Pompás nünükét észleltek az Alföldön. A különleges rovar 50 ezer forintos eszmei értékkel bír példányonként, korábban ezen a területen nem bukkant még fel.
Bár a nünükék nemzetsége elterjedt hazánkban, soha korábban nem láttak még pompás nünüként az alföldi Sárrét környékén. Az észlelés hírét a Körös-Maros Nemzeti Park honlapja tette közzé.
Mint írják, ennek a rovarfajnak általában az egyszerű változata kerül a természetjárók szeme elé. A hazánkban korábban elterjedt, apró állatok a löszgyepek mezőgazdasági művelésbe vonásával és a rovarirtó szerek elterjedésével megritkultak.
Ez volt az első észlelés az Alföld szélén
Az általában réteken, legelőkön, erdőszéleken élő pompás nünükék csökevényes szárnyú, röpképtelen rovarok, emiatt alapvetően erősen kötődnek azokhoz az élőhelyekhez, ahol kedvezőek a körülmények a táplálkozás és szaporodás szempontjából számukra. Védett állatok. Testük 11-38 milliméter hosszú, a nőstények a hímeknél nagyobbak, de még így is elég aprók ahhoz, hogy rejtve maradjanak.
A pompás nünüke eszmei értéke 50 ezer forint.
Alapszínük fémes, sötét barnászöld, de a fej és az előtor szélei rézvörösek, nem véletlenül kapta tehát a nevét. Bár kicsik és ritkán láthatók, mégis egyszerűen meg lehet őket különböztetni rokonaiktól, hiszen hazánkban nem él más, hasonló színezetű nünüke.
Szemgyönyörködtető látvány, rövid élethossz
A pompás nünüke hímek a párosodásig élnek, majd elpusztulnak, a nőstény példányok ezt követően több ezernyi petét raknak le a talajban. Lárváik leginkább a virágok között mozognak, majd a vadméhekre felkapaszkodva szállíttatják magukat.
Így jutnak be méhek fészkébe és ott azok petéivel táplálkoznak.
Az első átalakulással keletkező lárva már mézzel táplálkozik, aztán bábként telel át a tavaszra várva. A nünükéknek kevés a természetes ellensége, alig van olyan más állatfaj, ami el tudja fogyasztani, ugyanis a felnőtt rovarok mérgező váladékot, úgynevezett cantharidint bocsátanak ki.
Ha érdekel, hogyan változott meg a középkor óta a magyar vidék, olvasd el ezt a cikkünket is!
