Ha jó szülők vagyunk, azt a szervezetünk szívja meg

Olvasási idő kb. 2 perc

Az empatikus szülő gyereke boldogabb, ő maga viszont betegebb lesz. Hacsak nem tanulja meg levezetni a feszültséget. Egy friss kutatás eredményét olvashatják.

Tudjuk, hogy a szüleinkkel való kapcsolatunk egész életünkben hatással van arra, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, és hogyan alakulnak felnőttként a párkapcsolataink. A kutatásokból az is kiderült, hogy az empatikus szülők gyerekei kevésbé lesznek depressziósak, agresszívak, és több empátiát képesek mutatni önmaguk iránt is. Ráadásul a szülői szerep is komfortosabb és boldogabb azoknak az embereknek, akik képesek empatikusan viszonyulni gyermekeikhez. De úgy tűnik, ennek ára van.

A Health Psychology-ban megjelent kutatásban a Northwestern Egyetem munkatársai 247 szülőt és kamasz gyerekeiket vizsgálaták, és arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a szülői empátia a gyerek és a felnőtt testi és lelki egészségére. Az eredmények szerint az empatikus szülők és gyerekeik lelkileg jobban voltak társaiknál, és a gyerekek vérében az átlagnál alacsonyabbak voltak a gyulladást jeléző anyagok is. Nem így a szülőknél. Úgy tűnik, hogy a szülői empátiát a szervezet krónikus, bár alacsony szintű gyulladása kíséri, vagyis ha szenved a gyerek, az empatikus szülő immunrendszere is dolgozik. 

Az eredmények egyébként egybecsengnek a kutatók korábbi vizsgálataival, melyekből kiderült, hogy a gyerekek depressziós tüneteivel párhuzamosan a szülők szervezetében is kifejezettebbé vált a gyulladás, és a krónikus betegségben szenvedők gondozóinál is idővel krónikus gyulladás alakult ki a szervezetben, miközben a stresszhormon szintje növekedett. 

De vajon hogy függnek össze ezek a dolgok? Úgy tűnik, hogy ha szeretünk valakit, ha osztozunk a problémáin, negatív érzésein, az azzal járhat, hogy háttérbe szorítjuk a saját érzelmeinket, ami növeli bennünk a stressz és a gyulladásos folyamatok valószínűségét. Ráadásul a gyerekeinkért gyakran hajlamosak vagyok az egészségünket, az arra fordítható időt is feláldozni: kevesebbet alszunk, edzünk, meditálunk és lazulunk. Tehát megfosztjuk magunkat attól, hogy természetes módon csökkentsük a stresszt a szervezetünkben. 

Nyilván nem egyszerű dolgozó szülőként időt szakítani önmagunkra, olyan dolgokra, amikre a testünknek és a lelkünknek szüksége van, de úgy tűnik, hogy a fizikai és mentális egészségünk érdekében érdemes kihasítani olyan szabadidőt az életünkből, ami kizárólag rólunk szól. Ha megtesszük, boldogabban és tovább maradhatunk jó szülők is. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?