Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tisztázunk mindent, amiért valaha is parázott a hipnózistól.
„Én is szívesen megyek valamelyik műhelyre a Pszinapszison, de még nem döntöttem, melyikre. A hipnózist mondjuk biztos nem vállalom" – vágta rá azonnal kolléganőm, amikor szóba került a hétvégi pszichorendezvény. A kijelentése ráadásul egyáltalán nem volt meglepő: a hipnózisra gyakran tekintenek gyanakodva az emberek, gyakran tartják kamunak, félelmetesnek vagy egyszerűen csak bizarrnak. Pedig a hipnózis tudományosan elfogadott, bevett és bevált terápiás technika, amit képzett orvosok és pszichológusok további két és fél év tanulással sajátíthatnak el. De ha ezzel a módszerrel nincs semmi gond, vajon miért félünk tőle annyira? Talán azért, mert fogalmunk sincs, mi ez és hogyan működik.
Kezdjük az elején. Mi az ördög az a hipnózis?
A hipnózisnak nem létezik egységes, általánosan elfogadott definíciója. Annyi biztos, hogy hipnózis alatt azok a gátló folyamatok, amikkel viselkedésünket tudatosan szabályozzuk, kevésbé működnek. Ez tehát egy megváltozott, módosult tudatállapot, akár a részegség, az alvás, a meditálás vagy épp a futás, csakhogy az előbbiekhez képest a hipnózisban a módosult tudatállapot egy másik ember hatására jön létre. Ott nem a szavaknak, hanem a két ember közötti kapcsolatnak, egy nagyon erős összekapcsolódásnak, összehangolódásnak van jelentősége. A hipnózis része tehát a kapcsolat, a módosult tudatállapot, és ha ezek megvannak, az ember fogékonnyá válik a szuggesztiókra. A szuggesztió pedig olyan kommunikáció (verbális vagy sem), amit automatikusan fogadunk be, és ami azután úgy hat a viselkedésünkre, úgy tükröződik benne, hogy ennek nem is vagyunk tudatában. A szuggesztiók nem a viselkedésünket direkt befolyásoló utasítások, hanem egyszerű kijelentések, gondolatok, amik aztán önálló életre kelnek bennünk.
Mit csinál velünk a hipnózis? Hogyan hat?
Hipnózisban megváltozik az agyműködés, erősebb lesz a jobb agyfélteke szerepe és megnő a théta, azaz a lassú, nagy hullámhosszú agyhullámok aktivitása. A hipnotizált ember figyelme beszűkül, fókuszáltabbá válik, és mivel a mindennapjait regulázó gátlás, a tudatos szabályozás szerepe csökken, máshogy éli meg az élményeket, kevésbé kontrollálja saját viselkedését, nem ellenőrzi a valóságot, hanem elfogadja azt. Így tehát sokkal könnyebben befolyásolható, sokkal nyitottabb a szuggesztiókra. A hipnotizőr segítségével ilyenkor megfogalmazhatóvá, megfoghatóvá válik olyasmi is, ami egyébként nem az, ez pedig nemcsak a problémákhoz való alkalmazkodást segíti elő, de az azokkal való megküzdést is.
Mindenkinél használható ez a módszer?
A kutatásokból úgy tűnik, hogy az emberek 15 százaléka nagyon, 10 százaléka alig fogékony a hipnózisra, a többség pedig valahol a középmezőnyben helyezkedik el. A hipnotizálhatóság leginkább genetikailag meghatározott, de a nevelés és olyan egyedi jellemzők, mint a nyitottság, a fantáziavilág gazdagsága vagy a figyelem összpontosításának képessége szintén befolyással vannak rá.
Mire jó a hipnózis?
A hipnózis számos területen bizonyult hatékony terápiás technikának, használják például fájdalomcsillapításra, szorongás csökkentésre, hangulati zavarok kezelésére, de a hipnózis abban is segíthet, ha például a szokásainkat szeretnénk megváltoztatni. Igen, ez azt jelenti, hogy hipnózissal állítólag könnyebb lejönni a cigiről.
Hipnózis hatására tényleg mindent megcsinálunk?
Elterjedt elképzelés, hogy az alany nem emlékszik arra, mi történt a hipnózisban, és hogy az emberek a szuggesztiók hatására bármit megcsinálnak. De ebben a formában egyik sem igaz. Különleges esetekben hipnózis hatására ugyan előfordulnak lyukak az emléknyomokban, de messze nem ez a jellemző. Az embereket pedig ilyenkor is csak olyan dolgokra lehet rávenni, aminek a csírája eleve bennük van. Az viszont igaz, hogy hipnózis alatt a mérlegelés, a saját viselkedés megkérdőjelezése kevésbé működik, ezért alkalmazása felvethet néhány etikai problémát.
Jó-jó, de akkor milyen érzés?
Az, hogy a hipnózis élményként milyen, személyről személyre változik. Gyakran hisszük alvásnak, álomszerű állapotnak, de nem az. A hipnózis során az ember nem passzív, hanem nagyon is aktív résztvevő, aki erősen egy dologra koncentrál: a saját belső világára, a képzeletére. Számos kutatás bizonyította már, hogy pontosan ugyanazok az agyterületek aktívak akkor, ha pusztán elképzelünk bizonyos helyzeteket, érzelmeket, mint akkor, ha át is éljük őket. Éppen ezért tud a hipnózis érzelmileg nagyon kemény élmény lenni, és pont ezért olyan hatékony a gyógyulásban. Az ugyanis az agyban kezdődik.
A hipnózisnak mint szedált, passzív állapotnak ellentmond az a tény is, hogy a hipnózis akkor is működik, ha teljes nyugalom helyett a test pörög. Gondoljon csak az ősi törzsi táncokra vagy akár a szufikéra. A Magyar Hipnózis Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, Dr. Bányai Éva nevéhez köthető aktívéber hipnózisban például egy szobabicikli tekerése közben éri el a hipnotizált a módosult tudatállapotot. A pszichológusnő szerint ilyenkor az emberek aktívak, pozitívak, úgy érzik, mindenre képesek, szemben a hagyományos eljárással, ahol sokszor bukkan fel a tehetetlenség érzése.
Ha többet szeretne tudni arról, hogy milyen érzés lehet hipnózisban lenni, a Pszinapszison pénteken és vasárnap délután is kipróbálhatja. Ha elmegy, feltétlenül küldjön nekünk élménybeszámolót a divanycoach@mail.index.hu címre!
