Nagyszülők nélkül alig tudnék valamit az életről…
A nagyszülők otthonában minden tárgynak, minden bútornak története van. Ha csak szétnézek, érzem, nem vagyok teljesen gyökértelen. Elevenen élnek bennem történeteik: nélkülük alig tudnék valamit az életről. Méltóságuk, tartásuk mindig erőt adott nekem. Pedig ők nem konzervatív hívők, hanem egyszerű munkásemberek, akik józanul szemlélik a világot. Anyai nagyimnak a rendszerváltás időszakában elhangzott szavai jutnak eszembe: „Nem lesz ez így jó, mert az emberek megbolondulnak a nagy szabadságtól. A kapzsik marakodni fognak, a kisember meg éhen marad.
Új rendszer kéne! Legyen verseny, de maradjon meg az emberség!”
A mély meglátások meghatározták szemléletmódom alakulását.
Meggyőződésem, hogy a mai viszonyok mellett valódi kultúrát már csak az idősek tudnak számunkra közvetíteni. A szüleink dolga, hogy megismertessenek bennünket a jelenlegi helyzettel, valamint, hogy segítsenek jövőnk felépítésében. Sajnos azonban ők is tanácstalanul szemlélik a történéseket. Nem találnak fogódzókat.
Kényeztetés és túlzott engedékenység
Mielőtt a nagyszülőket a túlkapások miatti jogos kritikákkal illetnénk, először érdemes egy picit magunkba nézni.
Gyermekünk valóban túleszi magát a nagyinál mindenféle finomságokkal. Csoda? Mi magunk hajlandóak vagyunk finom, házias ételek elkészítésével vesződni? Természetesen az időseket is figyelmeztetni kell a veszélyekre. Rengeteg bajt okoz az elhízás: a gyereket a többiek csúfolni fogják, ráadásul egészségügyi problémák is felléphetnek. Az agyonkényeztetett unoka ráadásul könnyen válik tehetetlenné, lustává. Hiszen megszokta, hogy a nagyi körülugrálja! Természetesen otthon sokkal szigorúbbak az elvárások: megköveteljük a rendet, valamint a mértéktartást.
A gyerkőc persze a nagyiékhoz menekül, mert ott szinte minden meg van engedve.
Sajnos a nebulók tőlünk ritkán kapnak elegendő figyelmet. Napi gondjaink lekötik energiáinkat, még a párunkra sem jut elég időnk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a gyermeknek tanulnia kell, ha később szeretné vinni valamire. Nagyon korán kezdődik a kiképzés.
A megfelelő hozzáállás
Talán a testhezálló feladatok meghatározásával tehetnénk valamit. A nagyszülők tegyék lehetővé, hogy a gyerek picit kiszakadjon a modern kultúrából. Tanítsák meg a csöppségeket kezük használatára, vagyis ösztönözzék az alkotó tevékenységeket. Mivel az idősek rengeteg tapasztalatot halmoztak fel, fontos, hogy minél több tudást adjanak át az unokáknak. Meséljenek sokat a régmúltról, a család történetéről, valamint a történelem viharos időszakairól.
Előfordulhat, hogy az unoka nem értékeli kellőképpen a nagyszülők által felkínált lehetőségeket. Hiszen ő már hozzászokott a számítógéphez – meg úgy általában a szórakozás korszerű formáihoz. Ám a feladat éppen az, hogy végre mást is megismerjen. Az unoka nevelése tehát nagyon is felelősségteljes feladat!
A nagyszülőknek a nevelésben kell segíteniük, mégpedig azáltal, hogy kitágítják a csöppségek látóterét. Nagy, szellemi kihívás, mely az idős emberek számára lehetővé teszi, hogy összegezzék élettapasztalataikat, valamint biztosítja megfiatalodásukat is. Korlátozások és tiltások helyett érdekes, tartalmas időtöltést kell biztosítani. Tisztában vagyok azzal, hogy egyre szélesedik a generációkat elválasztó szakadék, vagyis az egymásra való hangolódás nem könnyű. De próbálkozni kell! A majomszeretet csak bajt okoz.
A nagyszülők tényleg hajlamosak a túlzott engedékenységre. Boldogok, ha mindent megtehetnek a gyerekekért. Egy picit újra fiatalok lehetnek: talán pótolják mindazt, amit szülőként esetleg elmulasztottak megtenni. Mindazonáltal védenceik érdekeire kell figyelniük. Legfontosabb szempont, hogy ténykedésükkel ne rombolják a szülői tekintélyt. Komoly konfliktushelyzetek is adódhatnak, amennyiben a családban hiányzik az összetartás. Nagy zűrök támadhatnak abból, ha, mondjuk, az apai nagyszülők nem rajonganak gyermekük választottjáért. Szerencsétlen unokából a kisstílű csatározások akaratlan résztvevője válhat. A felnőttek a vitás kérdéseket lehetőleg egymással tisztázzák! Apai nagyim nem rajongott anyámért. Kritikái nem voltak megalapozatlanok, mégis hibát követett el, amikor uszítani kezdett. Rengeteget szenvedtem a helyzet miatt!
A szülők felelőssége
Feltétlenül tudatosítani kell a gyerekekben, hogy az idősek fáradékonyak, valamint kevésbé mozgékonyak! Hiszen végigdolgoztak egy életet, ezért sok pihenésre van szükségük! Egy tipp: „Kicsim, ha szeretnéd, hogy a nagyiék sokáig velünk legyenek, akkor vigyázz rájuk, ne terheld őket feleslegesen! Ahelyett, hogy velük szolgáltatod ki magad, inkább segíts nekik, amiben csak tudsz!” Mindig az érzelmekre kell hatni!
