A rendkívül csapadékszegény tavaszi időjárás következtében Budapestnél 90 centiméter alá süllyedt a Duna vízállása, így a Gellért-hegy lábánál ismét felbukkant a titokzatos Ínség-szikla. A jelenség vonzza a turistákat, ám a szakemberek számára komoly problémát jelez előre az országos aszály.
Erre a jelenségre 2018-ban is volt példa, amikor októberben történelmi mélypontot, 41 centimétert mértek a fővárosban. Akkor az extrém alacsony vízszint miatt a hajózás válságba került: a teherszállítók csak kapacitásuk harmadát tudták kihasználni, sok árut közútra kellett terelni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a Mahart pedig százmilliós kieséssel számolt a kényszerű járattörlések és átszervezések miatt.
Mi az Ínség-szikla?
A népnyelv által csak „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként” emlegetett Ínség-szikla a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél bújt elő a víz alól.
A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter, nevét pedig onnan kapta, hogy csak aszályos időszakban látható.
A budapesti vízállás április végén érte el a bűvös 95 centiméteres határt, majd az apadás folytatódott, de vidéken még drasztikusabb a helyzet: Dunaföldvárnál például mínusz 132 centimétert mutattak a műszerek. (A negatív érték magyarázata, hogy a nulla pont nem a meder alját jelenti.)
A föld is kiszáradt
A jelenlegi drasztikus vízhiány hátterében a döbbenetesen száraz április áll:
Budapesten mindössze négy napon esett eső, összesen csupán 1,2 milliméter.
Bardóczi Sándor főtájépítész kiemelte, hogy a talaj felső rétegében már 100 milliméteres vízhiány mutatkozik, amit a sarkvidék felől érkező hideg, száraz légtömegek és az erős párolgás csak tovább súlyosbít.
A Hungaromet adatai szerint az egész országban tombol az aszály, ami miatt számos helyen terméskieséssel kell számolniuk a gazdáknak. A következő pár hét lehet a legmeghatározóbb a mezőgazdaság szempontjából, hiszen a jelenlegi helyzet miatt
az őszi vetések, a repce és a kalászosok fejlődése is megállt.
A kőkeményre száradt, repedezett földben a kukorica és a napraforgó magjai sok helyen ki sem tudnak kelni, és a tavak állapota is kritikus: a Velencei-tó vízállása alig 20 centiméterrel van a történelmi mélypont felett. A legnagyobb segítséget a folyók és földek számára egy kiadós esőzés jelentené, azonban a következő hetekben erre nem számíthatunk.
Kapcsolódó: 90 centiméternyi víz hiányzik a Tiszából.
