelő folyadékbevitelhez a zöldségek, gyümölcsök és levesek is hozzájárulnak. Ami biztos; a halványsárga vizelet megfelelő hidratáltságra utal, és ez a leglényegesebb ahhoz, hogy a vese képes legyen megfelelően elvégezni vértisztító feladatát.
13. Az öt másodperces szabály
A mítosz szerint ha leejted az ételt a padlóra, de öt másodpercen belül felkapod, még nyugodtan megeheted, semmi baja. Ez azonban hülyeség, hiszen amint az étel a padlóra pottyan – elég a másodperc ezredrésze is –, az ott található baktériumokkal is azonnal érintkezik. Bár ebben a kísérletben azt tapasztalták, hogy a száraz ételek kevesebb baktériumot vonzanak, mint a nedves, ragacsos ételek, ám ettől még nem létezik olyan szabály, hogy ha egy pirítóst ejtesz le, akkor még öt másodpercen belül megeheted, de a habos sütit inkább kukázd azonnal. A biztonságod tehát nem az étel padlón töltött idejétől függ, hanem attól, hogy mennyire tiszta felületre ejtetted le.
14. Az oltások kockázatosak
Az oltáspártiak és az oltásellenesek harca valószínűleg soha nem fog véget érni. Utóbbi tábor kedvenc mumusa az MMR, vagyis a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált védőoltás, ugyanis egy 1998-ban, 12 gyerek bevonásával készült tanulmány szerint az MMR-oltás szövődménye lehet a szellemi elmaradás, az autizmus is. Az eredeti vizsgálatról végül kiderült, hogy meghamisították az adatokat, és azóta semmiféle módon nem sikerült igazolni összefüggést az oltás és az autizmus között. Ja, és az autizmus jelei megfelelő módszerekkel már magzat, illetve csecsemőkorban megfigyelhetőek, a történet mégis az oltásellenesek kedvelt érvei közé tartozik a mai napig. A félelmek tehát fennmaradtak, aminek köszönhetően olyan fertőző betegségek tértek vissza és terjedtek el újra, mint a kanyaró.
15. A joghurt helyrerakja az emésztést
Reklámok tömkelege hangoztatja, hogy a belekbe kerülő jó baktériumoknak, vagyis a probiotikumoknak köszönhetően helyreáll az emésztés, és még a vonalainkat is megőrizhetjük, sőt akár karcsúsodhatunk is ezektől a termékektől. Az egészséges bélflórának – sok más tényező mellett - köze van az anyagcseréhez és az elhízáshoz, ezért logikusnak tűnik az állítás. Ugyanakkor az még nem teljesen világos a kutatók számára sem, hogy az eleve a belekben lévő baktériumok milliárdjai hogyan működnek együtt – arról nem is beszélve, hogy mi történik, amikor a joghurtban lévő probiotikumok is részt vesznek ebben az összjátékban. Nem arról van szó, hogy a joghurt ne lenne egészséges, de egy kicsit talán túlmisztifikálják az előnyeit. Ráadásul egy csomó joghurt, amit zsírszegény vagy light jelzővel illetnek, tele van cukorral, ezért érdemes inkább a natúr verziót választani és felturbózni némi gyümölccsel, ha tényleg valami egészséges finomságra vágysz.
16. Napi egy alma az orvost távol tartja
Tény, hogy az alma tele van C-vitaminnal és rostokkal, amik fontosak a szervezetünk számára, de ez még nem elég; sajnos szegény alma önmagában nem tud megvédeni attól, hogy ledöntsön a lábadról egy vírusos vagy bakteriális fertőzés. Persze ettől még egyél almát, csak ne erre alapozd az egészségedet.
17. Megfázásra ne akarj fagyit enni!
Azt mondják, a fájós toroknak nem tesz jót a fagyi vagy a jégkrém, egyrészt azért, mert a tejtermékek is a gyulladáskeltő ételek közé tartoznak, másrészt növelik a váladéktermelést. James M. Steckelberg, az amerikai Mayo Clinic szakértője szerint azonban a tej nem készteti több váladéktermelésre a szervezetet, sőt: „A hideg tejtermék akár még jót is tehet: hűsíti a gyulladt torkot és legalább beviszünk némi kalóriát, amit betegen amúgy valószínűleg nem gyakran tennénk."
18. Az ujjropogtatás hazavágja az ízületeket
Az ujjropogtatókat azzal szokták ijesztgetni, hogy tönkremennek az ízületeik, holott a sokak számára idegesítő szokás és az artritisz kialakulása között nincs tudományosan megalapozott összefüggés. Több kutatásban is vizsgálták a rendszeresen ujjropogtató embereket és arra jutottak, hogy nem gyakoribb esetükben az ízületi gyulladások száma. Ezek a vizsgálatok azonban kizárólag az ujjpercekre vonatkoztak, így egyáltalán nem biztos, hogy az a nyak – vagy hátropogtatókra is igaz.
19. Etesd a meghűlést, éheztesd a lázat!
Joggal kételkedhetünk az angolszász eredetű bölcsesség második felében, ugyanis legyengült immunrendszer esetén különösen fontos, hogy elég tápanyaghoz jussunk, máskülönben nem lesz energiánk a gyógyuláshoz. Már csak azért is enni kell, hogy kellő mennyiségű gamma-interferon termelődjön, ami segít a vírusos- és bakteriális eredetű betegségek legyőzésében is.
20. Dehidratáltságra sportital a gyógyír
Tudjuk, hogy a cukros üdítők nem a barátaink, de mi a helyzet az olyan népszerű és fura színű sportitalokkal, mint a Gatorade vagy a Powerade? A reklámok azzal igyekeznek meggyőzni – elég hatékonyan – a rendszeresen sportoló embereket, hogy ezeket az italokat különösen testmozgás után fontos fogyasztani, hiszen ezzel pótolhatják az elvesztett elektrolitokat - mintha sima vízzel nem lehetne ezen segíteni. Arról persze hallgatnak, hogy a sportitalok cukortartalma ugyanolyan magas, mint a többi üdítőé. Ma már ugyan egyre nagyobb számban gyártanak alacsony kalóriatartalmú sportitalokat is, de folyadékpótlásra a legjobb és legegyszerűbb megoldás továbbra is a vízfogyasztás, az legalább tényleg oltja a szomjat.
21. A kávé és a sör kiszárít
Feltéve, hogy nagy mennyiségben fogyasztjuk azokat. Egy friss tanulmány szerint ugyanis egy átlagos csésze kávé koffeintartalma vagy egy korsó sör alkoholtartalma messze nem elég ahhoz, hogy kiváltsa ezt a hatást
22. A tej a csontok megmentője
A reklámipar nemcsak a joghurtok jótékony hatásait szereti szajkózni, de a tej, a kakaó, a puding és más tejtermékek csontbarát tulajdonságait is, nem csoda, ha a kalcium fogalmát sokan kizárólag a tejtermékekhez kötik. Pedig a vizsgálatok szerint nincs összefüggés a tejfogyasztás (illetve a kalcium és D-vitaminszedés) és a csonttörések kisebb kockázata között.
Másrészt a tejtermékek valóban tele vannak kalciummal, de ugyanígy a sötét levelű zöldségek is, mint például a brokkoli, a kelkáposzta vagy a spenót. A tejtermékek D-vitamin- és kalciumtartalmán túl azonban csontozatunknak K-vitaminra is szüksége van, ami a tejtermékekben csekély, a sötét levelű zöldségekben viszont nagy mennyiségben található. Ezen kívül a magnéziumbevitel (mandula, kesudió, zabpehely, burgonya) is az erős és egészséges csontok forrása. Éppen ezért nem érdemes kizárólag tejjel és sajtokkal tömni magunkat, sokkal inkább a változatos, vitaminszükségletünket kielégítő étrenddel őrizhetjük meg csontjaink egészségét.
23. A túl sok tojástól nő a koleszterinszint
A magas koleszterintartalmú élelmiszerekre az 1970-es évektől kezdve ősellenségként tekintettek, az újabb és újabb vizsgálatok eredményének köszönhetően azonban már ez az összetevő végleg le is kerülhet a „nutrients of concern" (aggodalomra okot adó/megfontolandó tápanyagok) listájáról. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ételekből származó koleszterin nincs hatással a vérben lévő koleszterin szintjére, vagyis hiába sok a tojásban a koleszterin, ez az egészséges emberek számára nem jelent problémát. Amik miatt jobban kellene aggódnunk, azok a transz-zsírsavak.
24. Ha zsírt eszel, hájas leszel
Az alacsony zsírtartalmú ételek és a növényi olajok azért váltak olyan népszerűvé az utóbbi évtizedekben, mert a táplálkozási szakértők szerint a telített zsiradékok károsítják a szív- és érrendszer működését. Azt azonban sokan nem tudják, hogy a zsír démonizálását – kiemelve a magas kalóriatartalmat -, annak a szív- és érrendszerre tett negatív hatásáról szóló kutatásokat a cukoripar is támogatja. Kiderült ugyanis, hogy a telített zsírsavaknak az étrendből való kiiktatása megnövekedett cukor- és transz-zsírsavfogyasztáshoz vezet, ami nyilván jól jön a cukorgyártó cégeknek. Fontos azonban tudni, hogy ha a napi kalóriabevitelünknek csak a 15 százaléka származik zsírokból, akkor kicsit megborulnak a hormonjaink, és sokkal éhesebbek leszünk. És még valami, a zsírszegény ételeket a gyártók sokszor úgy próbálják finomabbá tenni, hogy egy kis mesterséges ízesítővel, édesítőszerrel és adalékanyagokkal pótolják az ízt, amit a zsír eltávolításával elveszítenek. Szóval nemcsak a mennyiség, a minőség is fontos, és bősz szalonnázás vagy pörköltözés helyett jó zsírokat kell enni, amelyek az avokádóban, a halakban, az olívaolajban vagy a különböző magvakban vannak.
