6 orvosi felfedezés, amitől eldobod az agyad

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Évek óta keringenek a köztudatban olyan legendák, amiket most már kutatások is alátámasztanak: avagy miért vigyázzanak az ázsiai nők a kutyákkal, és mivel próbáljuk meg gyógyítani a fogfájásunkat vagy összetört szívünket.

A kövérek jókedvűbbek

Hogy a magasabb testzsírszázalékkal rendelkező emberek kedélye jobb, mentalitása pozitívabb, régi legenda, nem utolsó sorban minden lefogyni képtelen ember utolsó mentsvára. A tudósok most nemcsak korrelációt találtak a...khm...piknikusabb testkompozíció és a tartósan jó hangulat között, hanem okozati kapcsolatot. A megoldás az ösztrogénben rejlik. A kanadai Lakehead Egyetem kutatói kimutatták, hogy az ösztrogén- és szerotoninszint összefügg, és mivel az ösztrogén bizonyos formáit a test a zsírszövetekben tárolja, a magasabb testszírszázalékkal rendelkező nőknél ez magyarázza a jobb kedélyt. Igen, ez még mindig csak a nőknél jelent kibúvót a diéta alól, a férfiaknak muszáj lesz valami jobbat kitalálni a sörhasra.

A szerelem gyógyítható

Ha a szerelem pusztán kémia, miért ne lehetne kémiai úton, vegyületekkel gyógyítani? Az Alabamai Egyetem és az Iráni Tabriz Orvosi Egyetem kutatói erre tettek kísérletet, és melatonin illetve vasotocin segítségével sikeresen ellensúlyozták a szerelmes állapotra jellemző megszállottságot és sóvárgást. A kutatók szerint, ha ezt a két vegyületet kellő mennyiségben juttatják a szervezetbe, az tökéletesen ellensúlyozza a szerelem kiváltásáért felelős hormonok hatását, és sok szív összetörésének elejét veheti. Persze ehhez időben be kell venni.

A kutya mellrákot okoz

Müncheni és norvég kutatók egymástól függetlenül bukkantak a jelenségre, miszerint a mellrákos nők szignifikáns hányadának van, vagy volt hosszabb ideig kutyája. Az ebtartás és a betegség közötti kapcsolat vizsgálatát az is indokolta, hogy a nőstény kutyák nagyon nagy arányban szenvedtek emlőráktól. A kutatók az egerekben található emlővírus után kutattak, aminek egy változatát a kutyák is elkaphatják, és továbbadhatják az embereknek. Ez megmagyarázná azt a jelenséget is, hogy az ázsiai nők miért betegszenek meg nagyobb arányban, ha nyugatra költöznek: otthon ugyanis csak ritkán tartanak kutyák, így a szervezetük nem tud védekezni a vírus ellen.

A kesudió jó a fogfájásra

Saját magán tesztelte a kesudió jótékony hatását a fogbetegségekre Charles Weber professzor, és az eredmény őt is meglepte. A kesudióban található savak ugyanis hatékonyan irtják ki a Streptococcus baktérium fogszuvasodásért felelős fajtáját. Weber állítja, már gyulladt fogat is gyógyított meg napi pár szem kesudió elrágcsálásával.

A napsütés agresszívvé teszi a férfiakat

Több mint 3000 bűntény időbeli eloszlását analizálták a Ben Gurion Egyetemen Izraelben, és nagyon úgy tűnik, hogy a meleg és a nyár a legrosszabbat hozza ki az általában hímnemű elkövetőkből: a bűncselekmények július-augusztusban tetőztek, a legalacsonyabb arányban pedig januárban követték el őket. A kutatás azt találta, hogy nagy melegben két-háromszor gyakoribb az erőszakos bűncselekmények elkövetésének aránya, sőt: miután történelmi hadjáratokat, csatákat, háborúkat elemeztek, az is kiderült, hogy általában azokat is nyáron szeretik kirobbantani.

A szemüvegesek intelligensebbek

A rövidlátás genetikai meghatározottságú, ami azt is jelenti, hogy évezredek evolúciója során ki kellett volna halnia azoknak az egyedeknek, akik továbbörökíthették a gént, hiszen halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytató társadalmakban a rövidlátók elég komoly hendikeppel indulnak a létért folytatott küzdelemben, hacsak...hacsak anak a génnek, ami a rövidlátást okozza, nincs esetleg egyéb, evolúciósan kamatoztatható hatása. Nos, a kutatók azt találták, hogy ez az előny nem más, mint a magas intelligencia: mindkettőnek ugyanaz a genetikai háttere, tehát a rövidlátók általában okosabbak. Ráadásul a rövidlátás nem automatikus: a genetikai háttér mellé szükséges valami környezeti kiváltó ok is, úgyhogy még az is lehet, hogy az ősök a rövidlátástól nem szenvedtek.

Forrás: independent.co.uk

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.