Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 120 Hgmm-es szisztolás nyomás lenne a tökéletes, de 140 Hgmm-ig még elfogadhatónak tekintik az értéket. Egy friss kutatás szerint azonban a szív és érrendszeri gondok esélye mérhetően csökken, ha a szisztolás nyomást 120 Hgmm alá csökkentik.
Sokáig az volt az általános szemlélet, hogy ha a vérnyomás „nem túl magas”, akkor nagy baj már nem lehet. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy ennél jóval árnyaltabb a kép: nemcsak az számít, hogy kezeljük-e a magas vérnyomást, hanem az is, hogy pontosan milyen alacsony az érték.
A vérnyomás csökkentése és a szívbetegség
A Massachusetts General Brigham kutatói azt vizsgálták, mi történik hosszú távon azokkal a betegekkel, akiknek különböző vérnyomáscélokat állapítanak meg, állítanak be. Elemzésükhöz több nagy adatbázist használtak fel. A cél az volt, hogy valósághű képet kapjanak arról, mennyit számít néhány higanymilliméter különbség – írja a ScienceDaily.
Az eredmények meglepően egyértelműek: azoknál, akiknek sikerült 120 Hgmm alá csökkenteni a szisztolés vérnyomásukat, ritkábban alakult ki szívinfarktus, stroke vagy szívelégtelenség, mint azoknál, akik „csak” 130 vagy 140 Hgmm körüli értéket értek el. Vagyis úgy tűnik, hogy a korábban biztonságosnak gondolt tartomány alatt további egészségügyi előnyök érhetők el.
Nem laborkörülmények, valós élethelyzetek
A kutatás egyik különlegessége, hogy nem idealizált, hanem valós körülményekkel számolt. A mindennapi orvosi gyakorlatban a vérnyomásmérés gyakran pontatlan: számít, mennyire feszült a beteg, hogyan ül, vagy éppen mennyire sietős a rendelés. A kutatók ezeket a hibalehetőségeket is beépítették a modellbe, és még így is az jött ki, hogy az alacsonyabb célértékek előnyt jelentenek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a „minél alacsonyabb, annál jobb” elv mindenkire automatikusan érvényes.
Az intenzívebb vérnyomáscsökkentéshez általában több gyógyszerre van szükség, és ezzel együtt nő a mellékhatások kockázata is. Gyakoribb lehet a szédülés, az elesés, vagy akár a veseműködés romlása, különösen idősebb vagy sérülékenyebb betegeknél.
Társadalmi haszon
A kutatók azt is megvizsgálták, megéri-e mindez társadalmi szinten. Bár az alacsonyabb célérték elérése több orvosi vizitet és gyógyszert igényel, összességében mégis kedvezőnek bizonyult a mérleg, mert kevesebb súlyos szív- és érrendszeri esemény történt.
A tanulmány vezető szerzője, Karen Smith szerint az eredmények leginkább azok számára lehetnek biztatóak, akiknél magas a szívbetegség kockázata. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek az adatok nem helyettesítik az egyéni orvosi döntéseket. Minden beteg más, és ami az egyik embernél ideális, a másiknál már túl kockázatos lehet.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd arról is, hogy mi az a tevékenység, amiből napi 20 perc is képes csodákat művelni az aggyal.
