A filmsorozatok követői általában tűkön ülve várják a soron következő epizódokat, a megszállott nézők pedig legszívesebben már a sztori elején kiderítenék, melyik szereplővel mi minden fog még történni. Ha viszont a saját életünkről van szó, nem szeretjük a spoilereket, nem akarjuk tudni, mi lesz velünk jövő héten vagy tíz év múlva - derül ki egy a Psychological Review című szaklapban megjelent új tanulmányból.
"A görög mitológiából ismert Kasszandra, Trója királyának lánya hiába látta a jövőt, az emberek nem hitték el a lány próféciáit. Kutatásunk során azt találtuk, hogy az emberek inkább megtagadnák maguktól a jövőbe látás képességét, aminek több magyarázata is van: egyrészt az, hogy megkíméljék magukat a szenvedéstől, amit a sors tartogat számukra; másrészt, hogy elkerüljék a megbánást, amit a túlzott kíváncsiság okozhat; harmadrészt pedig az, hogy fenntartsák azt a feszültségből adódó élvezetet, amit a jövőben történő kellemes események jelentenek számukra" - magyarázza Gerd Gigerenzer, a Max Planck Humánfejlődési Intézet munkatársa és a kutatás vezetője.
A Spanyolországban és Németországban, 2000 felnőtt bevonásával készült felmérésből kiderül, hogy az emberek 85-90 százaléka inkább tudatlan maradna a rá váró negatív eseményekkel kapcsolatban, a pozitív jövőbeli eseményekről pedig a résztvevők 40-70 százaléka nem szeretne tudni. A válaszadók mindössze egy százaléka szerette volna tudni, hogy mi mindent tartogat számára a jövő.
Az alanyok feladata az volt, hogy egy rakás, bizonyos lehetséges jövőbeli eseményekkel kapcsolatos kérdést megválaszoljanak. Megkérdezték tőlük többek között azt, hogy szeretnék-e előre tudni, mit kapnak majd karácsonyra; hogy mi lesz egy számukra fontos sportesemény eredménye; hogy a partnerük mikor és miben hal meg; vagy hogy van-e élet a halál után. Az emberek többsége szinte minden esetben a szándékos tudatlanságot választotta. Az egyetlen kérdés, amiben a legtöbben szeretnének tisztán látni, az az, hogy születendő gyerekük fiú lesz-e vagy lány. (A válaszadók 37 százaléka nem akarta tudni a gyerek nemét.)
A kutatók szerint a szándékos tudatlanság mellett döntő emberek attól tartanak, hogy megbánhatják, hogy látják a saját jövőjüket. Ezzel a hozzáállással viszont elkerülhetik azokat a negatív érzéseket, amik a jövő "spoilerezésével" járhatnak. Azt is megállapították, hogy a boldog tudatlanságban szívesen élőkre sokkal inkább jellemzőek olyan tettek, amiket a megbánás előérzete motivál: kockázatkerülők és sokan közülük életbiztosítást is kötnek. Mindez pedig azt a nézetüket támasztja alá, hogy miért érdemes a tudatlanság mellett dönteni, semmint azt az általános feltételezést, hogy jobb félni, mint megijedni. "Kissé ellentmondásosnak tűnik ugyan, ám ahogy ebből a kutatásból kiderült, nem csak létezik, de igen széles körben elterjedt lelkiállapot a szándékos tudatlanság" - összegzett Gigerenzer.
