Korábban a magyar fül jobbára a mediterrán országokban eltöltött nyaralás alkalmával találkozhatott a hangjával, de a klímaváltozás hatására hazánkba is egyre elterjedtebb az énekeskabóca.
A hatalmas lószúnyog első ránézésre ijesztőnek tűnhet, pedig semmilyen veszélyt nem jelent az emberre.
Kezdődik az amerikai szőlőkabóca fejlődési ciklusa, lassan megjelennek a tőkéken a lárvák. A kártevő elleni védekezés kiemelt jelentőségű, mivel a rovar terjeszti a szőlő aranyszínű sárgasága néven ismert fitoplazmás betegséget.
A soproni erdészek szúcsapdákkal küzdenek a rovarok ellen. Attól tartanak, megismétlődhet az évtizedekkel ezelőtti fapusztulás, ha a szúk rajzását nem csípik el időben.
Pompás nünükét észleltek az Alföldön. A különleges rovar 50 ezer forintos eszmei értékkel bír példányonként, korábban ezen a területen nem bukkant még fel.
Sokan irtóznak a fülbemászóktól. Nem véletlenül: kinézetük és hírnevük sem kecsegtet semmi jóval. Most kiderül, valóban kell-e tartanunk tőlük.
Az imádkozó sáskák új faja telepedett meg Magyarországon, és bár egyelőre kérdéses, milyen hatása lesz, akár a poloskák megtizedelésében is segíthet.
A rovarok lassú eltűnése csendes folyamat, a hatása azonban annál zajosabb lesz: ha nem lépünk időben, élelmiszerválság is kialakulhat miatta.
Korábban Magyarországon nem dokumentált kullancslégyfajt írtak le. A japán szarvas-kullancslégy hangtalanul repül, ezért nehéz észrevenni, csípésével többféle kórokozót terjeszt.
Terjed az ázsiai lódarázs Európában, most Észak-Írországban bukkant fel a pusztító inváziós rovarfaj.
Szlovéniában most először fordult elő, hogy a veszélyes invazív rovarfajok közé sorolt keleti lódarazsak fészkeit fedezték fel.
Zöld vándorpoloskák inváziójára figyelmeztet az agrárminiszter. A rovar a kertekben termesztett zöldségekben tud hatalmas károkat okozni, elsősorban a paradicsomban, az uborkában és a zöldbabban.
