Látványos Jupiter–Szaturnusz-együttállást hoz a téli napforduló az idén, amire majdnem 800 évvel ezelőtt volt utoljára példa. Van, aki szerint a betlehemi csillag tudományos magyarázata is ez a jelenség lehet.
A naprendszer belső bolygóinak együttállása – a Nap körüli keringésük rövidsége miatt – igen ritkán, nagyjából húszévente egyszer fordul elő, a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz pedig még ennél is ritkábban ér össze az égbolton – írja a StudyFinds. A december második felében megfigyelhető különleges jelenség, amikor a két égitest a földi megfigyelő számára dupla bolygóként tűnik fel, egyedülálló és a mi életünkben nem megismétlődő látványt nyújt.
Megismétlődik a betlehemi csillag
A két óriásbolygó nyár óta jól megfigyelhetően közeledik egymáshoz az égbolton. A jelenség december 16. és 25. között fog tetőzni, ekkor a Földről nézve a Jupitert és a Szaturnuszt mindössze egy vékony vonal fogja elválasztani. A két égitest a téli napforduló éjszakáján, december 21-én kerül a legszorosabb közelségbe egymással, ekkor mindössze 0,1 fok távolság választja majd el őket, és az égen látszólag akkora lesz a két bolygó együttes átmérője, mint a telihold egyötöde.
Ennyire szoros együttállást majdnem nyolc évszázaddal ezelőtt, 1226. március 4-én figyeltek meg utoljára, legközelebb pedig 2080 márciusában fordul majd elő. Ezután egészen 2400-ig kell majd várni, hogy újra látható legyen a Földről hasonló jelenség. Egyes magyarázatok szerint a Jézus születésekor felbukkant betlehemi csillag is egy hasonló Jupiter–Szaturnusz-együttállás lehetett.
Aki nem szeretne lemaradni a ritka élményről, az 21-e éjszakáján Magyarországról nézve a délnyugati égboltot kémlelje. Budapesten a Nap 15:56-kor nyugszik, a polgári szürkület 16:31-kor, a navigációs szürkület 17:11-kor, a csillagászati szürkület pedig 17:48-kor ér véget. A Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz 18:15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő esetén kényelmesen megfigyelhetjük a párost az égen.
