Tesztünkben 5 készüléket néztünk meg, olcsótól a drágáig, egyszerűtől a bonyolultig. A készülékek egy részét a Koobe Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre, a többit kölcsönkaptuk a haveroktól.
Koobe Be Free Superior
A Koobe Be Free Superior készüléke elegáns tokban érkezett hozzánk. Nem akarunk olyan szavakkal dobálózni, mint firmware, SSID és hasonlók, inkább arra koncentráltunk, mennyire egyszerű a készülék kezelése, mit tud még azon kívül, hogy lehet rajta olvasgatni, illetve, hogy mennyire bírja a napi strapát. Annyi azért kiderült erről a readerről, hogy a kínai Jinke cég gyártja, és a Koobe felirat (na, vajon ki jön rá, hogy mit jelent a név?) csak később kerül rá, de ez nem von le semmit az értékéből.
Ami ebben az olvasóban meglepő, hogy szilikon és műanyag kombinációja, ettől a fogása érdekes (62 989 Ft + tok 2990 Ft) . A bal oldalán két gomb van, ezekkel lehet lapozni, ha nem akarjuk a képernyőt fogdosni. A bekapcsolás kb.10 másodpercet vesz igénybe, ezután vagy az utolsó oldalon nyílik ki a könyv, vagy a főmenübe kerülünk.
Bekapcsolás után derült ki, hogy van rajta 5 előre telepített könyv, így ha valaki Karinthyt vagy Mikszáthot olvasna, annak még letöltögetnie sem kell. A használati utasítás pdf-ben van fenn, 93 oldalon keresztül olvasgathatjuk, hogyan működik a készülék. Aki mégis letöltene, az vagy a magyar áruházakban nézzen körbe, vagy menjen az Amazonra. Mi az utóbbit tettük, persze az AZW formátumot konvertálni kellett, de ezt egy online programmal pillanatok alatt sikerült. Mivel a legtöbben csak olvasnak ezekkel a szerkezetekkel, bár a wifinek köszönhetően netezni vagy leveleket böngészni is lehet velük, de talán fontosabb dolgok is vannak ennél. A magyar ponyva után az Amazonról vásároltunk egy könyvet, ezt is konvertálni kellett, mert azw3-ban kaptuk meg.
Az online konvertálás viszonylag jól működött, de az illusztrációk valamiért a szöveg mögé csúsztak, így mintegy háttérképként funkcionáltak. Ez természetesen nem a reader hibája, egyrészt az Amozonon kivül minden cég olyan fomátumot használ, amellyel a legtöbb olvasó elbánik, másrészt a hiba a konvertálás során is felléphetett.
A szótár funkció előzetes telepítés után működik, melynek folyamatát a használati útmutatóból ajánlott kinézni.
Egy könyv olvasása közben beállíthatjuk, hogy automatikusan lapozzon a ketyere, természetesen el lehet forgatni, háttérzenét lehet rajta bekapcsolni, jegyzetet lehet készíteni, és ami a legpraktikusabb volt, az adott oldalra ugrás. A jegyzetkészítés a kis gombok miatt igen nehézkesen ment, a billentyűk kicsik és nyikorgósak. Ha pedig elfelejtjük kikapcsolni felül a gépet, akkor tuti teljesen más oldalon találtuk magunkat, mint ahol eredetileg tartottunk, mert egy táskában - főleg tok nélkül - biztosan hozzá fog érni valamihez a készülék. Tehát vagy tokot vesz az ember, vagy kikapcsolja a gépet. Könyvjelző naná, hogy van benne, és kereső funkció is. A könyvet menet közben is el lehet forgatni, de ehhez legalább kettőt kell kattintani. Rövidlátók vagy idősebbek könnyedén tudnak betűméretet állítani, ez gyerekeknél is jól jön, akik most tanultak meg olvasni, és nem szívesen birkóznak a kisbetükkel.
Kindle Touch
Az Amazon olvasója kicsi, helyes és könnyű, könnyen meg lehet szeretni. A wifivel is felszerelt kis gépről nem sugárzik az olcsóság, pedig az egyik legolcsóbb készülék volt az összes közül (reklámos verzióban 99 dollár, azaz kb. 23 000 Ft, ha nem akarunk reklámot látni, 139 dollár, tehát kb 32 000 forint). A készülékben hétnyelvű szótár is van, a legismertebb nyelveket támogatja.
Indítás után le van zárva a készülék, egy négyjegyű kódra van szükség a feloldáshoz, de ennek használatáról a felhasználó maga dönt. A virtuális billentyűzet nem nagy – mondhatni, kicsi –, de viszonylag gyorsan és pontosan reagál az érintésre. Lapozni többféle módon lehet vele, vagy végighúzzuk a kezünket a képernyőn, vagy egyszerűen oldalt rábökünk. Jegyzetet készíteni itt is lehet, és persze könyvjelzőt is bátran használhatunk. A gépbe bekerült a text to speech funkció hasznos dolog, képes felolvasni a könyvet, igaz, csak angol nyelven. Került bele mp3 lejátszó is, de ennek használata azért zabálja az energiát, ebben az esetben nem lesz igaz a majd 2 hónapnyi üzemidő. A programozók telepítettek rá közvetlen twitter, facebook, gmail belépést is. Meg persze pillanatok alatt beléphetünk az Amazonos accountunkba, miután regisztráltuk ott a kütyünket. Innentől már csak egy lépés az impulzusvásárlás, hiszen csak egy kattintás, és máris nálunk a könyv. Az olvasó olcsó, kedvelt és keresett, ennek oka legikább az a háttérszolgáltatás, amit az Amazon mögé tesz. A támgatott formátum az amazon sajátja, de konvertálni azért lehet belőle mást is. Csalódás érheti egyes esetekben az embert, amikor kiderül, hogy nem jeleníti meg a magyar karaktereket, vagy elcsúszik a tördelés.
A ketyerének ugyan nincs magyar nyelvű menürendszere, de kicsi, helyes, könnyű, és nagyon egyszerűen kezelhető. A rendelés részletes menete itt van leírva.
Onyx Boox X61E
Amikor először megláttuk a készüléket, egyből a Nintendóra asszociáltunk. A navigációs gombok elrendezése kísértetiesen hasonlít a játékra. A készülék a legnehezebb az összes tesztelt példány közül, de azért nem fogja lehúzni a táskát. A fehér matt műanyag pillanatok alatt bír koszolódni, de még az ezüstös hátlap is. Egy nap alatt jöttünk rá, hogy ezt (és az összes többit) tok nélkül soha ne vigyem egy női táskában, mert pillanatok alatt amortizálódik. Tokot az e-book forgalmazók is árulnak, de persze a divatcégek egy része is felismerte az igényt, illetve az etsy-n és ameskán is lehet találni egyedi darabokat. Az azért fontos, hogy ne csak a kinézete legyen jó a toknak, hanem védje is a készüléket. A navigációs gombokon kívül a menü, a vissza gomb és a lapozás kapott helyett a terméken. Mivel a két lapozógomb két külön oldalon van, az egykezes olvasás nem megoldott, és mivel eléggé alul helyezték el őket, bűvészkedni kell velük.
A gombok itt is kattognak, mondhatnám, olcsó hatásúak, de ez egy olcsó készülék is. Nehéz volt megszokni, hogy felejtsük el az érintőképernyőt, és csak nyilakkal navigáljunk, ez főleg akkor volt bonyolult, amikor egy könyv adott oldalára próbáltunk ugrani, és azt számos almenün keresztülvágva sikerült csak abszolválni. A kezelési útmutató a menüvel ellentétben angol nyelvű, és alapból iszonyú kicsi betűkre van állítva (persze ezen lehet változtatni), így ha a nagyon hülye felhasználók közé tartozunk, akkor nehézkesen fogjuk tudni kezelni a gépet.
Azt, hogy hol tartunk, egy vonalon lehet követni, és természetesen az adott oldal/összes oldal is megjelenik a képernyőn. Ha unatkozna, vagy már unja az olvasást, a gépre került sudoku is. A memória bővíthető, ha nem lenne elég a meglévő, de hacsak nem akarjuk az összes könyvünket ezen tárolni, teljesen felesleges bele egy plusz memóriakártya.
Onyx Boox i62
Az Onyx neve viszonylag keveseknek csenghet ismerősen, és ez nem véletlen. A kínai gyárból tabletek és readerek kerülnek ki, amelyek minden valószínűség szerint gyakran a forgalmazó nevével kerülnek a piacra. A matt fehér kütyün mindössze három gomb van, a lapozás, és középen egy vissza gomb. A termék eléggé próbál hasonlítani a Kindle hasonló termékére, viszonylag csekély sikerrel. MiniUSB-n csatlakozhatunk a számítógéphez, amiről rávarázsolhatjuk a szükséges könyvet, szemben az általában megszokott micro USB-vel.
A legnehezebben megszokható az volt, hogy a lapozó funkción a jobb és bal gomb nem az előre-hátra lépést jelöli, hanem ha alul nyomjuk, előre ugrik, ha felül, akkor hátra. Így a jobb és bal kezeseknek egyaránt könnyű lesz lapozni. Túl sok extra amúgy nincs az olvasóban, elvileg lehet vele rajzolni, de ujjal nehézkes, ceruzát pedig nem adnak hozzá. A szótár használata igen nyögvenyelős, nem kevésbé a netes szörfözés
A Calibrét vagy más konvertáló programot itt is be kell vetni a cél érdekében, ez viszonylag egyszerűen kezelhető.
Félretéve, hogy nem szép a kütyü, hogy néha nehézkes a használata, a legnagyobb baj vele minden valószínűség szerint az ára. 70 000 Ft-ért kapunk egy semmivel sem jobb gépet, mint az összes többi, sőt folyamatosan úgy érezzük vele magunkat, mintha Samaraban ülnénk, holott egy új Alfa árát fizettük ki, ami így már egyáltalán nem tűnik jó üzletnek.
Kobo Touch
A Kindle-lel olyan volt a viszonyunk, hogy nagyon könnyű megszeretni, de a Kobo Touch-ba azonnal beleszerettünk. A kicsi, pihekönnyű, és tuti nőknek tervezett, ötféle hátlappal 99 dollárért kapható készülék (ha reklám nélkül akarjuk, akkor 139 dollárba kerül) szinte teljesen olyan, mint a Kindle, de mégis más. A microUSB-n kapcsolódhatunk a gépünkhöz, illetve a wifin keresztül vásárolhatunk könyveket a Kobo áruházából.
Itt is hatalmas mennyiségű könyv van, persze magyar nyelvűeket ne keressünk. A twitter, facebook és a gmail is elérhető belőle, meg persze van a böngészővel szinte bármi, de alapvetően ezek a készülékek arra valók, hogy olvassunk velük. Így a sudokutól sem kaptunk örömmámort, de ha rajta van, maradjon. A felület könnyen kezelhető, gyors, és mindenre képes, amire szükségünk lehet. Extra funkció, hogy a Facebook-függők rendszeresen posztolhatják, hány könyvet olvastak el, és hol tartanak, nagyon szép statisztikákat kaphatunk olvasási szokásainkról. A gépet többek közt Angliából lehet megrendelni, itt 79 font (kb. 29 000 forint) az ára, vagy izzítsuk be a szociális hálónkat, és hozassunk egyet.
A tesztből, bárhonnan is nézzük, az derül ki, hogy pont az olcsó készülékek végeztek elöl, igaz, ezek beszerzése nem olyan egyszerű, mintha besétálnánk egy boltba, és lecsapnánk rá. Ha tehát valaki e-readerre vágyik, számos ketyerét találhat magának, és a Sony illetve a Nook készülékeit még nem is néztük meg, de érdemes eldönteni, hogy mi a legfontosabb szempont a vásárlás során. Ha kíváncsi rá, honnan érdemes könyveket vásárolni a readerére, olvassa el itt.
A Koobe Magyarország folyamatosan azon dolgozik, hogy ne csak készülékeket adjon el, hanem hozzájuk való tartalmat is, ezért több kiadóval is tárgyalnak az együttműködés lehetőségeiről.
