A 18-25 éves fiatalok kultúrafogyasztási szórakozási szokásait vizsgálta a Fanta Trendriportot összeállító gárda online kérdőíves kutatásuk hatodik részében. Mint az a tapasztalatok összegzéséből kiderült, a fiatalok több mint fele legalább napi két órán keresztül internetezik, egyharmaduk sohasem olvas könyveket.
Az internet a legfontosabb
A trendriport szerint az internet fontosabb a fiatalok számára, mint a televízió - a 25 év alatti korosztály naponta másfél órát tévézik - és régimódi szórakozásnak számít szerintük a rádióhallgatás, a könyvolvasás, de még az újság is, kivéve, ha bulvárújság. A megkérdezett fiatalok 36 százaléka hétköznaponként legalább 3 órán keresztül internetezik, 17% pedig legalább 2 órát szán a gépére. A fókuszcsoportos beszélgetések alapján a netezés döntően a kapcsolattartást jelenti a barátokkal Erre a hétvégén még több időt fordítanak. a fiatalok harmada legalább 3 órát tölt a barátaival egy hétvégi napon.
Ami az olvasást illeti, a megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott könyvet venni a kezébe. A fiatalok úgy tartják, a könyvek „nem elég ingerdúsak”, és „olvasás közben nem lehet mást csinálni”. A válaszokból látható a digitális kultúra hatása. A fiatalok teljeséggel átálltak a „multitasking” életmódra, vagyis számukra az a normális, ha egyszerre több dolgot csinálnak.
A kalandregény pörgős, ezért jó
Dr. Kunsay Gyula, pszichológus szerint a műfajok gyorsasága-lassúsága meghatározó, a fiatalok számára ugyanis a pörgés a fontos. A műfajok fogyasztási szokásaihoz Starcz Ákos, a Bookline.hu vezérigazgatója elmondta, egy történetre a fiatal olvasók 90 percet szánnak, azonban vannak kivételek, például a Harry Potter vagy a Twilight sorozat, amelyik leköti őket. A felmérés vizsgálta a fiatalok kedvenc műfaját is, eszerint a a legnépszerűbb a kalandregény (27 százalékkal), majd a romantikus (19) és a krimi (18) következik a sorban, majd tudományos-fantasztikus irodalom (16 százalékkal). A vámpírregények robbanására a felmérés nem tért ki.
A riasztó kifejezéssel élve magaskultúrát a fiatalok visszautasítják. Az operaelőadásokról a megkédezettek 81 százaléka vallotta, nem hajlandó meghallgatni, a komolyzenei koncerteket a 71 százalék ignorálja hozzátéve, lehet, hogy idővel “belenő”. A pörgősebbnek ítélt műfajok, mint például a modern tánc már közelebb áll a fiatalokhoz. Szerzői filmeket játszó mozikba a fiatalok 4 százaléka jár rendszeresen. A múzeum sem a hétvégi randevúk kiemelkedő célállomása, bár a fotóművészetet kifejezetten sok fiatalt érdekel.
Egyre több inger kell
A huszonévesek évente egy-két alkalommal járnak színházba, ez legalábbis a megkérdezettek 60 százalékára jellemző. A musical, a zenés színház és a drámai színház nagyjából hasonló megítélést kapott, a musicalre viszont jellemző, hogy vagy nagyon utálják, vagy szeretik, abban azonban egyetértettek, a jegyek túl drágák. Szabó György, a Trafó nyilatkozó igazgatója kifejtette, ahhoz, hogy egy színházi előadás híre eljusson a fiatalokhoz, több csatornán is kommunikálni kell, mert az “óriási médiazaj és a magas ingerküszöb” miatt nehezen jut el hozzájuk az információ.
A trendriport a fiatalok életének több szegmensét vizsgálta már. A sorozat korábbi kutatásaiból például kiderült, hogy a vizsgált korosztály 85 százaláka egyetért abban, hazánkban egyre inkább kilátástalanabb a helyzet, és kétharmaduk szívesen vállalna huzamosabb ideig külföldön munkát. Az életmódkutatásból pedig az derült ki, a korosztály harmada iszik és dohányzik, valamint azt is tudjuk, mellplasztikát jó találmánynak tartják.
