Oroszország és Japán gyakorlatilag még ma sem zárta le hivatalosan a második világháborút: nincs ugyanis békeszerződés köztük, így a két ország kapcsolata jogilag mindmáig rendezetlen. Bármilyen különös is, ennek hátterében egy távoli, zord szigetcsoport, a Kuril-szigetek áll.
Ez a különleges hely Oroszország távol-keleti peremén, a Szahalin területen húzódik végig. Íve a Kamcsatka-félsziget déli csücskétől egészen a japán Hokkaidó északi határáig nyúlik, mintegy természetes határvonalat képezve az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között. Az 56 szigetből álló lánc azonban nemcsak földrajzilag lenyűgöző, hanem geológiailag is rendkívül aktív.
Földrengések és cunamik birodalma
A Kuril-szigetek egy olyan térséghez tartozik, ahol a földkéreg folyamatos mozgásban van. Nem meglepő tehát, hogy a vidéken több mint száz vulkán emelkedik, közülük megannyi ma is működik. A szigeteket a földrengések és a cunamik birodalmaként is lehetne jellemezni, hiszen e geológiai jelenségek meglehetősen gyakoriak a Föld e pontján. De van még egy érdekesség:
itt húzódik bolygónk egyik legmélyebb pontja, a Kuril-árok is.
Ám ami azt illeti, amilyen csodás, olyan vad is a vidék – nem mondhatni, hogy a természet itt annyira elkényeztetné az embert. A hosszú, fagyos teleken vastag hótakaró borítja be a szigeteket, a rövid, hűvös nyarakon pedig gyakori a köd.
Folyamatos volt az átrendeződés
Az alig húszezer lelket számláló szigetek történelme azonban még a hely földrajzi adottságainál is izgalmasabb. Első lakói az ainuk voltak, akikhez oroszok és japánok csatlakoztak a 17-18. századi felfedezések hullámai során. A két hatalom területekért folyó versengésének végére az 1855-ös simodai megállapodás tett pontot, amely értelmében a négy legdélibb sziget Japán, míg a szigetcsoport többi része Oroszország fennhatósága alá került. Két évtizeddel később, 1875-ben azonban változott a helyzet: az oroszok ekkor lemondtak „versenytársuk” javára a Kuril-szigetekről, cserébe viszont megszerezték Szahalint.
Újabb változást hozott a második világháború
Az időleges és látszólagos nyugalmat a második világháború ismét megzavarta, amely végén, 1945-ben, a jaltai egyezmény részeként – amelyet az 1951-es japán békeszerződés is megerősített – a szigetek a Szovjetunió fennhatósága alá kerültek. Ezzel egy időben a japán lakosságot erőszakkal eltávolították onnan, a helyükre pedig szovjetek települtek.
Japán ugyanakkor – történelmi jogokra hivatkozva – mindmáig igényt tart az „Északi területekként” említett legdélibb szigetekre, és több alkalommal is próbálta elérni, hogy előbb a Szovjetunió, majd 1991 után Oroszország visszaszolgáltassa ezeket.
Hivatalosan nincs vége a háborúnak
Területi vita ide vagy oda, a két ország a mai napig nem írt alá egyetlen hivatalos békeszerződést sem a második világháború lezárásáról. Bár Tokió a 21. században is következetesen napirenden tartotta az ügyet, Oroszország jelentős katonai jelenlétet épített ki a szigeteken, és nem mutatott érdemi hajlandóságot arra, hogy visszaadja azokat Japánnak.
Kapcsolódó: Van egy hely a Földön, ahol időutazásban lehet részed
