Noëlla Rouget ellenállóként harcolt Franciaország szabadságáért, majd megtapasztalta a földi poklot, ahol azonban életre szóló barátságot kötött De Gaulle tábornok unokahúgával.
Preszly Béla Kun utcai tűzoltó alparancsnok 1944 karácsonyán légoltalmi szabókkal varratott ruhát a gyerekeknek, és veszélyes munkája mellett üldözötteket bújtatott Budapest ostroma idején. 1945 januárjában egy szovjet repülőgép támadása következtében vesztette életét.
A második világháború 75 éve hivatalosan véget ért, hatásai azonban még jóval 1945 után is meghatározták a túlélők sorsát. A holokauszt elszenvedőire hazatérésük után újabb megpróbáltatások vártak.
Látványos Jupiter–Szaturnusz-együttállást hoz a téli napforduló az idén, amire majdnem 800 évvel ezelőtt volt utoljára példa. Van, aki szerint a betlehemi csillag tudományos magyarázata is ez a jelenség lehet.
A mikvében, a vallásos zsidó asszonyok fürdőjében a nők minden hónapban megszabadulnak a menstruáció tisztátalanságaitól, hogy tökéletesen tiszta testtel készen álljanak arra, hogy a férjüket magukba fogadják.
Hogyan lehetett ezt velem megtenni? Van-e visszaút a másikhoz? Van-e visszaút önmagamhoz? Kérdések, amelyeket párkapcsolati erőszakot elszenvedett emberek, többnyire nők, gyakran feltesznek maguknak, miután felismerték a bántalmazást. Halász Rita Mély levegő című első regénye kíméletlen pontossággal mutatja be egy hatalmi szempontból teljesen elbillent házasság fullasztó mindennapjait, és azt is, ami utána következik. Meddig tart a menekülés, és mikor lehet igazán fellélegezni? Kokainról, kulcsfázisrajzolásról és a Star Warsról beszélgettünk az íróval, aki azt is elárulta, mit érdemes megfigyelni a Mona Lisán.
Edison és Tesla a történelem egyik legnagyobb versenyét vívta az elektromosságért, a haladásért, a fejlődésért. Mindkettejüknek nagyon sokat köszönhet az emberiség, ám vetélkedésük komoly áldozatokkal járt.
Míg a Törésteszt a harag könyve volt, addig a Szabadulógyakorlat elsősorban a szerelemről és a halálról szól. Szabó T. Anna 45 új novellában, felkavaró szenzualitással ír az emberben dúló gyönyörű és iszonyú erőkről, a vágyról, az eksztázisról, a nemritkán gonoszságig lemenő indulatokról. Hova lehet menekülni az elnyomás és az önelnyomás elől? Milyen kitörési pontok vannak a tehetetlenségből? Mágikus gesztusokról, boszorkányságról és a szöveg átizzításának veszélyeiről beszélgettünk az íróval, aki azt is elárulta, mi az, amiről sohasem szabad tudnia, miközben dolgozik.
A gyógypedagógiának szentelte az életét és gyerekeket mentett a holokauszt idején, ma pedig az anno általa igazgatott Gyógypedagógiai Intézet őrzi Bárczi Gusztáv nevét.
Sokáig nem hittem benne, hogy képes leszek-e még valaha ugyanúgy nézni az egykori kedvenc finomságaimra, ugyanúgy élvezni azok elmajszolgatását, mint 14 éves korom – a vízválasztó drasztikus fogyás – előtt. Ma már tudom.
A kokain ma státuszszimbólum. Munkaeszköz. Partikellék. Vágyfokozó. A kokain ma reneszánszát éli itthon, mondhatnám, hogy boldog-boldogtalan használja. Előző cikkemben a kokainhasználat elterjedtségét, funkcióit, hatásait mutattam be részletesen, ezúttal pedig a függőség természetét, a megküzdés nehézségeit és a leszokás lehetőségeit veszem sorra.
Izgalmas szerelmi élete volt Mária Krisztina főhercegnőnek, akinek nevét Krisztinaváros, a Krisztina körút és a Krisztina tér viseli. Viszonyt folytatott testvére feleségével, később – uralkodócsaládoknál szokatlan módon – szerelemből házasodhatott.
Mit lehet kezdeni laikus olvasóként egy közel 500 soros, gigantikus méretű verssel, az amerikai posztmodern irodalom egyik alapművével? Lehet-e úgy is szeretni a költészetet, hogy sok mindent nem értünk belőle? Jobban megérintenek-e minket az ember nélküli világról szóló víziók most, a klímakatasztrófa korában? Erről kérdeztem a Versum és a 21. Század Kiadó idén ősszel indított új kortárs külföldi líra sorozatának szerkesztőjét, Krusovszky Dénest. A József Attila-díjas költővel Tor Ulvenről és John Ashberyről, ködszurkálásról és a műfordítók védtelenségéről beszélgettünk.
Violette Szabo nő létére olyan tetteket hajtott végre a második világháború idején, amilyenekhez a legtöbb férfinak sem volt bátorsága.
Búcsúztatjuk az óévet, ez a nagy visszatekintések ideje. Csemegéztünk is egy kicsit a Fortepan szilveszteri képeiből, hogy bemutassuk, hogyan ünnepeltek szilveszterkor az elmúlt 100 évben.
Ismeritek azt a viccet, amikor a pszichológus, a matematikus, a rendőr és a rabló az életükért küzdenek? Még jó, hogy nem, mert ez nem vicc.
A bubópestis a 17. század közepén érte el Olaszországot. Gyorsan terjedt Genován és Rómán keresztül egészen Nápolyig, mintegy 200–400 ezer halottat hagyva maga után. Akkoriban nemcsak a betegséggel kapcsolatos hírek, de a korlátozások és óvintézkedések is hiányoztak, így szabadon terjedhetett a járvány a települések között.
Problémapolipnak nevezi azt a sokféle nehézséget, amely hosszú csápjaival az örökbefogadottak legkülönbözőbb életterületeire is elérhet. Különösen akkor, ha politikusok felelőtlensége miatt hosszú évekre a rendszerben ragadnak, hogy aztán idősebb gyerekként kelljen helytállniuk külföldön, egy számukra idegen országban. Cs. Melissa részben saját tapasztalatból beszél: hatéves volt, amikor a vér szerinti anyja öngyilkosságot követett el, és ő Magyarországra került. Hogy ment a beilleszkedés, és mi történt vele ezután? Erről kérdeztem Melissát, aki azt is elmondta, mi volt az a pont, amikor úgy döntött, tudatosabban kell foglalkoznia a történetével.
Idén december 10-én kezdődik a hanuka, ami a szabadság és a fény ünnepe a zsidó vallás szerint. Ilyenkor nyolc napon keresztül esténként gyertyát gyújtanak a vallás hívei szerte a világon. A makkabeus hősök emlékünnepe máig a legismertebb és legmeghittebb zsidó ünnepnek számít. Bár tartalmában nem kötődik a karácsonyhoz, de időben közel esik hozzá, és több elemében mégis hasonlít a két ünnep.
Az alábbi írásnak lehetne az az apropója, hogy itt a karantén, hiszen most a bezártság miatt nő a feszültség, az egyedülállók még magányosabbak, a családok még jobban szenvednek, főleg, ha alkoholista is van köztük. Sokan vesztették el a munkájukat, a megélhetésüket, akár a lakhatásukat, és sokak számára a közelgő ünnepek is nehezek lesznek érzelmileg. Ez mind a melegágya a növekvő alkohol- és gyógyszerfogyasztásnak.
Száz évvel ezelőtt nem léteztek eldobható termékek, így mondhatjuk, hogy a menstruáció szinte teljesen zero waste volt, beszélni azonban nem lehetett róla. Az üzletekben is arra törekedtek, hogy még az eladó számára se derüljön ki, hogy valaki menstruációs eszközt vásárol.
Míg korábban híres művésznek, politikusnak vagy sportolónak kellett lenni ahhoz, hogy széles körű érdeklődésre tarthasson számot az életed, addig manapság bárki a nyilvánosság színpadára léphet. Elmehet egy valóságshow-ba, posztolhat a Facebookon, indíthat blogot vagy YouTube-csatornát. Ha mindenki megnyilvánulhat, egy idő után akkora lesz a zaj körülöttünk, hogy elveszítjük a képességünket a jelentős és a jelentéktelen történetek megkülönböztetésére? Vagy inkább örülnünk kellene, hogy végre olyan marginalizált tapasztalatok is láthatóságot kaphatnak, mint a menstruáció, a zaklatási ügyek vagy a kisebbségi emberek élményei? Meg tudunk oldani problémákat azzal, hogy elbeszéljük önmagunkat? Vagy az uralkodó normák helyett mindig csak újabbakat hozunk létre? Erről kérdeztem Gács Anna egyetemi docenst, az A vágy, hogy meghatódjunk című esszékötet szerzőjét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön?
„Beírtam a keresőbe, hogy örökbefogadás, és döbbenten láttam, hogy kutya, macska, malac, tényleg bármi jön, gyerekekről viszont alig van információ, az is szinte mind hibás” – meséli Vágnerné Andrea. Ezt követően írt Mártonffy Zsuzsának, aki interjút készített vele az Örökbe.hu oldalra. A szövegre komment is érkezett, és ez volt az első alkalom Andi életében, hogy egy másik felnőtt örökbefogadottal beszélhetett. Hová vezetett ez a 2015-ös találkozás, és mi a véleménye a Varga Judit-féle törvénymódosítási javaslatról? Erről kérdeztem a tapasztalati szakértőt, aki azt is elmondta, milyen volt 20 évesen megismerni a vér szerinti anyját, mire eszmélt rá a saját gyereke születésekor, és eleinte miért búcsúzkodott folyton a kisbabától.
„Kijön a vére? Na bumm, majd veszek rá ragtapaszt” – mondja nevetve Kozák Mónika örökbefogadási aktivista, aki szerint az is elég nagy bunkóság, ha megkérdezzük egy örökbe fogadó szülőtől, akar-e saját gyereket. Mik a leggyakoribb tévhitek a téma kapcsán, és miért annyira ártalmas a Varga Judit által nemrégiben benyújtott törvénymódosítási javaslat? Erről beszélgettem a Felnőtt örökbefogadottak csoportjának alapítójával, aki azt is elárulta, egy bántalmazó kapcsolat fájdalmas tapasztalata vezetett el az életében oda, hogy mára képes jobban megérteni az anyját, aki a szülést követően a kórházban hagyta.
