A meditáció zseniális találmány. Gyakorlása nemcsak a félelem- és a szorongásoldásban, de a depresszió legyűrésében is segít, fejleszti a figyelmünket, a koncentrációs képességünket, a kreativitásunkat. Ráadásul a meditáció a gyógyászatban is hasznos, nagy segítség lehet például az alzheimeresek és a rákbetegek kezelésében. Nem véletlen hát, hogy az AsapSCIENCE biológusai legújabb videójukban éppen a meditációval foglalkoznak, pontosabban azzal, hogy mégis hogyan hat ez a testünkre.
A kutatásokból kiderül, hogy a meditáció hatására a negatív érzelmek nemcsak szubjektíven csökkennek, de a változás fizikai szinten is bizonyítható. Meditáció idején ugyanis az agyban kisebb az aktivitás azokon a területeken, amelyek szorongás és depresszió idején zsizsegnek, a toleranciáért felelős agyterületeken viszont az átlagosnál jobban felpörög a rendszer. Nemcsak a tolerancia, az empátia növekedése is a meditáció klassz hozadéka, nem véletlen, hogy a buddhista szerzeteseknél az agy empátiával összefüggő területei kifejezettebbek, mint a kezdő meditálóknál. Ahogy mások az agyhullámaik is. A rendszeresen meditálók agya több alfa hullámot bocsát ki, amiről tudjuk, hogy csökkenti a negatív érzéseket, a szomorúságot, a haragot és a feszültséget. Nemcsak a hangulatunknak, de a kognitív képességeinknek is bizonyítottan használ a rendszeres meditáció, nyolc hét gyakorlás után például nő a szürkeállomány mennyisége a tanulással, emlékezéssel asszociált területeken. Ráadásul meditáció idején végre tényleg nyugi van.
Amikor a testünk pihen és az agyunknak sincs miért pörögnie, akkor egyfajta nyugalmi állapotba, egy alapállapotba süllyed, amiben végre van idő az emlékek feldolgozásával, a célkitűzésekkel, meg úgy általában önmagunkkal foglalkozni. Ez az állapot a megfelelő eszközökkel látható, mérhető, és éppen ebbe az állapotba kerül az agy meditáció közben is. A meditáció tehát olyan az agyunknak, mint az edzés utáni kanapén döglés a testnek: pihenteti, nyugtatja, ellazítja.
Az agyunkon túl a szívünkre és az immunrendszerünkre is kihat, ha szakítunk időt a befelé fordulásra: mindkettő jobban dolgozik. A szív hatékonyabban alkalmazkodik a környezetünk kívánalmaihoz, míg az immunrendszer képes több vírus elleni antitestet termelni, tehát jobban véd minket a betegségektől. A rendszeres meditáció sejtszinten is okoz változásokat, például határozottan jót tesz a kromoszómáinkat védő telomereknek. A telomerek a kromoszóma végén találhatóak és minél hosszabbak annál jobban védik a kromoszómákat az öregedéstől. A telomerek megrövidülésével számos kórnak jobban ki vagyunk téve, legyen az szívbetegség, cukorbetegség vagy rák. Arról, hogy konkrétan mit tesz a meditácó a telomerekkel korábban már írtunk: itt olvashatja el. Vagy, ha kedvet kapott neki is állhat gyakorolni.
