Csipesz kalandjai a reptéren

Olvasási idő kb. 4 perc

Ilyenkor, nyáron sokkal hamarabb a hasunkra süt a nap, és hívogat a természet, Csipesz is nehezebben tudja kivárni, amíg összeszedjük magunkat. Azért, hogy nekünk is kicsit más legyen ez a nap, mint a hétköznapi sima séták, és Csipesz is kedvére szaglászhasson, ezúttal a hármashatár-hegyi repteret vesszük célba, ahol kedvünkre sétálgathatunk, amerre a szemünk ellát, miközben vitorlázórepülők és siklóernyősök repkednek a fejünk felett. Persze az sem utolsó szempont, hogy a séta után útba ejthetjük majd a Hűvösvölgyi úton található lángososbódét és utána a cukrászdát.

Sikerült időben elindulnunk, hogy ne a tűző napon sétáljunk, hanem még a reggeli, délelőtti finom, lágy napsütésben járhassuk körbe a repteret és a környező mezőket, az erdőt. Lecsapjuk a jó öreg kabrió tetejét, így Csipesz is kedvére nézelődhet, és közösen élvezzük a napsugarakat és a finom szellőt, amely ilyenkor átjárja az egész autót. Ahogy közelítünk a helyhez, Csipesz már érzi, hol vagyunk, fészkelődéssel és halk vakkantásokkal jelzi, mennyire szeretne kiszállni. Megérkezünk, elénk tárul az óriási, határtalan tér, amit ha meglátok, mindig elfog a vágy, hogy csak elkezdjek futni bele a közepébe, ameddig csak bírja a lábam. Csipesz hasonlóképp érezhet, mert nem bír magával, jobbra-balra szaladgál, szaglászik, néha megtalál egy-egy ürgelyukat, amelybe viccesen belefúrja az orrát, és ott tartja hosszú másodpercekig, és prüszköl bele, hátha nyakon csípi az ürgét, de ezzel a módszerrel talán inkább elijeszti. Nagyon sok ember jár ide kirándulni, néha úgy néz ki a táj, mint egy festmény, helyes kis domboldalakon gyerekek sárkányokat eregetnek a szélben, siklóernyősök gyakorolnak, a reptér sarkában fociznak, a domboldalban birkák legelésznek – különleges hangulatú hely.

Keresd, Csipesz, keresd!

Természetesen kutyások is vannak sokan, így Csipesznek is akad társaság. Állandó vendég egy óriási ír farkas, aki akárhányszor észreveszi Csipeszt, odajön barátkozni, de akkora a termete, hogy Csipi elvész mellette, és rendszeresen behúzott farokkal próbál előle menekülni, mintha attól félne, hogy menten felfalja, pedig kedves jószág, csak a külseje kissé ördögi. Itt aztán lehet szaladgálni a labda vagy a frizbi után, de a kedvenc időtöltés akkor is a „keresés”. Bemegyünk a térdig érő fűbe, ahol gyakran fácánok és vadnyulak hűsölnek, a rét szélén leültetem Csipeszt, majd a „keresd!” jelszóra elindítom. Ő nagyon élvezi ezt a játékot, és szisztematikusan cikcakkban, folyamatos farokcsóválás mellett végigpásztázza a terepet. Ha szagot fog, akkor elkezd úgy mozogni, mintha lassított felvételt néznénk, szépen, óvatosan ráközelít a vadra, majd ahogy ezt egy vizslához illik, egyik melső lábát felemelve megmerevedik, azaz „megállja a vadat”. Ezt egészen addig csinálja, amíg oda nem érek, és parancsszóra kihajtja – és repül is a fácán, vagy ha egy nyulat talált, akkor az sokkal előbb futásnak ered, Csipesz meg utána, és addig kergeti, amíg meg nem unja. Neki igazából ez jelenti az igazi sétát, látszik is rajta, hogy sokkal jobban élvezi, mint az összes többit – hiába, az ösztönei…

Sajtos-tejfölös lángos, kávé, süti

Amikor már a kutya és a mi nyelvünk is lóg a sok mozgástól, visszaindulunk a kocsihoz, és irány egy jó kis ebéd. A Hűvösvölgyi úton található lángososbüfé ilyenkor a tökéletes választás. Fantasztikus a lángos, fokhagymával jól megkenve, rá a tejföl és a reszelt sajt, jaj, még most is érzem a számban az ízét. Csipesz sem jár rosszul, mert egyrészt ott a kút, rögtön a büfé előtt, ahonnan ihat a finom, friss, hideg vízből, és persze a szokásos „szánj meg egy falattal”-nézésének sem tudok ellenállni, úgyhogy megosztom vele a lángosomat. A lángos után pedig nagyon jólesik egy kávé és egy süti, amelynek helyszínéül a Rembrandt cukrászdát választottuk, mert van terasz, úgyhogy bemerészkedtünk a kutyával. A pincérnő nagyon kedvesen fogadott minket, Csipesz jelenléte sem zavarta, sőt megkérdezte, hogy hozhat-e vizet a kutyának, de mivel már ivott a kútnál, nem vettük igénybe kedvességét. Nekem a kedvenc sütim a Rákóczi-túrós, melyet itt mindenképpen érdemes megkóstolni, mert nagyon jól készítik – Csipesznek is ízlett az utolsó falat…

Csak ajánlani tudjuk kutyás társainknak:

Rembrandt Cukrászda
1024 Budapest, Hűvösvölgyi út 205.

A cukrászda után nem sokkal, a Hűvösvölgyi úton kifelé menet, jobb oldalon található a híresen jó lángosos…


Csipesz eddigi kalandozásai:

Csipesz a Szamos Marcipán Szépkilátás Cukrászdában
Csipesz az Avar presszóban
Csipesz a Prága kávézóban
Csipesz a Balatonon

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?