Nincs még egy olyan vízterület, amelytől hosszú évszázadokon keresztül annyira rettegtek volna a hajósok, mint a Drake-átjárótól. Még napjainkban, a hatalmas, modern óceánjárók korában is csak akkor indulnak neki ennek az útnak a hajósok, ha ideálisak a körülmények.
Ez a Föld óceánjainak lefélelmetesebb része – és nem is ok nélkül
– írta az átjáróról Alfred Lansing könyvében, amely Ernest Shackleton híres expedícióját dolgozza föl. Olyan sokan estek áldozatul a viharos szelek által felkorbácsolt hullámoknak, hogy az amerikai kontinens legdélebbi pontján, a Horn-fokon még egy emlékművet is felállítottak annak a mintegy 10 ezer hajósnak az emlékére, akik itt vesztették életüket. De vajon mitől ennyire veszélyes és félelmetes a Drake-átjáró?
A világ legvadabb viharjai
A Drake-átjáró nem tűnik különösebben keskenynek: közel 1000 kilométer széles, és mintegy 6 kilométer mély. Ha azonban azt nézzük, hogy két hatalmas vízterület, a 106,5 millió négyzetkilométeren elterülő Atlanti-óceán és a 165,2 millió négyzetkilométert elfoglaló Csendes-óceán találkozik itt, már sokkal szűkebbnek érezhetjük. A két óceán találkozása az egyik oka annak, hogy annyira vad itt a tenger. A víz áramlását felszín alatti hegyek akadályozzák – az így keletkező örvénylés tovább erősíti a hullámokat. Ráadásul
ez a Föld egyetlen része, ahol semmi sem töri meg a levegőáramlás lendületét, egyetlen kontinens sem áll a szelek útjában.
Nem véletlen, hogy az ezen a területen húzódó szélességi köröket a vad légköri viszonyok és a heves viharok miatt üvöltő negyveneseknek, tomboló ötveneseknek és rikoltó hatvanasoknak is szokták nevezni.
Az állandó erős szelek és az erős tengeri áramlat – mely a felszínen a dél-amerikai kontinens és Antarktika, a mélyben pedig a víz alatti hegyek vonulatai közé szorul be – okozza a gyakran akár 15 métert is elérő hullámokat, amelyeknek oly sok hajós esett áldozatul.
Nem a névadó fedezte fel a Drake-átjárót
Noha az átjáró Sir Francis Drake-ről kapta a nevét, minden valószínűség szerint nem ő, hanem egy spanyol hajós, Francisco de Hoces fedezte fel 1526-ban. De Hoces épp a Magellán-szoros keleti bejáratánál hajózott, amikor San Lesmes nevű hajóját vad szelek délre sodorták. A legénység későbbi beszámolója szerint nyílt tengert láthatott, ami nem lehetett más, mint a Tűzföldtől délre található Drake-átjáró. Dél-amerikai történészek emiatt szokták ezt a vízi útvonalat Mar de Hocesnek, vagyis Hoces tengerének nevezni.
Az átjáró névadója, Sir Francis Drake 1577-ben indult világ körüli útjára. Legalábbis így nevezték az expedíciót, ami valójában egy nagyszabású portya volt a spanyolok és a portugálok tengeri uralmának megtörésére. Drake december 15-én indult el öt hajóból álló flottájával, ám mire átjutott a Magellán-szoroson, amely a dél-amerikai kontinens déli csúcsa, illetve Tűzföld és a vele szomszédos szigetek között húzódó tengeri útvonal, már csak három hajója maradt: a Golden Hind, a Marigold és az Elizabeth. Röviddel azután, hogy átértek a Csendes-óceánra,
vad vihar támadt, amelyben a Marigold elsüllyedt, a másik két jármű pedig elszakadt egymástól. Az Elizabeth visszafordult és hazaindult, Draket viszont a heves szél délre sodorta.
Ekkor jutott el a Golden Hind az átjáróba, amelyen azonban nem hajózott keresztül, hanem észak felé indult, folytatva Föld körüli útját. Tettéért I. Erzsébet angol királynő a spanyolok nagy felháborodására lovaggá ütötte, ami szerepet játszott a háború kitörésében az angolok és a spanyolok között.
Az első hajós, aki át is jutott az átjárón, a holland Willem Schouten volt 1616-ban. A hajós egyébként nem azért indult el, hogy átkeljen a Tűzföld és Antarktika között, hanem a rejtélyes Terra Australist kereste, amely után több hajós is hiába kutatott.
Lélekvesztőben a viharos tengeren
Az egyik legizgalmasabb történet, amely a Drake-átjáróhoz kapcsolódik, Ernest Shackleton 1914-es expedíciója. A felfedező azt tűzte ki célul maga elé, hogy társaival gyalog átszeli a legdélebbi kontinenst. A HMS Endurance azonban nem jutott el Antarktika partjaihoz:
a jégtáblák miatt nem tudott továbbhaladni, csapdába esett, az egyre vastagodó jég megroppantotta, és a hajó végül elsüllyedt.
107 évvel később, 2022-ben találták meg a tenger fenekén, mintegy 3 kilométeres mélységben, ám meglepően jó állapotban. (Nem ez az egyetlen rég eltűnt jármű, amit az utóbbi időben megtaláltak a tenger fenekén.) Shackleton és csapata a szárazföldre menekült, és noha eleinte abban reménykedtek, hogy előbb-utóbb folytatni tudják majd útjukat, végül fel kellett adniuk tervüket.
Csapdába esve a jégmezőn, kétségbeesett lépésre szánták el magukat: 1916. április 11-én az Endurance egyik menőcsónakjában északra indultak, dacolva a hatalmas hullámokkal és a viharos széllel. Négy nappal később érkeztek meg a kopár és lakatlan Elefánt-szigetre, ám ekkorra a 28 tagú csapat nagy része már olyan rossz fizikai állapotba került, hogy szó sem lehetett arról, hogy újra tengerre szálljanak. Pedig
a neheze még előttük állt: a Drake-átjáró mintegy 1300 kilométernyi viharos szakasza, amelynek túloldalán Déli-Georgia szigete található.
Azért ide tartottak, mert Shackleton tudta, hogy a szigeten bálnavadász-állomás található. Végül csak ő és négy társa indult neki a hatalmas útnak a körülbelül 7 méteres csónakban. 16 napot töltöttek a vadul hánykolódó lélekvesztőben, mire elértek céljukat. A bálnavadászok segítségével vissza tudtak menni társaikért is az Elefánt-szigetre, így a balul sikerült expedíciót mindenki túlélte.
Ma is kihívás a hajósok számára
Az átkelés a Drake-átjárón napjainkban is komoly tettnek számít. Még azok a hajósok is, akik szinte egész életüket ezen a tájon töltik, és számtalanszor keresztülhajóztak már a tengerszoroson, csak akkor indulnak neki az útnak, ha megfelelőek a körülmények. Ennél még nagyobb feladatot hajtott végre 2019-ben egy hattagú csapat: 12 nap alatt evezőshajóval szelték át a Drake-átjárót. Tettükkel három rekordot is felállítottak: ők voltak az elsők, akik áteveztek az átjárón, akik evezős hajóval jutottak el Antarktikára, és akik eveztek a Déli-óceánon.
Ha még szívesen olvasnál a tengerek fenegyerekeiről, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
