Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az imádkozó sáskák új faja telepedett meg Magyarországon, és bár egyelőre kérdéses, milyen hatása lesz, akár a poloskák megtizedelésében is segíthet.
Ha nyáron vagy ősszel egy szokatlanul nagy méretű, zöld rovart pillantottál meg a kertedben vagy az erkélyen, valószínűleg egy óriás ázsiai imádkozó sáskával találkoztál. Ez a feltűnő, akár 8 centiméteres fogólábú néhány év alatt meghódította Magyarország egyes részeit, és egyelőre kérdéses, milyen hatással lesz az ökoszisztémára.
Pár éve jelent meg nálunk az idegen imádkozó sáska
Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) – ahogy a neve is mutatja – eredetileg Ázsiából származik. Európában az elmúlt évtizedben kezdett robbanásszerűen terjedni.
Magyarországon 2019-ben bukkantak rá az első példányra Zákányszéken, 2023-ra pedig hivatalosan is megtelepedett hazánkban, inváziós fajként tartják számon – mondta a Díványnak Bartal Ema, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének hallgatója, aki az óriás ázsiai imádkozó sáskáról írta a szakdolgozatát.
Jelenleg főként az ország déli részén, elsősorban Szeged környékén fordul elő tömegesen, de Budapest körül is egyre gyakoribb – a városi hőszigethatás ugyanis kedvez a terjedésének.
A közösségi médiában sokan beszámolnak arról, hogy díszkertekben, faágakon, virágcserepeken, házfalakon találkoztak a kifejlett rovarral vagy a petecsomójával.
Hogyan lehet felismerni?
Az óriás ázsiai imádkozó sáska viszonylag könnyen megkülönböztethető az őshonos ájtatos manótól (Mantis religiosa), bár a kisebb hímek hasonló méretűek lehetnek, mint a hazai faj nőstényei.
Két fontos jegy alapján azonosítható be, melyik fajjal van dolgunk:
- az óriás ázsiai imádkozó sáska szárnyain két jellegzetes fehér folt látható, ez az ájtatos manónál hiányzik;
- az ájtatos manó fogólábainak belsejében van egy szemre emlékeztető, fekete folt – az ázsiai fajnál ez nincs meg.
Így néz ki az őshonos ájtatos manó…
…ez pedig az óriás ázsiai imádkozó sáska:
Present in N. 🇮🇹 since 2019, the article re. its appearance in Trieste is sadly behind a paywall, but here's a 2023 .pdf examining the spread of the IAS mantis (Hierodula tenuidentata) - native range from India to the Caucasus - in Croatia.https://t.co/zaJCggICbl pic.twitter.com/rTkeiF6nW7
— Paul Tout (@adriawildlife) October 2, 2023
Az életterük is eltérő: míg az ájtatos manó inkább a gyepszinten van jelen, az ázsiai óriás a magasabb helyeket, fákat, falakat kedveli, és oda is petézik – ismertette a különbségeket Bartal Ema.
Milyen hatása van a hazai ökoszisztémára?
Mivel csupán néhány éve jelent meg Magyarországon az óriás ázsiai imádkozó sáska, egyelőre a szakemberek sem tudják pontosan, milyen hatása lehet az ökoszisztémára. Bartal Ema szerint egyelőre nem kell aggódnunk a jelenléte miatt, és sem a kifejlett imádkozó sáskákat, sem a petecsomókat nem kell elpusztítani.
A kifejlett rovarok egyébként nem élik túl a telet, de az 50-100 petét tartalmazó tojástok (ootéka) igen; a kis lárvák tavasszal bújnak elő, ám rendkívül sebezhetőek, így a felnőttkort csak töredékük éri meg.
Amellett, hogy a rovarok táplálékul szolgálnak más állatoknak, ragadozó életmódjuk kimondottan hasznos lehet. Az óriás ázsiai imádkozó sáska nem válogatós, mindent megeszik, ami mozog, és amit el tud kapni: legyek, lepkék, hernyók, darazsak, de akár a sokak által gyűlölt poloskák is szerepelhetnek az étlapján.
Mivel a poloskák szintén szeretnek a melegebb mikroklíma miatt a városokban meghúzódni, az invazív imádkozó sáskák hozzájárulhatnak a bűzös rovarok seregének megtizedeléséhez. „De nem fognak poloskákra specializálódni, így a pontos hatásukat nehéz megjósolni” – tette hozzá a szakember.
Az imádkozó sáskák leginkább a repülő rovarokra reagálnak, így fennáll az a veszély is, hogy méheket, lepkéket – azaz a beporzókat – is zsákmányul ejtenek. Hogy ez okozhat-e problémát, az még szintén kérdés, erre vonatkozóan nincs kutatási eredmény.
Hogyan került Magyarországra?
Hogy az óriás ázsiai imádkozó sáska pontosan hogy került hozzánk, arra több elmélet is létezik. Valószínű, hogy részben az emberi tevékenység, a nemzetközi kereskedelem játszott közre, a petecsomó ugyanis észrevétlenül megbújhat dísznövényeken, szállítóeszközökön.
Az is elképzelhető, hogy a faj magától terjeszkedik: a kifejlett hímnek és a nősténynek is vannak szárnyai, és a klímaváltozás miatt megszűntek a korábbi hőmérsékleti akadályok, így a nagy folyók és hegyláncok mentén található ökológiai folyosókon keresztül juthattak el hozzánk. Bartal Ema szerint valószínűleg mindkét forgatókönyv szerepet játszott.
Újabb fajok jelenhetnek meg
A klímaváltozás miatt a szakemberek arra számítanak, hogy újabb imádkozósáska-fajok jelennek majd meg az országban. Sőt, 2020-ban már felbukkant egy másik, az ázsiai óriásnál jóval kisebb, alig pár centis faj, a Spallanzani-törpemanó (Ameles spallanzania). Azóta ez is megtelepedett nálunk, Budapest környékén is.
Vele együtt így már három imádkozósáska-faj él Magyarországon. A felmelegedés folytatódásával pedig minden bizonnyal a fogólábúak újabb fajai érkezhetnek hozzánk a déli országokból.
Az imádkozó sáskák egy különleges faja az orchidea manó, amely a világ egyik legszebb rovara.
