Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök keze munkáját dicsérő székesfehérvári Bory-vár kétségkívül Magyarország egyik legkülönlegesebb építménye.
A vár a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amelyet egy ember egymaga, a két kezével épített fel. Bory emberfeletti teljesítményt nyújtva 40 éven át dolgozott a 30 méter magas, 7 toronnyal, 30 kisebb-nagyobb helyiséggel, köztük 3 műteremmel rendelkező, műalkotásokkal és régiségekkel teli Bory-váron, amelyet saját tervei és egyedi elképzelései alapján hozott lére, hogy emléket állítson a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.
Bory Jenő korának meghatározó szobrászművésze volt
Bory Jenő 1879. november 9-én született Székesfehérváron, egy hétgyermekes család tagjaként. Édesapja géplakatos mesterként kereste kenyerét, és kiemelt figyelmet fordított gyermekei taníttatására. Bory szülővárosának millenniumi ösztöndíjával került a József Nádor Műszaki Főiskola Építőművész karára, ahol már másodévesen állami ösztöndíjat kapott, majd építész diplomájának megszerzése után a későbbiekben Képzőművészeti Főiskolává alakult Mintarajziskolában tanult.
„1899-ben érettségiztem Székesfehérváron, s mint jó tanuló, jó tornász és kitűnő rajzoló, megkaptam a 200 koronás városi (milléneumi) ösztöndíjat, hogy beiratkozhassam a Műegyetemre. Már akkor művész szerettem volna lenni, de volt a nyelvtankönyvünkben egy mondat, melyet németre kellett fordítani: Szép, szép a művészkedés, de nem lehet ám abból megélni. No, gondoltam, akkor én előbb elvégzem a Műegyetemet, s aztán megyek a művésziskolába szobrásznak, mert azt is tudtam már, hogy: Építészet, szobrászat egy test és egy lélek” – emlékezett vissza önéletrajzában a kezdetekre.
Láttam a pesti szoborpályázatokat, ahol egy építész és egy szobrász együtt szövetkezve csinálja a terveket. No, gondoltam, mennyivel jobb volna, ha a kettő egy személyben volna
– jegyezte meg a viccesen.
Bory a szobrászművészet fortélyait Strobl Alajos, a festészet technikáját pedig Székely Bertalan mellett sajátította el. Tanulmányait követően részt vett egy kétéves tanulmányúton Németországban és Olaszországban, miközben megfordult a Paolo Trisconia cég műhelyében, ahol lehetősége nyílt a márvány feldolgozását és a márványszobrok készítését tanulmányozni.
Feleségével Komócsin Ilonával, akivel korábban Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett meg, 1907-ben házasodtak össze, majd Budapestre költöztek, az évek során három gyermekük született. Bory később a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, amelynek 1943-1945 között a rektori feladatait is ellátta.
Egyik legnagyobb szakmai sikerét az első világháború alatt Szarajevóban könyvelhette el, miután elindult a merénylet áldozatává vált Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő emlékművének megalkotására kiírt pályázaton. Az uralkodó család végül mellette döntött, munkájáért
a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
Pályája során több hazai és külföldi elismerést kapott, Székesfehérvárott és Budapesten gyűjteményes kiállításain 185 szoborművét állította ki.
A Bory-vár születése
A sokoldalú szobrászművész még 1912-ben vásárolt meg Székesfehérváron, a Mária-völgy lankás domboldalán egy hold nagyságú szőlőt és gyümölcsöst, a hozzá tartozó pincével és présházzal, amelyet lakássá bővített, fölötte pedig műtermet alakított ki. Ebből született a Bory-vár.
Bory az első világháború után kezdte meg a vár építésének munkálatait az alkotásai után befolyó honoráriumokból. Az építkezésen és a részletek finomításán 40 éven át, nyaranként dolgozott, míg az év többi részében Budapesten tanított és alkotott.
Bármilyen hihetetlen, szinte mindent a maga kétkezi munkájával végzett, csak néhányszor vett igénybe alkalmi segítséget. Egy személyben volt építész volt, építésvezető, pallér és kőműves.”
A vár megalkotásakor nem mérnöki rajzokra hagyatkozott, inkább engedte, hogy fantáziája vezérelje, miközben igyekezett igazodni a terepviszonyokhoz.
A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás
– írják a vár honlapján.
Úttörő megoldást alkalmazott
A vár legfontosabb alapanyaga a beton, pontosabban a Bory Jenő által preferált kvarcbeton, amely akkoriban úttörő megoldásnak számított az építészetben. Bory az első között kezdte alkalmazni Magyarországon, mivel kutatóként és szakemberként foglalkoztatta széles körű alkalmazása.
Így végül betonból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, sőt, a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek is. Bory erről így emlékezett meg:
„Térjünk most egy reális kérdésre. Hogyan hozhatta össze ezt mind egyetlen ember? Szörnyű egyszerű a magyarázat. Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna. Drasztikusan szólva: a Bory-vár egy betonkísérleti állomás. Van itt vagy 200 oszlop, hengeres, sima, mintha esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír-hengerbe öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem. Kész az oszlopforma. Egy papírossal akár 10 oszlopot is meg lehet csinálni. A mozaikokat, feliratokat, pedig úgy, hogy egy deszkalapra a betűk negatívja ki volt rakva, s rá a beton, így egy darab lesz a betű a betonnal, soha le nem hámlik. Plasztikus feliratok a gipsznegatívba bevésve, rá a beton. Egy test. Kifogyhatatlan, lehetőség, lelemény. Ilyen építőanyag, mint a cement (beton) nem volt még az emberiség kezében.”
Életre kelt művészet
Az építmény az évek folyamán fokozatosan épült, szépült, lett benne festő műterem, szobrász műterem, támfalak, loggiák, 100 oszlopos udvar, fülkék és tornyok, kilátással a városra.
A Bory-vár egyik különlegességét a rengeteg műalkotás adja. Saját szobrain túl Bory kortárs művészek alkotásaival népesítette be a várat. Képtárában Székely Bertalantól Csók Istvánig számos neves alkotó munkái sorakoznak.
500-ra tehető az itt lévő a műtárgyak száma.
A vár hátsó részén, a százoszlopos udvar folyosóin a magyar történelem nagyjai, királyok, dalnokok és irodalmi hősök kelnek életre. Az árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai ma is megtalálhatóak az ország különböző településein, bronzba öntve vagy márványba faragva.
A hitvesi szeretetnek állított emléket
Bory álmában felesége, a művészi pályája alatt portrékat és virágcsendéleteket festő Komócsin Ilona is osztozott. Közösen dolgoztak azon, hogy a hitvesi szeretet előtt is tisztelgő vár elnyerje ma ismert formáját.
A helyszínen számos ponton visszaköszön az asszony hatása, a műteremben megtalálhatók festményei, az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat, a falakon pedig költemények jelennek meg, melyek
mind a ház asszonyát magasztalják.
A második világháborúban súlyos károkat szenvedett
Bory a várban, a front kellős közepén vészelte át a második világháborút. A harcok közepette az építményt számos találat érte, összes tornya megsérült. A katonák semmit nem kíméltek, a szobrokra célba lőttek, a képeket felhasították.
Alkotója azonban nem hagyta, hogy élete műve kárba vesszen, nyugdíjas éveit a Bory-vár helyreállításával töltötte, majd annak idegenvezetője lett. Bory 1959. december 19-én a vár falai között lelte halálát.
Bory 1959. december 19-én a vár falai között lelte halálát.
Ravatalát a műteremben tartották, majd a fehérvári Csutora temetőben helyezték végső nyugalomra, a család számára tervezett sírboltban. A Bory-vár máig Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában áll, akik az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fenn és múzeumot működtetnek benne.
A Budapest egyik jelképének számító Kiskirálylány-szobornak szintén izgalmas története van, egy családi történetet kelt életre.
