12 munkaszüneti nap jöhet Magyarországon: máshol ennek háromszorosát adják

Rendezvényszervezői ütemterv és napirend 2024-re. Üzletasszony, aki mobiltelefonján nézi a naptárát, miközben az irodai asztalán lévő naptárba jegyzetel. Naptári eseményterv, munkatervezés
Olvasási idő kb. 3 perc

Még egy piros betűs nap kerülhet a magyar naptárba, miután egy civil kezdeményezés azt szeretné elérni, hogy július 8-a, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának évfordulója hivatalos nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.

Ha a javaslatból törvény lesz, Magyarországon a jelenlegi 11 helyett 12 munkaszüneti nappal lehetne számolni, ám ez nemzetközi összevetésben még mindig nem számítana kiugrónak. Cikkünkben annak is utánajártunk, hogy a magyarországi munkaszüneti napok száma nemzetközi összevetésben soknak vagy kevésnek számít-e, és hol jár ennél jóval több pihenőnap az embereknek.

A Rákóczi-szabadságharc hozhatna új szabadnapot

Ahogy a Femina is megírta egy friss civil kezdeményezés kéri az Országgyűlést, hogy alkosson törvényt július 8. nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Meglátásuk szerint 1703–1711 között a Rákóczi-szabadságharc a magyar történelem egyik legjelentősebb szabadságküzdelme volt, amely a nemzeti függetlenség és önrendelkezés eszméjét képviselte. Úgy gondolják, hogy „jelentősége és történelmi súlya indokolttá teszi, hogy méltó módon, nemzeti ünnepként emlékezzünk meg róla”.

II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása
Érdekesség, hogy II. Rákóczi Ferenc nem volt ott, mikor fejedelmévé választották
Fotó: Wikimedia Commons (Veszprémi Endre)

Mi történt 1704. július 8-án?

1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választotta. A július 7–12. között ülésező rendi gyűlésen a vármegyék, a székely székek és a szász városok követei is megjelentek, és Erdély utolsó fejedelemválasztó országgyűlése egyhangúlag ismerte el Rákóczit urának, aki az ülésen nem vett részt. Megválasztásának hírét futár vitte meg számára, mintegy 100 főnyi követség kereste fel Magyarországon.

A civilek érvelésének lényege, hogy július 8-a nem egyszerű történelmi évforduló, hanem olyan államjogi és nemzeti szimbólum, amely méltó lehet a hivatalos ünnepi rangra.

Magyarországon jelenleg 11 munkaszüneti nap van

Jelenleg Magyarországon 11 munkaszüneti nap van törvényben nevesítve: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26.

A Pew Research Center 2026-os, 190 ENSZ-tagállamot vizsgáló elemzése alapján 13 munkaszüneti nap számít átlagosnak a világban. Ehhez képest Magyarország a jelenlegi 11 nappal elmarad a középértéktől, és még egy újabb szabadnappal is csak 12-re emelkedne ez a szám.

Az elemzés szerint 2026-ban Mianmar (1989-ig hivatalosan Burma) 30, Banglades 29, Srí Lanka pedig 25 országos munkaszüneti nappal szerepel a legtöbb szabadnapot biztosító országok között.

A Reuters nemzetközi összeállítása szerint Nepálban évi 35 munkaszüneti nappal számolnak, amivel rekordernek számít. A nepáli adat értelmezésénél azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy az országban hagyományosan nem a magyar értelemben vett kétnapos hétvége az általános. Sokáig a szombat számított a heti pihenőnapnak, így a magas ünnepnapszám más munkarend, hatnapos munkahét mellett értelmezendő.

Nepál idén április elején jelentette be, hogy hat napról öt napra csökkentik a heti munkanapok számát a közszolgálatban és az oktatási intézményekben, hogy megbirkózzanak a közel-keleti háború okozta energiaválsággal.

Nem először merül fel új munkaszüneti nap ötlete

Korábban június 19-e, az utolsó szovjet katona távozásának évfordulója is felmerült munkaszüneti napként. Bár a Független Magyarország Napja ma hivatalos emléknap, az ünnepnappá minősítése még várat magára.

Ebben az évben lehetséges, hogy már december 24-e is munkaszüneti nap lesz. Most a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete nyújtotta be névszavazásra a kérdést. A részletekről kapcsolódó cikkünkből tájékozódhatsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.