Megvan az az érzés, ahogy egy problémával küszködve hosszasan toporog, agyal, de sehogy sem találja a megfelelő megoldást? És az a pillanat, amikor a semmiből egyszer csak megérkezik a válasz? Olyankor hirtelen minden összeáll, a kirakós darabjai a helyükre kerülnek, és a megoldás olyan tisztán és nyilvánvalóan rajzolódik ki, mintha mindig is ott lett volna a fejünkben. Ezt a jelenséget nevezzük aha! vagy heuréka! pillanatoknak, és ezekben tűnik ki leginkább milyen kreatív is tud lenni az emberi elme. De vajon tényleg megbízhatóak ezek a hirtelen megoldások? A Scientific American szerint igen.
A lap egy nemrég végzett vizsgálatot idéz a Thinking & Reasoningből, melyben amerikai kutatók foglalták össze a témában végzett négy különböző kísérletük eredményét. A kísérletekben főiskolai hallgatóknak kellett nyelvi és vizuális kognitív feladatokkal (például rejtvényekkel) bíbelődni, majd beszámolni arról, hogyan jutottak el a problémamegoldásig. A kutatók feltételezték, hogy ha analitikus módszerekkel, lépésről lépésre elemezzük a problémát, kevésbé valószínű, hogy jó megoldásra jutunk, mintha az agyunkban egyszer csak intuitív módon összeáll a válasz. Az eredmények szerint igazuk lett.
Hogy miért? Az aha! élményekkel járó felismerések agyi hátterének kutatásakor kiderült, hogy ilyenkor az információfeldolgozás egy nem tudatos szinten történik az agyunkban, és csak a megoldás érkezik meg a tudatunkban. Ezzel szemben az analitikus gondolkodás tudatos folyamat, így kutatók szerint több hibalehetőséget is hordoz magában.
Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól felejtsük el az agyalást, az elemzést és bízzuk magunkat nyugodtan az ösztöneinkre. Janet Metcalfe, a Kolumbia Egyetem kutatója szerint az életben általában nem találkozunk olyan letisztult problémákkal, mint a laboratóriumi helyzetekben, így a mindennapokban gyakran a kevert problémamegoldási stratégiák jönnek be leginkább. A való világban ráadásul ritkán akad tökéletes megoldás, de az biztos, hogy érdemes komolyan venni a hirtelen jött felismeréseinket.
