Kell-e kenyérsütőgép karácsonyra?

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Napokon belül választ kell adnom a családnak, hogy kenyérsütőgépet kérek-e karácsonyra, vagy valami mást. A döntést két barátom véleménye alapján terveztem meghozni. Negyven körüli, konyhai tapasztalatokkal bíró férfiakról van szó. A különbség annyi, hogy míg az egyikük géppel süti a kenyeret, a másik a hagyományos kézzel dagasztás és a sütőben sütés híve.

Én magam azért kezdtem kenyeret sütni otthon, mert egyre jobban bosszantott a bolti kenyerekben található nagy mennyiségű állományjavító és egyéb adalékanyag. Sokszor még a jobbnevű pékségek viszonylag drága kenyerei is bőven tartalmaznak ilyesmiket, ahogy azt a tudatos vásárlók tesztje, vagy egyik népszerű gasztrobloggerünk is tapasztalta.

Hogy pontosan miféle adalékanyagokat eszünk meg a mindennapi kenyérrel, arról pedig mindenképpen érdemes a fogyasztók.hu cikkét, és a hvg tesztjét elolvasni. (A hvg-s cikkeket sajnos csak - egyébként gyors és ingyenes - regisztráció után lehet olvasni.) Ugyanott egy másik írásból pedig az derül ki, hogy amit a termékösszetevő cédulákon olvasunk, még korántsem minden. A címkézett kenyereken ugyanis a gyártók nem kötelesek feltüntetni minden adalékot, ami a kenyérbe került. Aki ennél több és tudományosabb információra vágyik, az olvassa el dr. Szalai Lajos – az adalékanyagok létjogosultságát egyébként nem vitató – tanulmányát.

De ez most egy vidám, karácsony előtti cikk arról, hogy érdemes-e kenyérsütőt vásárolni, így hát elárulom, hogy voltaképpen tökéletesen meg vagyok elégedve azzal az alapkenyér recepttel, amit eddig használtam. Ez Dolce Vita receptje, az úgynevezett dagasztás nélküli kenyér (tényleg nem kell dagasztani), nagyon finom, pikk-pakk elkészül, az egyetlen ellene szóló érv, hogy 12 órát kell keleszteni hűvös helyen, tehát jó előre ki kell számítani mikor keverjük be és mikor sütjük meg.

És mégis. Szeretnék egy kenyérsütőt, mert szeretnék különleges kenyereket, pizzát, kalácsot meg mindenféle hasonló jókat sütni, és az is nagyon tetszik, hogy a modernebb gépeken van olyan időzítő, amivel be lehet állítani, hogy mondjuk reggel 7-re süljön meg a kenyér. És milyen klassz úgy felkelni mondjuk egy szombat reggel, hogy friss, langyos, illatos kenyér van az asztalon. Na jó, olyat egyik gép sem tud, hogy a kenyér kimászik belőle az asztalra. De az már tényleg csak egy mozdulat. Ugyanakkor sok ismerőstől meg azt hallom, hogy valami miatt nem vált be a gép és évek óta ott porosodik a kamrájában…Nehéz a döntés.

István:

"Azért van kenyérsütő gépem, mert nagyon könnyen lelkesedem, és amikor az egyik haverom egy bulira hozott egy géppel sütött kenyeret, nekem is megjött hozzá a kedvem. Alaposan utánaolvastam a dolognak, és vettem is egy megfelelőnek tűnő, kétlapátos gépet.

Sajnos azonban nem igazán sikerült vele jó kenyereket csinálnom. Elkövettem a szokásos hibákat, vagy túl sok volt a víz, vagy túl kevés, és a többi. Ami mégis elfogadhatóan sikerült, az meg nagyon hamar kiszáradt a bolti kenyerekhez képest. Ez persze nyilván az én hibám volt, jobb recepteket kellett volna használnom, vagy jobban odafigyelni, nem tudom. Mindenesetre ez a gép elég régóta megvan, legalább 10 éve.

A kenyérsütős megoldásban több dolog nem tetszik, ez első a fentebb írt gyors kiszáradás. (De ez talán a modernebb gépeknél már nem jellemző) Aztán meg az, hogy a végeredmény egyáltalán nem néz ki kenyérnek. (Ez az egyik legfőbb indokom.) Nem olyan a formája, nem olyan a héja. Emellett lassan készül el, olyan 3 és fél óra egy kenyér.

A gép nélküli megoldásban a kenyérnek legalább kenyér formája van. (Bár a héj még ott sem sikerül mindig tökéletesre.) Emellett élvezem a kenyér meggyúrását is. (Ez a másik fő indokom.) Megdolgozom a kenyérért. A kenyér elkészítése természetesen ilyenkor is sokáig tart, itt is belekerül 3 órába minimum. Kézi kenyeret először egy Márton Levente féle recept alapján csináltam, méghozzá egy kötözött sonka recepthez, amikor is a főtt sonkát kenyértésztába kellett burkolni, aztán kisütni. Alapvetően nem a burok miatt készült, de az egész annyira jó lett, hogy kedvet kaptam további kenyerek elkészítéséhez is. Azóta csináltam bagettet is, az is nagyon jól sikerült. Összefoglalva, a gép nélküli kenyér szerintem jobb, de az is tény, hogy munkásabb és időigényesebb az elkészítése."

Kolbásszal töltött kenyér

Kornél:  

Mennyibe kerül egy kiló házikenyér?

Nekem nem jutott volna eszembe, de Kornél barátom jóban van a számokkal, ezért elvégezte ezt a kis kalkulációt arról, hogy aki vásárláson töri a fejét és az anyagiakat is nézi, mivel számolhat:

109 Ft-ért vettem a BL-55-ös kilós lisztet, ebből egy másfél kilós kenyérhez 960, egy kilóshoz 600 gramm kell. A BL-80-as liszt, ami jobb a kenyerekhez ennél drágább, 406 Ft-ért kaptam 2 kg-ot.

209-Ft-ért vettem sovány tejport, ami olyan 6-8 másfél kilós kenyérhez elég. A friss tej használata ennél drágábbra jön ki.

29 Ft volt a friss (Linco), 129 pedig a szárított élesztő. A magyar Budafok élesztő ára valahol a kettő között van, asszem olyan 50 Ft körül.

Előbbiből valamivel több, mint egy kocka kell egy másfeles kenyérhez. (42 gramm egy kocka, 54 grammot ír a recept, de úgy tűnik, az sok volt.) Szárítottból egy 129 Ft-os tasak kb. 3-4 kenyérhez elég.

Ezen kívül kell még cukor, só, víz, valamint a gép üzemideje.

Egy kiló kenyér olyan 150-230 Ft közötti összegből jön ki, plusz a gép energiaszükséglete, ami olyan 5-10 Ft lehet maximum. Ehhez adódnak a speciális hozzávalók.

"Kenyérsütőgép vásárlásán már tavaly karácsonykor gondolkodtam. Végül azért nem vettem, mert kiszámoltam, és a megtérülési ideje elég hosszú lett volna. Aztán néhány hónappal ezelőtt a barátaimtól kaptam egyet születésnapomra. Azóta már jónéhány kísérleten túl vagyok. Az egyik leglátványosabb sikerélményem az volt, amikor a húgoméknak küldtem egy egész alapkenyeret, majd egy héttel később meglátogattam őket. A kenyérből még volt (nem azért, mert nem ízlett nekik, hanem mert nem esznek olyan sokat), kicsit kiszáradt ugyan és morzsálódott, de tökéletesen fogyasztható volt. Ugyanez a bolti kenyérről nem mindig mondható el, általában 4-5 naposan már penészedni kezd. Ez az egyik ami miatt jobb a házikenyér. No meg mert az ember tudja, hogy mi van benne.

A kenyérsütőben az is jó, hogy nemcsak kenyeret, hanem pizzatésztát is lehet csinálni vele. Az alap pizzatészta recept (hozzávalókkal, beadási sorrenddel 1250 grammos adaghoz) megvan a gép mellé adott könyvben.

1 óra 25 perc kell a tészta elkészítéséhez, a hozzávalók pedig 450 ml víz, 2,5 ek olíva olaj, 2,5 kk só (amit én 9 g zöldfűszeres sóra cseréltem), 800 g finomliszt, és 2,5 kk friss élesztő - amit át kellett számolnom grammra.

Ehhez az átszámoláshoz tapasztalati képletet használok. Elvileg 4 kk élesztő az 36 gramm, azaz 1kk=9g, tehát 0,5kk=4,5g, tehát a 2,5kk=22,5g - de mivel a mérleg csak g pontosságú, ezért 22-nél kicsit többet rakok, de még 23-nál kevesebbet.

Tavaly, még a gép eljövetele előtt kézzel is próbáltam pizzatésztát készíteni. Ott is követtem a receptet, de a vége mégis az lett, hogy a tészta a szemetesben kötött ki, mert nem sikerült, és ötletem sem volt, hogy lehetett volna rajta javítani.

Kel a pizzatészta

A kenyérsütő használata egyáltalán nem bonyolult. A kellő eredmény elérése már annál inkább. A gond az, hogy ha valami nem stimmel a végeredménnyel, nem lehetünk benne biztosak, mi volt a hiba oka. Csak egy példa a használatot megtanítani hivatott kézikönyvből: A "beesett tészta, miután túlkelt" tünet oka lehet:  „Túl kevés liszt, és/vagy túl sok élesztő, és/vagy túl sok víz, és/vagy túl meleg víz.”

Ilyet is lehet a kenyérsütővel

Ettől ugye nem lettem sokkal okosabb.

Szerintem, ha nem csak a bolti "sima" kenyeret akarja enni valaki, hanem valami különlegeset is, akkor érdemes megvenni a gépet. Pláne, ha az ember hozzám hasonlóan lusta, és nem akar kézzel gyúrni, dagasztani.

Kornél chilis kókuszos kenyere

A kenyérsütés, ha egyszer kitanulta az ember a gép praktikáit, már pofon egyszerű:

Kiválasztom, 750, 1000, vagy 1500g-os kenyeret akarok-e, kiválasztom, milyen legyen a burkolata - világos, közepes, sötét - ez eddig kb. 4 gombnyomás, majd fogom a tálat, és beleöntöm a hozzávalókat:

Víz(és/vagy tej), olaj, só, cukor, liszt, élesztő. Berakom a gépbe, megnyomom a start gombot, és később kiveszem a kész kenyeret.

A magos, vagy egyéb speckós hozzávalós (pl. kókuszos) kenyér annyival másabb, hogy ott a dagasztás közben van egyszer egy sípszó, akkor beleönthetem a magokat, majd a program folytatódik.

Ha az ember nem bizonytalankodik, és nem mér le mindent kétszer, akkor maximum 10 perc effektív foglalkozást igényel, ami sokkal rövidebb, mint leugrani a boltba. Persze, sütéssel együtt már azért több idő kell, mint egy boltbamenetelhez, hiszen olyan három és fél óra alatt készül el a kenyér."

Azt hiszem kérek kenyérsütőt karácsonyra. A végső, legmeggyőzőbb érv az volt, amikor Kornél elmesélte, hogy eddig milyen kenyérkülönlegességeket készített. Chilis-kókuszosat, sajtos-fokhagymásat, sajtos-citromosat, karamellástejes-kókuszosat. Ezt a legutóbbit én is kóstoltam, fantasztikusan finom volt a bizarr összetevők ellenére.

Benke Anna
Benke Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.