Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kezdődik az amerikai szőlőkabóca fejlődési ciklusa, lassan megjelennek a tőkéken a lárvák. A kártevő elleni védekezés kiemelt jelentőségű, mivel a rovar terjeszti a szőlő aranyszínű sárgasága néven ismert fitoplazmás betegséget.
Az amerikai szőlőkabóca elleni fokozott védekezés fontosságára figyelmeztet a Nébih. A hatóság szerint a következő hónapokban kulcsfontosságú a lárvák rendszeres megfigyelése és időben történő gyérítése annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a súlyos károkat okozó fitoplazmás betegség terjedése.
A rovar gyérítése kiemelten fontos a károk elkerülése érdekében
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közlése szerint az amerikai szőlőkabóca az FD, vagyis a szőlő aranyszínű sárgasága néven ismert betegség fő terjesztője. A védekezés alapját a pontos megfigyelés adja, amelyben nemcsak a területi növényvédelmi szakembereknek, hanem a szőlőtulajdonosoknak is fontos szerep jut.
A rovar tojásai a két évnél idősebb szőlőrészek kérge alatt telelnek át, majd az időjárástól függően május közepétől július elejéig kelnek ki a lárvák. Emiatt ebben az időszakban kiemelten fontos a heti rendszerességű ellenőrzés.
Elsősorban a tőkék alsó részén található hajtásokat és a levelek fonákját érdemes vizsgálni, mivel a lárvák és a nimfák jellemzően ott tartózkodnak. A Nébih szerint a legmegbízhatóbb eredmény kora reggel érhető el, amikor a rovarok még kevésbé mozgékonyak. A hatóság azt javasolja az érintetteknek, hogy ültetvényenként több ponton, összesen száz véletlenszerűen kiválasztott levél fonáki oldalát ellenőrizzék.
Már fejlődésének korai szakaszában fertőz
Az amerikai szőlőkabóca öt lárvastádiumon megy keresztül, fejlődése során mérete és színe is fokozatosan változik.
Az azonosítást segíti, hogy a rovar minden lárvastádiumban rendelkezik egy különös ismertetőjeggyel: az utolsó potrohszelvényen látható két fekete folttal.
A lárvák már harmadik fejlődési szakaszukban megfertőződhetnek a fitoplazmával a beteg tőkékről, így nemcsak közvetlen kárt okoznak, hanem a betegség terjesztésében is szerepet játszanak.
A hivatal hangsúlyozta: a növényvédő szeres beavatkozás már a korai lárvaállapotokban indokolt, mivel a rovar nagyon gyorsan, már néhány hét alatt fertőzőképessé válhat.
Az időben végzett kezelés pedig nemcsak az adott ültetvény védelmét szolgálja, hanem térségi szinten is hozzájárulhat a fertőzések visszaszorításához.
A Nébih kiemelte, hogy az FD-betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt, továbbá a hatósági intézkedések a bor előállítását és forgalmazását sem érintik.
A védekezés kiemelt jelentőségű, ezért a rovar és a teendők pontos megismerése a hobbikertészeknek is fontos!
