Lila Füge írásából már sok mindent megtudhattunk a csicsókáról, többek között azt, hogyan ismerhetjük fel és milyen finomságok készíthetőek belőle. Ez alkalommal az egészségügyi hatásait ismerhetjük meg közelebbről.
Articsóka vagy csicsóka?
A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkesvirágzatúak családjába, a napraforgófélék nemzetségébe tartozó növény. Észak-Amerikából ered, ahol az indiánok már a Kolombusz megérkezése előtt is termesztették. Magyarországra Franciaországon és Olaszországon keresztül, már a burgonya megjelenése előtt eljutott és az 1600-as években kezdett elterjedni. Az indiánok napgyökérnek hívták, az íze pedig az articsókáéra emlékeztet. Angol nyelvterületen jeruzsálemi articsókának nevezik. Ez onnan ered, hogy Olaszországban a napraforgó neve girasole ('dzsirászóle'), ezt hallották félre és a végén Jerusalem ('dzseruszalem') lett belőle, ezt tették hozzá a már rajta ragadt articsóka névhez.
Sokféle felhasználási területe ismert
A csicsóka állati takarmányozásra és emberi tápláléknak is kiváló, gumóit még a szeszipar is feldolgozza. A szeszipari termékekből üzemanyagot, szárából biogázt állítanak elő. Az édesiparban tápszerek, pótkávé készítéséhez is felhasználják. A kozmetikai ipar is felismerte a benne rejlő hasznot, hiszen a csicsóka gumója kiváló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.
Tápértéke
100 gramm csicsóka 30-73 kcal-t, 12,1-17,4 gramm szénhidrátot, elhanyagolható mennyiségű zsírt (0,2-0,4 gramm) és némi fehérjét (1,2-2,4 gramm) tartalmaz. Ebből 4,5-9,6 gramm a cukor és 1,6 gramm az élelmi rost. Megemlítendő B<sub>1</sub>-, B<sub>2</sub>-, C-vitamin-, niacin-, illetve kálium-, foszfor-, vas-, réz- és magnéziumtartalma is. A csicsókát mégsem elsősorban a benne található vitaminok vagy ásványi anyagok miatt ismerjük, sokkal inkább a közel 15 %-os inulintartalma miatt.
Az inulin összetett szénhidrát (oligofruktóz), prebiotikus tulajdonságokkal bíró (a bélben élő, egészségünket védő baktériumokat tápláló), emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag. Édes íze ellenére emésztőrendszerünkben nem termelődik enzim, amely lebontja. Inulintartalma így lényegében (glükóz helyett) fruktózzá alakul át. A fruktózból pedig napi 30-80 grammot a szervezet inzulin nélkül is hasznosít. Ezért a csicsóka – inulintartalma révén – az étrend szénhidráttartalmába történő beszámításával része lehet a cukorbetegek étrendjének, persze nem korlátlan mennyiségben.
Az inulin további hatásai
Az inulin a bél baktériumflórájánakkedvező befolyásolásával vércukorszint-csökkentő hatású, mivel a szénhidrátok lebontását, felszívódását egyenletessé teszi. Emellett csökkenti a vastag- és végbéldaganatok előfordulásának és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is, mivel rendszeres fogyasztása segíti a koleszterin- és a trigliceridszint csökkenését.
Jóból is megárt a sok!
A csicsókából készült fogások, termékek az emészthetetlen rosttartalom miatt az arra érzékenyeknél kezdetben gyomor-, bélrendszeri kellemetlenségeket (puffadás, szelesedés, hasmenés) is előidézhetnek, ezért csak óvatosan és az adagot fokozatosan növelve építsük be étrendünkbe.
Rosttartalma révén testtömegcsökkentő (fogyókúrás) étrendbe is beépíthető, mivel egyrészt előnyösen befolyásolja a vércukorszintet, másrészt jelentős laktató hatással is bír, így kevesebb táplálékkal is beérjük, ami végeredményben – természetesen megfelelő mennyiségű mozgás mellett – fogyáshoz vezet. Egyre több csicsókából készült terméket is kaphatunk, ha éppen nem szeretnénk otthon kísérletezgetni, így instant csicsóka italpor vagy akár –tabletta formájában is hozzáférhető.
Néhány gumót a kertünkben is elültethetünk, mivel a gumók jól tűrik a szárazságot és a hideget egyaránt, egész évben frissek maradnak, így a csicsóka igazán gazdaságos növénynek számít.
