A két ember összecsiszolódásának szokás hívni azt az időszakot, amikor egy párkapcsolat elején találkoznak, majd egymáshoz igazodnak a partnerek igényei. Ekkor alakul ki többek között az az ideális távolság is közöttük, amiben mindketten jól érzik magukat. Akkor a legnehezebb ez, ha az egyik fél minél szorosabb közelségre vágyik, a másik viszont több teret, több függetlenséget igényel.
Közelség a kapcsolatban
A közös időtöltések, az érzelmi kommunikáció, a figyelem, a testi közelség olyan fontos aspektusai a párkapcsolatnak, melyek által részei lehetünk egymás életének. Az intimitás élménye teremti meg a közös teret, és a kötődés alapjait. Nagyon eltérő azonban, hogy mennyi intimitásra van szükségünk, és nem vagyunk egyformák abban sem, milyen formájában tudjuk ezt a leginkább megélni. Az intim közelség vágya azonban mindenkinél más lehet, minden kapcsolatban máshogyan alakulhat ki. Van, akit egy mély beszélgetés tölt el igazán az összetartozás érzésével, másokat inkább az érintés, a simogatás, az ölelés és a szex . Van, aki mindent közösen csinálna a másikkal, és akinek több énidőre van szüksége, hogy jól érezze magát. Egy kapcsolat elején fontos feladat összehangolni ezeket az igényeket.
Összecsiszolódás
Ha a két ember intimitásigénye jelentősen eltér, egyikük könnyen úgy érezheti, hogy a másik megfojtja a jelenlétével, nem hagyja levegőhöz jutni, folyton rajta lóg. A másik meg persze azt éli meg, hogy társa érzelmileg elérhetetlen, távolságtartó, megközelíthetetlen. Így vannak egymással. A közeledő próbál minél szorosabb intimitást kialakítani, minél több időt együtt tölteni, és frusztrálódik abban, hogy a kivonódónak ez túl sok. Mert neki nem jut saját idő, zaklatva, elszámoltatva érzi magát. Egy jól működő kapcsolatban ezek a különbségek árnyalatnyiak vagy átmenetiek, a partnerek alkalmazkodni tudnak egymás igényeihez, és nem dől össze a világ akkor sem, ha a másikról épp nem tudják, hogy hol van, vagy éppen ha a másik felhívja őket, hogy hol vannak. Ahol azonban ez a folyamat súlyos nehézségekkel jár, mély és erős negatív érzéseket hív elő, komoly veszekedéseket szít, ott érdemes több figyelmet fordítani az érzelmi megélésre.
Kötődési változatok
Amikor egy ilyen folyamat elmérgesedik, annak legtöbbször valamilyen kötődési nehézség bukkan fel a hátterében. A közeledő és a kivonódó dinamika szélsőséges megnyilvánulásai így többnyire a bizonytalan kötődési mintákkal élő emberektől várhatók. A szorongó kötődők például sokszor találják magukat a közeledő szerepében. Ők egy kapcsolatban úgy érzik, ha nincs velük a párjuk, akkor magányosak és kiszolgáltatottak, félelmet, bizonytalanságot, állandó és kielégíthetetlen érzelmi éhséget élnek meg. Ezek az intenzív érzések pedig a kora gyermekkori élmények lenyomatai, általában a következetlenségé. Egy olyan mintáról (munkamodellről) van itt szó, amelyben a szülő hol elutasítja, hol pedig szeretőn és gondoskodón viszonyul a gyerekhez. A csecsemő pedig azt tanulja meg, hogy ahhoz, hogy jól legyen, hogy gondoskodjanak róla, megetessék, tisztába tegyék, folyamatosan fenn kell tartania a rá irányuló figyelmet. Mert ha elveszíti, félő, hogy sosem tér vissza. Folyamatosan szüksége van tehát arra a biztonságra, amit a másik konkrét, kézzel fogható jelenléte ad az ő számára. Felnőttként is. Azok viszont, akiknél a szülő csecsemőkorban szinte alig volt elérhető, nem törődött igazán a gyerek szükségleteivel, azt tanulják meg, hogy egyedül vannak, hogy egy szeretetkapcsolattól nem várhatnak semmit, ha kifejezik az érzéseiket arra elutasítás a válasz. Kapcsolataikban gyakran ők a kivonódó szerep szélsőséges példái, akiket partnerük gyakran az érzelmileg elérhetetlen és az intimitásra képtelen jellemzőkkel ír le.
A legtöbben azonban mindkét szerepben voltunk már. Életünk egyes szakaszaiban, különböző külső események kapcsán vagy belső változások következtében mindig más az a kapcsolati közelség, amiben jól érezzük magunkat. Amikor több intimitásra vágyunk, a közeledő, amikor több énidőre, akkor a kivonódó szerepébe kerülünk. És ha egy kapcsolatban válaszkészek vagyunk, jól reagálunk egymásra, úgy a közelség-távolság dinamikáját is jól tudjuk alakítani.
